Hatodik parancsolat: Ne ölj!

2 Mózes 20:13

a)Bevezetés

Az első öt parancsolat kifejtésénél is érezhető volt, hogy nem könnyű széles körű értelmezéshez jutni. Ennél a parancsnál is ezt éreztem, sőt most megfogalmazódott bennem egy megközelítési mód. Arra jutottam, hogy a tízparancsolat csupán egy tartalomjegyzék az Úr által megadott utasításokra. A fejezetek kifejtése pedig ott rejlik a teljes írásban.

Ahogy megszoktuk, most is sok kérdést járunk végig a parancs megértése kapcsán.

Kezdjük először az értelmezést magán az ószövetségen belül, majd az újszövetség szövegeiben folytassuk és így jussunk el egy általános meglátásig.

b)Volt-e utasítás az élet kioltás tilalmára a törvényadás előtt?

Két történetet érdemes kiemelni a kérdéssel kapcsolatban. Az egyik Kain története, a másik az özönvíz utáni parancsolatok.

Kain története

Kain történetéből több információt is kapunk.

Az egyik az indíték. (Miért haragszol? A bűn leselkedik rád.) Erről majd a Jézus értelmezésekor lesz szó bővebben.

A másik a következmény.

1Móz 4:13-15 Akkor ezt mondta Kain az ÚRnak: Nagyobb az én büntetésem, mint amit el tudnék hordozni. Íme, elűzöl ma engem e föld színéről, és színed elől el kell rejtőznöm. Bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor bárki, aki rám talál, megölhet engem. De az ÚR azt felelte neki: Sőt inkább, aki megöli Kaint, hétszeresen megbűnhődik. És megbélyegezte az ÚR Kaint, hogy senki se ölje meg, aki rátalál.

A gyilkosságot elkövető személyt nem engedi megölni Isten. Pedig egy előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés történt. Az ilyen esetre később a törvény határozott büntetésre utasít.

Az özönvíz után

Amikor Isten új parancsolatokat az özönvíz után, a következőket is belefoglalja:

1Móz 9:5-6 A ti véreteket is, amelyben az életetek van, számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az ember testvérétől is az ember életét. Aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremtette az embert.

Nem közvetlenül az emberölésre nézve mond tiltást, inkább figyelmeztetést közöl arra nézve, ha valaki embertársa életét kioltja. Ezzel a gyilkosságot halállal büntetendő tetté minősíti Isten.

Ez egy kettős képet ad.

Egyrészt elrettentő figyelmeztetést jelent ki, ugyanakkor az emberölésnek egy indokolt változatát is előre vetíti.

Már itt is láthatjuk, hogy az ölés tilalmát adó Isten az embergyilkosra nézve a büntetés végrehajtásához felhatalmazást ad az emberölésre.

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nincs még kimondva a ne ölj parancs, de megkülönböztetést ad arra az esetre, ha gyilkost kell elítélni.

c)Mit tilt a „Ne ölj!” parancs?

Ha a kifejezés jelentéséből indulunk ki, akkor a következőt állíthatjuk:

H7523   רָצַח (rácaḥ)

Kal

1) öl, gyilkol (ti. előre megfontolt szándékkal)

Nifal

1) meggyilkolják, megölik

Piél

1) meggyilkol (ti. sokakat, tömegesen), meggyilkol (ti. orvul), merényletet követ el

Pual

1) meggyilkolják, merényletet követnek el ellen

Etimológia: ige (verbum).

Ejtsd: rácah.

H7523   רָצַח (rácaḥ)

– A) Kal

öl, gyilkol

B) Nifal

megöletik

C) Piél

1) összetör

2) sokakat megöl; tömeggyilkosnak lenni

Az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölést tiltja Isten.

A kaini hozzáállásra nézve ad fékező parancsot. Nemcsak uralkodhat az ember a haragján, hanem uralkodjon is rajta.

Ezt erősíti, hogy a Mózes öt könyvében rengeteg olyan parancs van, ami a szándékos emberölés esetére azt mondja, hogy a gyilkost meg kell ölni.

