Titusz 2:11-15
a)Bevezetés
Annyi minden társítható a „megjelent” kifejezéshez.
Megjelent:
-
egy új törvény
-
egy új könyv
-
egy újság legújabb száma
-
egy új betegség
-
egy frissítés a programokhoz
-
egy újabb eszköz fejlesztés. Telefon, autó technika
-
egy új film
Kinek fontosak ezek a megjelenések? Ki fogja felkapni a fejét, ha ezekről hírt közölnek? Azok, akiket érint valamilyen formában, akik érzik jelentőségét, hasznát.
A mai üzenet egy olyan megjelent eseményről, tényről szól, ami mindenkit érint, mindenkinek fontos, mindenkinek elengedhetetlenül szüksége van rá.
b)Megjelent
A szó kifejezi, hogy készült már eddig is, de nem volt látható, nem volt elérhető. Akik várják a megérkezését egy újdonságnak, azok hatalmas örömmel fogadják a megjelenést.
Az üdvözítő kegyelem is így jelent meg. Készült. Folyamatos előkészületeket végzett Isten ennek a megjelenésére már a világ teremtése óta.
1Pét 1:20 Ő ugyan a világ teremtése előtt ki lett választva, de az idők végén jelent meg értetek,
Gal 4:4-5 Amikor azonban eljött az idő teljessége, elküldte Isten az ő Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
Megjelent, tehát látható, elérhető lett.
*Érdekel ez a megjelenés? Belátod, hogy a történelem legjelentősebb megjelenése ez?
Nincs az a technikai fejlődés, fontos törvény, szenzációs film, amire ennyire szüksége lett volna, sőt szüksége van a világnak.
Hogy jelent meg?
Emberré lett.
Miért nem egy állat? Miért nem egy növény? Miért nem egy természeti jelenség formájában jelent meg?
Mert az embernek volt erre elengedhetetlenül szüksége.
Zsid 2:5-6 Mert nem angyaloknak vetette alá a jövendő világot, amelyről szólunk. Sőt valahol valaki így tett bizonyságot: Mi az ember, hogy megemlékezel róla, vagy az ember fia, hogy gondod van rá?
Emberré lett, hogy az embernek elérhető legyen.
*Elfogadod, hogy az összes teremtmény közül neked, mint embernek van szükséged az üdvözítő kegyelemre?
c)Minden embernek
Lehet, hogy ezen a ponton sokan felkapják a fejüket, mondva, hogy nekem bizony még nem jelent meg. Épp ezért nem lehet még hitem, mert majd akkor hiszek, ha látok, ha kapok én is megjelenést.
Aki így gondolja, rosszul áll a kérdéshez.
-
Egyrészt nagyon valószínű, hogy már megjelent, csak még nem vetted észre. Nem voltál elég figyelmes, hogy észrevedd. Gondolj csak a húsvéti megjelenéseire Jézusnak! Senki nem ismerte fel azonnal, csak amikor valami személyeset tett, mondott. Néven szólított, kenyeret megtörte. Nem lehet, hogy csak nem figyeltél?
-
Továbbá, az hogy minden embernek megjelent, az azt jelenti, hogy nem egy szűk rétegnek, nem egy kiváltságos csoportnak, nem bizonyos nemzetnek, nem egy megkülönböztetett régiónak. Mindenkinek, mert mindenkinek szüksége van rá.
-
Nem annyi példányban jelent meg, ahány ember élt eddig és élni fog ezután a földön. Egyetlen példányban jelent meg. Egyetlen áldozatot mutatott be. Egyetlen, különleges szeretetet mutatott be. Ez azonban tökéletesen elég és elérhető mindenkinek.
- Róm 5:12 Azért ahogyan egy ember által jött be a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenki vétkezett.
- Róm 5:15 De a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset, mert ha annak az egynek esete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelmi ajándéka az egy ember Jézus Krisztus kegyelméből még bőségesebben kiárad sokakra.
-
*Legyen életed legnagyobb kincse a Jézussal való találkozásod, ha történt ilyen.
*Ha még nem találkoztál vele, akkor keresd a találkozást. Ő keresi ezt.
d)Üdvözítő kegyelem
Szó szerint szabadító kegyelem.
Ez a részlet is magyarázza a minden embernek történő megjelenést. Mivel mindenkinek szabadításra van szüksége, ezért minden ember szabadulásáért jelent meg.
Jézus azért jött, hogy megszabadítson a bűnből. Ez volt a fő küldetése.
Nem azért, hogy minden beteget meggyógyítson. Nem azért, hogy minden éhezőt kielégítsen. Nem azért, hogy az elhunytakat feltámassza, olyan formában, ahogy Lázárt is feltámasztotta.
