Ne kívánd az embertársadét!

2 Mózes 20:17

a)Bevezetés

A parancsolatokban elmélyülve érezhető, hogy az utolsó kicsit más, mint a többi. Főleg az emberi kapcsolatokra irányuló pontokkal összehasonlítva érezhetjük ezt. Az eddigiek valóságos tettektől óvnak, míg a tizedik a tetteket elindító kívánságtól.

Előre bocsátva kimondhatjuk, hogy meg kell érteni, hogy Isten nemcsak tiszta tetteket akar, hanem tiszta érzéseket, tiszta indulatokat is.

b)Általában a kívánságról

A parancsolat igényli, hogy magát a kívánságot is egy kicsit átgondoljuk. Fel kell tenni a kérdést, hogy a kívánság önmagában bűn, vagy bűnös dolgok kiindulópontja? Lehet, de nem minden esetben. Valószínű, hogy ez jut először eszünkbe, de el kell fogadni, hogy a kívánság, azaz valami után való vágyakozás az még nem rossz.

A tiszta kívánságok

Az emberben élhet a vágy az Isten után való vágyakozásra:

Zsolt 42:2 Amint a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy vágyik utánad a lelkem, Istenem!

Jézus kívánsága volt halála előtt elfogyasztani a húsvéti bárányt:

Luk 22:15 És monda nekik: Kívánva kívántam a húsvéti bárányt megenni veletek, mielőtt én szenvednék:

Szabad, sőt kell kívánni a kegyelmi ajándékokat:

1Kor 14:1 Törekedjetek a szeretetre, és buzgón kívánjátok a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.

Aki püspöki szolgálatot kíván, jót kíván:

1Tim 3:1 Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván.

1Tim 3:1 Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. (Károli)

Tehát a kívánság önmagában nem rossz, de valóban van rossz változata, rossz iránya.

A kívánság, mint rossz:

Az egész világ a test kívánságát hordozza magában:

1Ján 2:15-17 Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van – a test kívánsága és a szemek kívánsága és az élet kérkedése –, nem az Atyától van, hanem a világból. A világ elmúlik és annak kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.

A kísértés kiindulópontja a kívánság felébredése:

Jak 1:13-15 Senki se mondja, amikor kísértésbe esik, hogy Isten kísért engem, mert Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértésbe esik, amikor vonja és csábítja tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig teljességre jutva halált nemz.

A hívő élet két pólusa: emberi kívánság, vagy Isten akarata

1Pét 4:1-2 Mivel pedig Krisztus testben szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is ugyanazzal a gondolattal, hogy aki testileg szenved, megszűnik vétkezni, hogy többé ne emberi kívánságok, hanem az Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt.

Ezért kell figyelni, hogy a testet ne a kívánságokra tápláljuk:

Róm 13:13-14 Tisztességesen járjunk, amint illik nappal, nem dorbézolásokban és részegeskedésekben, nem paráználkodásokban és kicsapongásokban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.

Róm 13:14 Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen. (Kat ford.)

c)Ne kívánd embertársadét

Azt érezhetjük, amikor a tizedik parancsot nézzük, hogy ez a nyolcadikat érinti, a ne lopj parancsot szigorítja. Egyrészt igen, amivel jelzi, hogy nemcsak Jézus találta azt ki, hogy a parancsok, a törvény mögött gondolkodás, szellemiség áll, hanem már itt megjelenik ez az isteni elgondolás.

Miben több ez a parancs a ne lopj utasítástó?

Meg lehet-e tiltani a kívánságot?

Már az előbb idézett versek is mutatták, hogy az újszövetség is megfogalmazza, hogy lehet úgy élni, hogy ne ébredjenek kívánságok. Lehet csökkenteni ezek hatását.

Ez ma nagy kihívás, hisz ma még inkább kívánság ébresztésére apellálva működik a világ, benne a reklám szakma. Épp ez a céljuk, hogy vágyat ébresszen valami után, és azt vedd meg.