A nem szándékosan elkövetett emberölésre van mentség:

4Móz 35:22-34 Ha pedig csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül löki meg a másikat, vagy nem szántszándékkal dobta meg valamilyen eszközzel vagy kővel, amely halált okozhat, de úgy ejtette rá, hogy nem látta, és az belehalt, ámbár nem volt ő annak ellensége, nem is kereste annak vesztét, akkor e törvények szerint ítéljen a gyülekezet az emberölő és a vérbosszuló rokon között. Mentse meg a gyülekezet a gyilkost a vérbosszuló rokon kezéből, és küldje vissza a gyülekezet az ő menedékvárosába, amelybe szaladt, és lakjon abban, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap. Ha pedig kimegy a gyilkos menedékvárosának határából, amelybe szaladt, és a vérbosszuló rokon menedékvárosának határán kívül találja őt, akkor megölheti az a vérbosszuló rokon a gyilkost, nem terheli őt annak vére. Mert menedékvárosában kell laknia a főpap haláláig. De a főpap halála után visszatérhet a gyilkos az ő öröksége földjére. Ezek legyenek nálatok az ítélettételre szolgáló rendelkezések nemzedékről nemzedékre minden lakhelyeteken. Ha valaki megöl valakit, csak tanúk szavára szabad megölni a gyilkost. De egy tanú nem lehet elég senki ellen a halálos ítélethez. Az olyan gyilkos életéért azonban ne fogadjatok el váltságdíjat, aki halálra méltó gonosz, hanem halállal kell lakolnia. A főpap haláláig attól sem fogadhattok el váltságdíjat, hogy visszamehessen, és öröksége földjén lakozzék, aki a menedékvárosába futott. Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok. Mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiöntött vér miatt, csak annak vére által, aki kiontotta. Ne tegyétek hát tisztátalanná azt a földet, ahol laktok, ahol én is lakozom. Mert én, az ÚR, Izráel fiai között lakozom.”

A nem szándékos emberölést nem sújthat halálbüntetés, de a szabadságvesztés érvényesült már akkor is.

d)Akkor a büntetésből végrehajtott gyilkosság nem szegi meg a törvényt?

A büntetésként végrehajtott ember ölése a föld szentségét szolgálta. Ennél fogva egy magasabb rendű szempontot vett figyelembe.

Ez ma vérlázító gondolat némelyeknek. Hogy lehet egy nép, egy nemzet, egy közösség szempontja magasabb rendű, mint az egyén élethez való joga? – sokan tehetik fel a kérdést. Az így gondolkodók azért hibáznak, mert a bűnöző jogait kezdik vizsgálni és érvényesíteni, a már elhunyt károsultét, és a kárt szenvedő családjáét nem nézik.

A végrehajtásban is felment az Úr

Érdekes részlet, hogy a büntetésként gyakorolt emberölés formája a megkövezés volt abban a korban, azon a földrajzi vidéken. Erre nézve egy kiemelhető szabály:

5Móz 17:6-7 Csak két vagy három tanú szavára szabad halállal sújtani valakit, de egyetlen tanú szavára nem. A tanúk keze legyen az első, amikor kivégzik, és azután az egész nép. Ily módon gyomláld ki magad közül a gonoszt.

A büntetés egy kollektív tett, amiben nem bizonyítható senkire, hogy ki a kivégzett személy halálának okozója. A nép az ítélet gyakorlója.

Ezt a mai időben az állam gyakorolhatja

A gondolatmenethez társítható Pálnak a Római levélben írt fejtegetése.

Róm 13:3-4 Mert a hatóságok nem a jó, hanem a rossz cselekedetek büntetésére vannak. Akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicsérni fog téged, mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt teszed, félj, mert nem ok nélkül viseli a fegyvert, mert Isten szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki gonoszt cselekszik.

A fegyver viselése a büntetés eszközére utal. Aki gonoszságot követ el, azt az államhatalom fegyverrel büntetheti. A fegyver itt is halált okozó eszköz, tehát hivatali döntéssé és tetté formálódott a gyilkos büntetése.

Nemcsak a gyilkost, hanem más bűnök elkövetőit is halállal kellett büntetni

Sok igét lehet idézni, ami rámutat, hogy mennyi vétekre nézve szabta ki Isten a halálos ítéletet.

