Máté 24:32-35
a)Bevezetés
Halottak napja után nem nehéz az elmúlásról gondolkodni. Arról a témáról, amit az emberek egyszerre tartanak természetesnek, ugyanakkor idegen témának.
Sok élethelyzet előhozhatja ezt a témát. Ha ez megtörténik, rossz érzést kelt az emberekben. Aki felhozza, azt rosszakarónak tartják.
Jézus is így tett egyszer, amikor a tanítványok gyönyörködtek a templomban és Jézustól is ezt remélték.
b)Döbbenetes állítás, őszinte kérdés, figyelmeztető válasz
-
Jézus ünneprontó módon reagált: Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.
-
Döbbent csend, majd később jön a kíváncsiság miatt a kérdés. Mintha többet éreznének mögötte, mint amiről a szavak szóltak. Mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének.
-
Erre Jézus egy hosszú választ kezd.
Mindezeknek komoly tanulsága van.
-
Tudsz-e mindennek úgy örülni, hogy hiszed azt, amit most látsz, érintesz, az elmúlik? Számolsz-e egyáltalán a mulandósággal, azzal hogy kezed minden munkája enyészetté válik, mert az ég és a föld elmúlik?
-
Ha felmerül ez a téma, tudsz-e mersz-e Jézustól kérdezni? Nem számonkéréssel, inkább tájékozódással. Kérdésed tükrözi-e, hogy nem vitatkozni akarsz a megváltoztathatatlannal, inkább tájékoztatást a felkészüléshez?
-
Kibontakozóban van-e benned már az, hogy ami elmúlás, a világ vége és Jézus eljövetele az összetartozó kérdés? Érzed-e, hogy a világvége nem azért szörnyű, mert minden elmúlik, hanem azért, mert akkor kezdődik az, aminek nem lesz vége soha?
-
Egyáltalán tudsz-e úgy kérdezni Jézustól, hogy nincs elvárt válaszod, hanem üres szívvel, fejjel hallgatod amit mond?
c)A jelek és jelentőségük
Jézus sok jelet sorol fel, ami megelőzi az Ő eljövetelét, a világ végét és Jeruzsálem lerombolását. Ezek a tanításában egymásba mosódnak.
Az azonban egységes, hogy Jézus a jeleket azért mondja, hogy azokat látva az észlelő ember vigyázzon, fokozódjon a figyelme és a megfontoltsága.
-
Bármit is látunk a világon, ami jelzője lehet a világ végének, az azt a célt kell, hogy szolgálja, hogy komolyabban vegyem az életet.
-
A jelek jelentősége halványulhat, ha sok idő telik el a jel közlésétől a jel teljesüléséig. Továbbá az is gyengíti a hatását, ha túl sok jelet látunk, mert hozzászokunk. Gondoljunk a háborúkra, katasztrófákra. Lehet, hogy már vannak, akik rezzenéstelenül tudják végignézni az ilyen híradásokat.
-
A jelek nemcsak külső események lehetnek, hanem emberi változások is. (2 Timóteus 3)
Ahogy értjük a megszokott jeleket, úgy értsük az idők jeleit is!
Jézus egy ismerős képpel érteti meg a jelek jelentőségét. Ahogy a kertben a növényeken látják a változásokat, egyértelmű következtetéseket tudnak levonni. Így legyen ez az idők változásaival is.
A fügefa, mint szemléltető eszköz
Egy erősen elterjedt elmélet, hogy a fügefa az Izrael jelképe. Igaz, vannak olyan jellegű utalások a Bibliában, amik összefüggésbe hozzák a növényt és a népet, de határozott azonosságot sehol nem látunk. Tehát vigyázzunk, hogy ne akarjuk ezt az összefüggést beleerőszakolni a történetekbe, ahol ez szerepel.
Ebben az esetben sem ilyen célzatú Jézus tanítása. Egyszerűen egy értelmezést segítő hasonlatot hoz.
Ma ez így szólhatna: Amikor látjátok, hogy virágzik a barack, arról már tudjátok, hogy jön a nyár. Ehhez hasonlóan, ha az elmondott jeleket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van az érkezésem.
