Nyolcadik parancsolat – Ne lopj!

2 Mózes 20:15

a)Bevezetés

Ha valaki elgondolkodva veszi sorra a parancsolatokat és elmélyülve igyekszik azokat értelmezni, ennél a parancsolatnál azt érezheti, amit én is éreztem, hogy milyen pitiáner kérdés ez az eddigiekhez képest. Ha csak az emberi kapcsolatokkal foglalkozó parancsokat nézzük, hozzájuk képest olyan apróság a lopás kérdése. A szülő tisztelete, az emberölés kérdése, a paráznaság ügye komoly téma az emberek életében. Ezekhez képest a lopás apróság.

Lehet, hogy összehasonlításban apróság a lopás kérdése, de önmagában nem jelentéktelen. Ez is jelzi, hogy a bűnöket nem lehet egymáshoz mérni, mindegyik kárára van az embernek. Az újszövetség így mutat erre rá:

Jak 2:10 Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egészre nézve vétkessé lesz.

b)A tiltás mint valaminek az elismerése

A ne lopj parancs által felvetődő gondolat az, hogy Isten elismeri a szerzett tulajdont és azt védi. Amit az ember munkával szerzett, vagy ajándékozás révén jutott hozzá, azt Isten védi.

Ehhez járulhat kiegészítésképpen az, hogy Isten azt a tulajdont ismeri el, arra ad áldást, amit az ember munkával szerzett, vagy ajándékba kapott. Más formában tulajdonhoz jutni bűnös folyamat.

Isten kéri a munkát, hogy hat napon át dolgozzunk és vegyük annak áldását. Ez ajándék Istentől.

Préd 3:13 De még az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik és iszik, és jól él fáradságos munkájából.

Préd 5:18 Íme, azt láttam, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik és iszik, és jól él minden munkájából, amivel fáradozott a nap alatt élete minden napján, amelyet Isten adott neki, mert ez az ő osztályrésze.

Tartsd tiszteletben a más tulajdonát! – Így summázható a parancsolat.

c)Tanulságos példák az ószövetségben

Rákhel és Jákób

Jákób, miután húsz évet szolgált (1Móz 31:41) Lábánnál feleségeiért és juhaiért, vissza akar menni szülőföldjére. Ezt szökve tudja megvalósítani, míg apósa juhai nyírásával foglalkozik.

1Móz 31:19-21 Lábán pedig elment a juhait megnyírni. Közben Ráhel ellopta a házibálványokat, amelyek atyjánál voltak. Jákób pedig az arám Lábán szívét lopta meg, mivel nem adta tudtára, hogy menni készül. Elmenekült tehát mindenestől, fölkelt, és átment a folyóvízen, és Gileád hegye felé tartott.

Egy duplán meglopott személy áll előttünk. Lábántól tárgyakat is elvettek, és a szívét is meglopták, mert bizalmatlanul elhallgatta tőle Jákób a szándékát.

A példával tágulhat a lopás fogalmának és gyakorlatának az értelmezése. Ha valaki nem osztja meg a gondolatait, terveit, szándékait azzal, aki korábban bizalmas volt vele, az bizonyos értelemben eltulajdonít tőle.

Milyen érdekes, hogy van egy mondás, miszerint, aki hazudik, az lop is. Ez lehet egy feltételezés, de lehet a két vétek egymásba fonódását kifejező mondás is. Ahogy Lábánnal szemben a hazugság a szíve meglopását is jelentette.

Ákán esete és következménye

Jerikó bevétele után Ákán az Úrnak szentelt javakból ellopott és saját részre megtartotta azt. Ez a következő csatára nézve kihatott. Amikor Ai városa ellen mentek, ott csúfos vereséget szenvedtek. Isten kijelentette, hogy ennek oka az engedetlenség, a lopás.

Józs 7:1 De Izráel fiai hűtlenül bántak a teljesen Istennek szentelt dolgokkal. Mert a Júda nemzetségéből való Ákán, Karmi fia, aki Zabdi fia, aki Zerah fia, elvett a teljesen Istennek szentelt dolgokból. Ezért fölgerjedt az ÚR haragja Izráel fiai ellen.

Józs 7:11-12 Vétkezett Izráel, és áthágták szövetségemet is, amelyet parancsoltam nekik, mert elvettek a teljesen nekem szentelt dolgokból, és edényeik közé dugdosták azokat; loptak és hazudtak is. Ezért nem bírtak megállni Izráel fiai az ellenségeik előtt. Meghátráltak előttük, mert átkozottá lettek. Nem leszek többé veletek, ha el nem távolítjátok magatok közül azt a nekem szentelt dolgot.