Néhányat megemlítve:

  • Aki szidalmazza, vagy megveri anyját vagy apját – 2 Mózes 21:15-17

  • A varázslás bűnét elkövető – 2 Mózes 28:18

  • A szombat megrontója halállal lakoljon – 2 Mózes 31:14

  • A házasságtörést elkövető személy – 3 Mózes 20:10

  • A homoszexualitást gyakorló – 3 Mózes 20:13

  • Ha valaki halottidéző, vagy jövendőmondó – 3 Mózes 20:27

  • Aki szidalmazza az Úr nevét – 3 Mózes 24:16

e)Mi a helyzet a háborúkkal?

A hatodik parancsolattal kapcsolatban felmerülhet jogosnak vélt kérdésként az is, hogy mit mondjunk a háborúk hatalmas vérontásaira? A kérdést csak súlyosbítja, ha látjuk, hogy maga Isten ad parancsot olykor az ellenfél teljes kiirtására.

A háború általában elítélendő. Nem lehet egyetlen háborúnak sem jogos indoka. A háborúk mögött ellenséges érdekek, hatalmi törekvések húzódnak meg. A háborúk léte az Istentől elszakadt, bűnbe süllyedt emberiség terméke.

A háborúban az igazi vétkesek a döntéseket hozó hatalommal bíró személyek. Tulajdonképpen ők a gyilkosok. Gondoljunk Dávid esetére, aki nem saját kezével ölte meg Úriást, de egy háborús helyzetben hozott döntését hajtották végre az alattvalói.

Akik fegyvereket használva részt vesznek a háborúban, azok valaki nevében hajtanak végre parancsokat. A felelősség nem teljes mértékben rajtuk van.

Ugyanakkor a háborúban a harcos nem magáért harcol. A katona, a hadsereg a népéért küzd. Bár fizikailag vér tapad a kezéhez, életeket ont ki, nem személyes indítékból olt ki életeket.

Szép gondolatnak hangzik, amikor hívő emberek azt mondják, hogy a háborúban úgy is részt lehet venni, hogy elhatározásom alapján mindig a levegőbe lövök. Ez egy lelkiismeretet feloldozó döntés, de ebben az esetben a katona társak védik meg a hívőt a fegyvereikkel.

Ha elképzelünk egy olyan szituációt, hogy egy század teljes egészében hívő ember. Azt a parancsot kapják, hogy egy hidat védjenek, ami stratégiai szempontból hatalmas szerepet tölt be. Egységesen az előbb leírt elvet gyakorolják. Jön az ellenség, és ők a levegőbe lövöldöznek. Egymás után ölik meg őket az ellenség katonái és elfoglalják a hidat. Ezáltal akár nagy mértékű csapást mérnek a nemzetre. Helyes volt a döntésük?

Egy elgondolkodtató kitekintés lehet, hogy mit mondott bemerítő János a hozzá érkező katonáknak, akiket másokkal együtt megintett, hogy megtéréshez illő gyümölcsöt kell teremni.

Luk 3:14 Megkérdezték őt a katonák is: És mi mit tegyünk? Nekik azt mondta: Senkit se bántsatok, se meg ne zsaroljatok, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.

Nincs leszerelésre való felszólítás. Nem tiltja meg nekik a fegyverhasználatot. Nem bujtogatja őket parancsszegésre, azaz hogy ne öljenek, ha ez a kiadott utasítás. Ő csak arra hívja fel a figyelmet, hogy ne éljenek vissza hatalmukkal.

f)Jézus megnyilvánulása a kérdésben

Jézus, amikor a törvény értelmezéséről beszélt, a hatodik parancsot is érintette.

Máté 5:21-22 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én pedig azt mondom, hogy ha valaki haragszik atyjafiára, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az atyjafiának: „Ostoba!”, megérdemli, hogy a nagytanács elé kerüljön; aki meg ezt mondja: „Bolond!”, méltó a gyehenna tüzére.

Ehhez érdemes még hozzá tenni a bosszúról szóló gondolatait is, mivel láttuk, hogy a „Ne ölj!” parancshoz szorosan kötődik a bosszú, mit igazságszolgáltatás törvénye is.