Ő azért jött, hogy abból a rabságból megszabadítson, amiben a bűn miatt van az ember.
*Megkaptad már a szabadító kegyelmet? Szabad vagy már?
Mit jelent ez? – jöhet a jogos kérdés.
Ezt én Pál három vallomásával tudnám legjobban bemutatni:
1Kor 6:12 Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává.
1Kor 10:23 Minden szabad nekem, de nem minden használ; minden szabad nekem, de nem minden épít.
1Kor 9:19 Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem.
Ez a három mondat leírja, milyen az üdvözítő kegyelem szabadító munkája.
-
Az az állapot, amikor az ember képes azt tenni, ami hasznos.
-
Az a képesség, ami megóvja, hogy bármire nézve is függővé váljon.
-
Az az adottság, ami által az ember tudja, mi épít és képes is az építő dolgokat művelni magára és másokra nézve is.
-
Végül az az üdvözítő kegyelemből nyert szabadság, ami által tudsz szolga lenni. Amikor lemondasz a szabadságodról és szabadon szolgálsz.
Összegezve, a szabadság nem az, amikor azt teszek, amit csak akarok, hanem az az állapot, amikor azt vagyok képes tenni, amit Isten akar.
e)Ez a kegyelem tanít
Pál azt írja, hogy ez az üdvözítő kegyelem tanít. Tanít a kegyelem elfogadása utáni élet megélésére.
Ez rámutat egy fontos információra. Az Isten üdvözítő kegyelme nem egy olyan portéka, amit az ember elfogad és úgy megy tovább, mintha misem történt volna.
Ahogy egy gyerek az iskolában jobb jegyet kap a tanár jó indulatából. Ha lelkiismeretes, akkor nem egyre lazább lesz, hanem egyre inkább igyekszik bizonyítani, hogy hálás a támogató bizalomért. Ilyen módon a kegyelem tanítja arra, hogy aktív hálával viszonyuljon a tanára felé.
Vagy, ha valaki a börtönből kegyelmet nyerve szabadon engednek, az utána nem az újabb bűncselekményt keresi, hanem – bár nem biztos, hogy személyesen ki tudja fejezni – keresi a kegyelem viszonzását abban, hogy inkább hasznos tagja akar lenni a társadalomnak.
Róm 6:12-16 Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, ne engedjetek kívánságainak! Ne adjátok oda tagjaitokat a gonoszság fegyvereiként a bűnnek, hanem adjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és adjátok tagjaitokat az igazság fegyvereiként Istennek! Mert a bűn többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagytok. Mi következik ebből? Vétkezzünk, mivel nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagyunk? Semmiképpen! Nem tudjátok, hogy akinek odaadjátok magatokat szolgai engedelmességre, annak engedelmességre kötelezett szolgái vagytok: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?
Mit tanít?
Anélkül, hogy a részletekbe belemerülnénk, annyit érdemes megjegyezni, hogy miközben várjuk Jézust, aközben tagadjuk meg a hitetlenséget, azaz az istentelenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon.
Tehát egy kettős igyekezetet tanít a kegyelem:
-
Amiből megszabadított a kegyelem, abba még véletlenül se keveredj vissza. Ezt azzal érjük el, hogy megtagadjuk. Itt ugyanaz a szó áll, amit Péter tagadására használ az ige. Tehát azt kell vallani, mondani, hogy semmi közünk egymáshoz. Így védekezett Péter. A Jézussal való kapcsolatát tagadta.
-
Amire a kegyelem lehetőséget nyitott, arra teljes odaadással törekedj. Az, hogy igazán, szentül és mértékletesen élj, csak a kegyelem tehet képessé. Enélkül minden hiábavaló erőlködés.
*Kész vagy-e még mindig tanulni? Akarsz-e a kegyelemből tanulni? Kívánod-e, hogy maga a kegyelem tanítson? Hidd el, a legjobb tanító mester ez a kegyelem.
*Akarsz-e kettős vonatkozásban fejlődni? Egyre inkább tagadni a rosszal való kapcsolatot, ugyanakkor fejlődni a jóban.
f)Összegzés
-
Az üdvözítő kegyelem már megjelent. Érdekel? Fontos ez neked?
-
Volt már személyes megjelenésed? Ez rajtad is áll.
-
Hozott ez neked szabadító változást?
-
Tanulsz-e ebből a kegyelemből? Fejlődsz-e a kegyelem kétirányú munkája által? Egyre inkább távolodva a rossztól, közeledni a jóhoz.