Ákán a leleplezés után beismerte a tettét:

Józs 7:20-21 Ákán pedig így felelt Józsuénak: Bizony, vétkeztem az ÚR ellen, Izráel Istene ellen, ezt és ezt cselekedtem. Láttam ugyanis a zsákmány közt egy jó babilóni köntöst, kétszáz sékel ezüstöt és egy aranyrudat, amelynek a súlya ötven sékel volt, megkívántam ezeket és elvettem. Íme, el vannak rejtve a földben a sátram közepén, az ezüst pedig alatta van.

A történettel újabb részletekre nyílhat ki a szemünk.

A lopás nem mindig magánügy

A lopás, ami személyes bűn, annak közösségi hatása is van. Egy személyes vétek közösségi károkat is okozhat. Ez a lopás nem mást károsított meg, mint az Urat. Emiatt ilyen súlyos a hatása.

Izrael Isten támogatásával győzte le és foglalta el Jerikót. Ez az eredmény nem személyes siker, nem lehet belőle személyes nyereség sem.

*Ma is kiemelt komolysággal kell venni a tulajdon védelme területén az Úr dolgait. Ami az Úrnak szentelt, abból ne legyen személyes nyereség. Néhány példa hadd álljon előttünk:

  • Az Úrnak adott javakból senki nem tarthat igényt semmire, hogy személyes boldogulását szolgálja. Ne mondja senki, hogy van ott elég, csak jár nekem valami belőle.

    • Meg kell jegyezni, hogy egy gyülekezetnek figyelni kell a közöttük szükségben lévőre és segíteni kell őket, de ez nem lehet a rászoruló követelőzésének alapja.

  • Az Úrnak szentelt javakat nem használhatjuk hűtlenül. A gazdálkodást a lehető legkövetkezetesebben kell megvalósítani.

  • Ha azt valljuk, hogy mi egészében odaszántuk magunkat, akkor ne valósuljon meg az Úr meglopása azzal, hogy amikor szükség van ránk valamiben, akkor kivonjuk magunkat az Úr ügyéért való szolgálatokból. Ha ezt tesszük becsapjuk magunkat, mert csak szóban vagyunk odaszenteltek.

Mit ér a lopott kincs, ha rejtegetni kell?

A történet megtanít még valamit. A lopott értékek nem lesznek élvezhető, életet gazdagító értékek. Ákán rejtegette a kincseket. Igaz, még nem volt ideje értékesíteni, de ha meg is tette volna azt is titokban, hazugsággal tehette volna. Ezzel tetézte volna a tettének súlyát. A lopás újabb bűnökbe sodor. Ezért lehet, hogy a törvény magyarázata össze is kapcsol ebben a pontban más vétkeket:

3Móz 19:11 Ne lopjatok, ne is hazudjatok, és senki meg ne csalja felebarátját.

*Bármennyire is kívánatosnak tűnik a könnyűszerrel megszerezhető kincs, az valójában soha nem fogja gazdagítani életünket. Ne engedjünk a kísértésnek ezen a téren. Higgyünk a bölcs elvben:

Péld 15:16 Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a tömérdek kincs háborúsággal.

Péld 16:8 Jobb az igazság útján szerzett kevés, mint a hamissággal szerzett gazdag jövedelem.

A csalással, törvények kijátszásával, hamis módon szerzett bevétel tulajdonképpen lopott kincs. Ez nem jelent áldást a vele élő számára.

Az istenfélelem őszinte vágya

A példabeszédekben van egy jó példa, ami megmutatja, hogy az istenfélelemből fakad egy őszinte vágy, hogy nehogy lopni kényszerüljön az ember. Fél attól a helyzettől Agur, a kérés megfogalmazója, hogy a szegénység bizonyos állapotában erre fanyalodhat.

Péld 30:7-9 Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem! A hiábavaló és hazug beszédet messze távolítsd tőlem. Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem: táplálj engem hozzám illő eledellel, hogy megelégedve meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az ÚR? Szegénységre se hagyj jutnom, hogy ne lopjak, és meg ne vessem Istenem nevét!

A lopás nem csupán egy gazdasági szempontú tett, hanem mély lelki hatást is magában hordozó lépés. Aki lop az megveti Isten nevét. A megvetés abban teljesül, hogy a lopással elveszítette azokat a meggyőződéseket, ami nemesebb életre segít. Így a bizalmat, hogy Isten gondoskodhat, a szorgalmat, hogy Isten a munkát megáldja, az alázatot, amiben azt mondhatjuk, hogy az Úrnak van joga adni és elvenni is, hogy neveljen minket.

Ne vesse meg senki Isten nevét azzal, hogy lop!

d)Mit közöl a lopásról az újszövetség?

Az újszövetség szűkszavú a témában, de az a kevés, amit mond, annál súlyosabb. A lopást is más bűnökkel együtt az Isten országába való bejutás akadályaiként említi.

Máté 15:19-20 Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert.

1Kor 6:9-10 Vagy nem tudjátok, hogy az igazságtalanok nem fogják örökölni Isten országát? Ne tévelyegjetek! Mert sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalankodók, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem szitkozódók, sem rablók nem fogják örökölni Isten országát.