Máté 5:38-48 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki téged arcul üt jobb felől, fordítsd feléje a másik arcodat is. És aki el akarja perelni tőled a te alsóruhádat, engedd oda neki a felsőt is. És aki téged egy mérföldre kényszerít, menj vele kettőre. Aki kér tőled, adj neki, és ha kölcsönkér valaki tőled, ne fordulj el tőle. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmat érdemeltek? Nem ugyanazt teszik a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek másoknál többet? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Legyetek azért tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok tökéletes!

Jézus arra mutat rá – amit egyébkén már Kain esetében is láttunk – hogy a gyilkosság a szívben, a gondolatokban születik, amit már ott el kell fojtani. A harag már egyenlő a gyilkossággal. Aki tehát be akarja tölteni a hatodik parancs tiltását, mindenek felett az érzéseire, indulataira kell figyelni.

Két ige igazolja a gondolatmenetet:

Máté 15:19 Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások.

1Ján 3:15 Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos, és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete őbenne.

Mindezek alapján néhány mély gondolat fogalmazható meg:

  • Ne ölj, azaz ne állítsd félre azt, akivel bajod van, mert azzal nem oldod meg a problémát. Ez egy menekülés csupán az érzelmek feletti uralkodás elől.

  • A „Ne ölj!” parancsolat a lehetséges áldozat védelmén túl az elkövetőt is védi. Aki már haragszik, gyűlöl és ezzel gyilkossá válik, az a saját örökkévaló helyzete felett hoz rossz döntést.

Amit Jézus adott

A törvény tilt, vagy ha úgy tetszik óvva int és tanácsol. De mire elég ez? Menyiben képes segíteni a fellobbanó haragon, a gyűlöletig mélyülni képes érzelmeken? Semmit. Meg tudta-e állítani a gyilkos indulatot a történelem során a tiltó törvény? Nem. Mi a megoldás?

Ami a törvénynek lehetetlen, írta Pál a fejtegetését:

Róm 8:3-6 Mert ami a törvénynek lehetetlen volt, mivel erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt elküldte az ő Fiát a bűnös testhez hasonló formában, és elítélte a bűnt a testben, hogy a törvény igazsága beteljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem a Lélek szerint. Mert a test szerintiek a testiekre törekednek, a Lélek szerintiek pedig a Lélek dolgaira. Mert a test szerinti gondolkozás halál, a Lélek szerinti gondolkozás pedig élet és békesség.

A törvény nem volt képes uralkodni a bűn felett. Jézus azonban felvállalta a bűn ítéletét önmagában, hogy a törvény követelését kiegyenlítse. Így, aki hisz benne már nem a test gyengeségében küzd, hanem a Lélek erejében. Ráadásul úgy, hogy az új élete és a Lélek szerinti gondolkodása élet és békesség. Nem harag és gyűlölet, hanem békesség.

Ha mégis tartós harag van jelen az életében és gyűlölet uralkodik benne, az már nem lelki megnyilvánulás, hanem testi.

Aki Krisztusban van már nem bosszúért liheg. Nem követelve áll az embertársa elé, hanem az adakozó készséggel.

g)Összegzés

  • Isten az élet ura és azzal csak ő akar rendelkezni.

  • Tiltja az előre eltervezett, megfontolt gyilkosságot. Ugyanakkor nem menti fel az akaratlanul életet kioltó vétkest sem.

  • Az élet kioltása a büntetés eszköze volt több esetben is.

  • Jézus ezt a törvényt is értelmezi. A szándékos emberölés mögött álló indulatot kell felismerni és megszüntetni. Ez csak Általa és Benne lehetséges, amikor az ember újjá lesz a Lelke által.

  • Értsük meg, hogy a parancsolat nem a lehetséges áldozatokat védi, hanem a valószínű elkövetőket. Nem akarja, hogy kizárják magukat az Isten országából.

h)További átgondolható kérdések:

  • Állatok megölésének kérdése.

    • 1Móz 9:3 Minden mozgó állat, amelyik él, legyen nektek táplálékul, amint a zöld füvet is nektek adom. >>

    • 1Móz 9:4 De a húst az éltető vérrel együtt ne egyétek meg!

  • Elismeréssel illetett személyes gyilkosságok:

    • Dávid – Góliát

    • Jáhel megöli Siserát

    • Illés levágja a Baál papokat és asera papokat

  • Öngyilkosság

  • Gondatlanságból elkövetett emberölés – Hagyni az elveszettet

Hírdetés