Lukács 6:1-5
Párhuzamos igehelyek: Máté 12:1-8, Márk 2:23-28
A plusz információk:
Máté:
A papok szombati munkája a templomban nem szentség- és törvénytörés. Ha a templomban a papi munka nem bűn, Jézus jelenlétében a küldötti (apostoli) tevékenység sem az.
Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Ha ezt tudnátok, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
Márk:
A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.
Következtetések ezekből:
A papok és a léviták a mindennapi áldozattal, amit a nyugalom napján is végeztek, nem törték meg a törvényt, nem követtek el bűnt. Talán senkinek se jutott eszébe, hogy megítélje őket ezért. Mindenkinek elfogadható, hogy a szolgálat a népért, Istenért, ott az áldozatnál nem bűn, hanem áldás annak ellenére, hogy a nyugalomnap betű szerinti törvényét megszegték ezzel. Jézus értelmezése szerint a templom adja az oltalmat, a lehetőséget. Mivel Jézus jobban képviseli a templomnál az Isten jelenlétét, így a királyi papság első elhívottai sem vétkeznek, ha valamit Istenért, a népért elvégeznek nyugalomnapon.
Az irgalmasság értékesebb volta az áldozatok követelésénél még a nyugalomnap vonatkozásában is igaz. A farizeusoknak a nyugalomnap azt a lehetőséget adta, hogy akkor is számonkérésekkel fordulhattak a néphez. Elvárásokat, parancsokat közölhettek és megtartásukat követelhették. Hát ezért van a nyugalomnap?
Isten azért teremtette az embert, hogy legyen valaki, aki a nyugalomnapot megtartja, vagy azért rendelte el a nyugalomnapot, hogy az szolgálja az ember megtartását? Hát ez az utóbbi a cél. A nyugalomnapon bár sok emberi tett valósulhat meg szolgálatként, maga a nap és annak rendje az ember javát kell, hogy szolgálja. Isten értünk adta ezt a napot.
a)Kalásztépés szombaton
A kritikát nem maga a tépés, és az elfogyasztás váltja ki, mert azt a törvény megengedte.
5Móz 23:25 Ha bemégy a te felebarátod vetésébe, kezeddel szaggass kalászokat, de sarlóval ne vágj be a te felebarátod vetésébe.
A fennakadást a megengedett tevékenység munkának minősítése okozta.
Leskelődő kritikusok
Elgondolkodtató, hogy hogyan alakul ki ez a helyzet? Azt értjük, ha Jézus szombaton a zsinagógában tesz valamit, amivel nem értenek egyet a farizeusok, akkor azt látják, kifogásolják. De hogy szereztek tudomást a kalásztépésről?
Más is közlekedhetett azon az ösvényen, ami épp a gabonaföldön vezetett át. Másnak is belefért a szombatnapi járóföldbe, hogy valahová eljusson.
Mégis érezhető egy olyan helyzet, hogy itt egy kitartó, tudatos kutakodás zajlik a háttérben. A hetedik vers ezt igazolhatja.
*Ki miért társul Jézushoz? Ki miért vesz részt abban a közösségben, ahol Jézus van? Sajnos egyik lehetőség, hogy közben másokat figyeljek és azok hibáit keressem. Hát ez személyesen nem sok hasznot hozhat.
Miért teszitek, ami nem szabad?
Az tetszik ebben a kérdésben, hogy nem ítél, hanem kérdez. Ad lehetőséget a magyarázatra. Persze a hangsúly, a hozzá társuló mimika sokat tesz a szóbeli kérdéshez. Lehet ezt a kérdést úgy feltenni, hogy a megkérdezett érzi, ez egy vád, ez egy felülről jövő kritika. Mi nem tudjuk pontosan ezt rekonstruálni. Valószínű, hogy a kritika érezhető volt belőle.
*Hogy kérdezel? Hogy közelítesz egy problémához? Mennyire előzi meg a kérdésedet a körültekintés? Mennyire jellemző a vádaskodás, az ellentmondást nem tűrő hangsúly?
b)Jézus válasza
A Mester a tanítványok mellé áll.
*Jó ezt tudni, hogy minden váddal szemben úgy állhatunk, hogy az Úr ott áll mellettünk.
Dávid esete a szent kenyerekkel
Első olvasásra nehéz az összefüggést megérteni, hogy miért ezt a történetet hozza magyarázatként Jézus.
1 Sámuel 21:1-5 igeszakaszban olvashatjuk a történetet.
Egy érdekes információt tudhatunk meg, rakhatunk össze. Általában azt tudjuk, hogy a Szent Sátor Silóban, majd Gibeonban volt felállítva. Később különös helyzet lehetett, hogy Dávid a Ládát Jeruzsálembe vitette, de a kijelentés sátra Gibeonban volt.