A kegyelemből nyert jogot, hogy bemehessünk az Isten országába, a felelőtlen életvitel veszélyezteti. Nem élhetünk könnyelműen a parancsok tekintetében.

Egy másik ige arra mutat, hogy Krisztusi emberként nem állhatunk úgy az emberek vádjai előtt, hogy elítélhetnek akár lopás miatt is.

1Pét 4:14-15 Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket, mert megnyugszik rajtatok az Istennek és a dicsőségnek Lelke. De senki se szenvedjen közületek mint gyilkos vagy tolvaj vagy gonosztevő vagy más dolgába avatkozó.

e)A lopás egyéb formái

Végül hadd legyen néhány példa még előttünk, ami rámutat arra, hogy a lopás lehet közvetett megkárosítás is anyagi értelemben, illetve nemcsak anyagi vonatkozásban tudunk másokat megkárosítani.

Jól van az úgy is

Ha valaki úgy végzi a munkáját egy munkahelyen, hogy csak látszatra dolgozik és közben azt mondja, hogy jó lesz ez így is, az meglopja azt, akinek dolgozik. Aki nem maximális igyekezettel, a tökéletességre törekedve végzi a munkát, az lop.

Kol 3:22-24 Ti, szolgák, fogadjatok szót mindenben test szerint való uraitoknak, nem színből szolgálva, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem tiszta szívvel, félve az Urat. Bármit tesztek, lélekből tegyétek, úgy, mint az Úrnak, ne pedig úgy, mint embereknek, tudva, hogy az Úrtól veszitek az örökség jutalmát; mert ti az Úr Krisztusnak szolgáltok.

Ef 6:5-8 Ti, szolgák, félelemmel és rettegéssel engedelmeskedjetek test szerint való uratoknak, tiszta szívvel, mint Krisztusnak. Ne látszatra, mint akik embereknek akarnak tetszeni, hanem mint Krisztus szolgái, lélekből cselekedjétek Isten akaratát, jóakarattal, mint akik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek, tudva, hogy ha valaki jót tesz, az annak jutalmát veszi az Úrtól, akár szolga, akár szabad.

Jó tudni azt, hogy minden munkánk az Úr előtt történik. A főnök lehet, hogy nincs mindig jelen, de az Úr, mindig ott van. Ráadásul nemcsak a jelenléte számít a kérdésben, hanem az is, hogy végezhetjük a munkát úgy, hogy neki csináljuk.

Micsoda gazdasági változás jöhetne, ha ez a morál irányítaná a munkavégzést!

A közösből magán célra

Korábban a munkahelyemen egy értekezleten arra nézve kaptunk felszólítást, hogy hogyan használjuk a telefont és a fénymásolót. Miért kellett erről beszélni? Mert voltak, akik órákat beszéltek a munkahely számlájára, illetve mindenféle személyes anyagokat másoltak, ráadásul azokat a magánórákban pénzszerzésre használták.

Az ilyen lelkület, ami arra indít, hogy a közösből magán célra használjak, az helytelen, mert mást károsít meg.

Időrablás

Nagyon fontos az idő, amit egymásra fordítunk. Azt jól kell kihasználni. Ha nem vagyunk körültekintők, azzal rabolhatjuk egymás idejét. Ez több formában is megvalósulhat.

  • Telefonálással. Főleg, ha ingyenes.

  • Beszélgetésekkel, találkozásokkal. Nem maga a találkozó és a beszélgetés az időrablás, hanem az, ha parttalan és értelmetlen, céltalan.

  • A felületességgel. Elhívnak egy programra, rászánjuk a napunkat és azt éljük át, hogy nem volt jól előkészített, a résztvevők építésére szolgáló a program. Ez akár egy istentiszteletre is igaz lehet.

A becsület megkárosítása

Erről a következő parancsban bővebben lesz szó, de már most is hadd kerüljön említésre. Ha valakiről valótlanságot, rágalmakat terjesztek, azzal megkárosítom az illetőt. Ez lehet úgy is, hogy nem szándékos, egyszerűen hallottam valamit és alapos megvizsgálás nélkül továbbítottam, terjesztettem. Nem anyagiakat lopunk ilyenkor, hanem lelkieket.

f)Összegzés

  • Ez a parancs elismeri és védeni kívánja a személyes tulajdont.

  • Lehet lopni tárgyakat, anyagi értékeket, de a hazugsággal egymás szívét is meglophatjuk.

  • A lopás nem mindig magánügy. Ha valaki az Úrnak szenteltből vesz magának, azzal a közösséget is károsítja.

  • A lopás is beszennyezi az embert, ami miatt kizárja magát az Isten országából.

  • A lopás észrevétlenül is megtörténhet, ne essünk a hibába, hogy raboljuk más idejét, könnyelműen használjuk a közösség tulajdonát és ne fosszunk meg senkit a becsületétől!