Ahogy minden érzelmi megnyilvánulást, így ezt is lehet kontroll alatt tartani, így van értelme ennek a parancsnak. Ebben ráadásul segít a Lélek, mert a gyümölcsében ez is ott van: Mértékletesség, vagy önmegtartóztatás.

Azonban én úgy látom, hogy itt nem általában a kívánság feletti uralkodásról van szó, hanem annak egy speciális változatáról.

Ne kívánd, ami a másé

Azt gondolom, hogy az ember vágyhat házra, feleségre, jószágokra, autóra, de ne arra, ami másé. Gyorsan hozzá kell tennem, hogy az ilyen vágyat nem engedhetjük féktelen sóvárgássá, mert az is rossz helyzetbe sodorhat.

Ha él egy vágy valaminek a megszerzésére, elérésére, az munkára sarkallhat. Ez egy jó irány az életünkben. Így szerezhet valaki nyelvvizsgát, diplomát, juthat el autó vásárlásig, stb.

Úgy érzem, hogy Isten ebben a parancsolatban az emberi kapcsolatok védelmét tartja szem előtt, nem a vágyak totális kiirtását.

Aki a más dolgaira, értékeire vágyik, abban megjelenik egy másik rossz lelkület, az irigység. Ez pedig semmi mást nem tud, mint a kapcsolatokat rombolni.

Jakab így látja:

Jak 3:14-15 Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne dicsekedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi.

Az irigység akár a betegségig tud eljuttatni:

Péld 14:30 A szelíd szív a test élete, az irigység pedig a csontok rothadása.

Tehát, mértékkel kívánhatunk elérhető javakat, de ne másét akarjuk megszerezni, ne a máséra vágyjunk, tőle elkívánva azt.

Ez valójában versenyszellem lenne. Mert bár van olyan kívánság más dolgai felé, hogy de jó lenne nekem is olyan. Így egyenlőségre törekszünk látszólag, azonban már ez is arra utal, hogy nem akarok lemaradni, én is egy szinten akarok lenni másokkal. Ha konkrétan az övét szerzem meg, azzal a másik kerül hátrányba én pedig előnybe.

Ez lelki területen, például a szolgálatokban érvényesülhet.

Ez úgy jelenik meg, hogy a saját korlátainkra úgy hivatkozunk, hogy mások javait emlegetjük. Ha én is úgy tudnék beszélni, én is szolgálnék bizonyságtétellel. Ha nekem annyi pénzem lenne, én is adakoznék jobban. Ha nekem annyi időm lenne, én is többet imádkoznék.

Az ilyen gondolatokkal tulajdonképpen másét kívánom, ami nem helyes. Van erre egy ige:

2Kor 8:11-12 Most hát a cselekvést is vigyétek véghez, hogy amilyen az akarás készsége, olyan legyen a véghezvitel is abból, amitek van. Mert ha megvan a készség, aszerint kedves az, amije kinek-kinek van, és nem aszerint, amije nincs.

Hozzá kell tenni, hogy ezt Pál elsősorban az anyagi kérdésre, a Jeruzsálemi gyülekezet segítésére nézve mondta, de én hasznosnak látom más területeken is.

d)A lényeg

Hogy lehet a legjobban ezt a parancsolatot megragadni? Hogy lehet leegyszerűsítve elvinni?

Talán az egy jó megközelítés, hogyha azt mondjuk, hogy olyan kapcsolatokra kell törekedni, ahol egyáltalán nem kívánunk mástól semmit, annál inkább kívánunk másnak mindent. Ne csak attól tartózkodjunk, hogy másét ne akarjuk, hanem másnak akarjunk jót.

A motivációink ne abba az iránya mozgassanak, hogy a magunk javát első helyen tartva kívánjuk másét, hanem magunk javát háttérbe helyezve kívánjuk más javát.