Arra is van adatunk, hogy láda és szent hajlék egymástól függetlenül szolgáltak: A ládát Dávid Jeruzsálembe vitette és az ott felállított sátorban volt (2Sám 6,17), Salamon jóval később Gibeónban keresi föl a kijelentés sátrát (2Krón 1) Forrás: Ker Lexikon, Szent hajlék címszó
Eközben lehetett olyan időszak, amikor Nóbban az egyik papi városban volt a Sátor. Ezt azért feltételezhetjük, mert Jézus azt mondja, hogy az Úr házába ment be Dávid.
Hogy jön ez a kalásztépéshez?
Valaki, aki szükségben volt, áthágva a törvény írott szövegét, olyat tesz, amivel segítséget nyer és adhat másnak is. Dávid nem biztos, hogy szombaton tette, amit tett. Ha tette is, az nem minősülne a rabbinikus hagyományok szerint munkának.
A hasonlóság a két történet között abban van, hogy aki szükségben van, olyan forrásból is meríthet és olyan tevékenységgel is, ami a törvénnyel látszólag ütközik.
FONTOS!!! A nyugalom nap nem jogosít törvénytelen tevékenységre: lopásra, csalásra, hazugságra. Nem erről van szó.
Az emberi szükség nem kerülhet háttérbe azért, mert annak kielégítése liturgikus, hagyománybeli, szokásbeli gyakorlatokkal ütközik. A Korbán kérdés is ezt igazolja. (Márk 7)
Ezt a hasonló helyzetek is igazolják:
Máté 12:10-12 És íme, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-e szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt. Ő pedig monda nekik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt? Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
Márk 3:4 Azoknak pedig monda: Szabad-e szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala.
Luk 6:9 Monda azért nekik Jézus: Valamit kérdek tőletek: Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? az életet megtartani, vagy elveszteni?
Luk 14:3 És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-e szombat[nap] on gyógyítani?
Jézus a szavaival, a történet idézésével leleplez egy hatalmas hibát. Ez pedig az, hogy nem veszik észre az ember szükségleteit.
Nem veszik észre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki, miközben átmegy egy érett búzaföldön kalászokat tép és a szemeket megeszi abból? Egyszerű: Az ilyen ember éhes. Nem azt kérdezik, hogy mit adhatnék, hogy csillapítsátok az éhséget, hanem mi azt akarjuk láttatni, hogy milyen jó hívők vagyunk. Ti koszos, jöttment, koldusok vagytok, akik még azt sem tudjátok, mi a törvény, hogyan kell viselkedni szombaton, mi majd megmutatjuk nektek, hogy kell Isten szerint élni.
*Na és mi?
*Legszívesebben rászólnánk, a guberálóra, hogy ne gyűjtögess vasárnap, mert nem szabad ilyen csinálni? Egy napszámból élőt is megintenénk, ha vasárnap délelőtt kapál, hogy legyen mit enni. Most az ide vezető utat, az előzményeket, az okokat nem vizsgáljuk.
A szükség és annak kényszerítő erőit nem oldja meg, nem szünteti meg a vallási törvény.
A szükséget a szeretet oldja meg, csak az tud segíteni ilyen helyzetben lévő emberen. Mit is mondott Jézus másik evangélium szerint? Irgalmasságot akarok.
Az embernek fia ura a szombatnak
Az ember fia, ha valami felett úr, akkor azzal úgy rendelkezik, ahogy neki tetszik. Jézus ura a szombatnak. Úgy rendelkezik vele, ahogy akar. Rajta nem kérhető számon semmi. Ő ezt a hatalmat, ezt a jogot nem arra használja, hogy személyes érdekeit, igényeit, kényelmét, lustaságát szolgálja a nyugalom nappal, hanem arra, hogy akár ezen a napon is segítő, megmentő, megtartó szolgálatot végezzen.
Jézus soha nem ütközött az Atya akaratával. Ebben a tekintetben sem. Nem tekerte ki a törvényt azért, mert szokatlan értelmezéssel alkalmazta.
Ha ehhez még hozzá tesszük, hogy ő azért jött – saját szavai szerint – hogy a törvényt betöltse, elgondolkodhatunk, mit is jelent igazán a nyugalomnap?
*A nyugalomnap az emberért van, benne szolgálva a pihenését is. Az Úr, a mi Urunk hatalmánál fogva szabad nyugalomnapot ad. Ez azonban ne érdek, igény, kényelem és lustaság szolgáló lehetőség legyen, amiben csak önös szempontok motiválnak.
c)Összegzés
A törvény, mint Istentől adott kijelentés és eszköz Pál szerint törvényre vezérlő mester lett. A törvény minden munkája azt kell, hogy végezze, hogy az egyént Jézus felé irányítsa, tanácsolja, eljuttassa.
Ezt kell képviselnünk nekünk is. A nyugalomnapban is.
Takács Zoltán igehirdetései 