Ezt egy kis nyelvtannal is alátámasztva. A fügefáról mondott képben a „tudjátok” ige kijelentő módban van. A hozzá fűzött magyarázatban felszólító módban. Tehát, ahogy tudjátok (magától értetődően ismeritek) a füge zsendüléséből az évszakok váltakozását, úgy tudjátok (törekedjetek felismerésre) a végidők jeleinek értelmezését is.
El nem múlik ez a nemzetség
Nem látnak halált a hallgatók? Ezt jelenti az Úr állítása?
Szerintem nem. A kifejezés – nemzetség – a népet jelenti, amivel arra utal, hogy jöjjön bármilyen nehéz időszak is erre a népre, soha senki nem tudja elpusztítani Jézus visszajöveteléig őket.
*Jézus az egyházról hasonlót mondott, amikor azt közölte, hogy amit felépít, azon a pokol kapui sem aratnak győzelmet.
d)Az el nem múló beszéd
Jézus mond még egy komoly figyelmeztetést az amúgy sem jelentéktelen tanításában. Az ég és a föld elmúlik, de az ő igéje nem múlik el soha. Miért mondta ezt?
-
Az ige, az Isten beszéde nem mulandó beszéd, nem tartozik a világ kellékéhez, így nem múlik el azzal együtt.
-
Az Isten szavaként kijelentett állítások beteljesednek, addig, míg az ég és a föld el nem múlik. Lehet, hogy hamar, lehet, hogy évszázadok múltán, de beteljesedik. Ahogy Ezékiel is figyelmeztet erre:
Ezékiel 12:22-28 Emberfia! Miféle szóbeszéd az, amelyet mondogattok Izráel földjéről: Telnek-múlnak a napok, de nem teljesült semmi a sok látomásból?! (Hab 2,3 ; 2Pt 3,4 23) Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Véget vetek ennek a szóbeszédnek, nem példálóznak így többé Izráelben. Ezt hirdesd nekik: Közeledik már az idő, amikor valóra válik minden látomás. 24 Akkor nem lesz többé hiábavaló látomás és hízelgő jósolgatás Izráel házában. (Ézs 30,10 ; Ez 13,1-23 ; 22,28) 25 Mert ha én, az Úr szólok, akkor az az ige, amelyet kimondok, késedelem nélkül valóra is válik. Ha a ti napjaitokban mondok ki egy igét, te, engedetlen nép, akkor azt még akkor valóra is váltom! – így szól az én Uram, az Úr. 26 Majd így szólt hozzám az Úr igéje: 27 Emberfia! Izráel háza ezt mondja: Az a látomás, amelyet ez az ember lát, csak később fog beteljesedni; ő a távoli jövőről prófétál. 28 Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Nem késik tovább egyetlen igém sem, valóra válik az az ige, amelyet mondok – így szól az én Uram, az Úr.
-
Ilyen értelemben Jézus a tanításába egy figyelmeztetést fűzött, hogy ne essenek kétségbe, ha nem gyorsan élik át ezeket. Attól, hogy késik az még nem azt jelenti, hogy elmarad. Péter is megfogalmazott erre nézve figyelmeztetést:
2Pét 3:3-10 Mindenekelőtt tudjátok meg, hogy az utolsó napokban csúfolódók jönnek, akik saját kívánságaik szerint járnak, és gúnyosan kérdezgetik: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden úgy marad a teremtés kezdetétől fogva. Mert rejtve van előttük, hogy az egek régtől fogva voltak, és a föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára, amely által az akkori világ özönvízzel elborítva elveszett. A mostani egek pedig és a föld ugyanazon szó által félre lettek téve, a tűznek fenntartatva az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára. Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap. Nem késik az ígérettel az Úr, még ha némelyek késedelemnek tartják is, hanem hosszútűrő irántatok, nem akarva, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. Az Úr napja pedig úgy jön majd el, mint a tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig égve felbomlanak, és a föld és a rajta levő dolgok is megégnek.
e)Összegzés
-
Gondolkodjunk, kérdezzünk bátran az elmúlás témában Jézustól. Ne seperjük a szőnyeg alá a kérdést!
-
Legyünk nyitottak minden nehéz állításra, amit Jézus mond!
-
Fejlesszük a jelek észrevételét, de ne essünk túlzásba, aggodalmaskodó félelembe pedig még inkább ne merüljünk.
-
Az Úr szava örök érvényű, abból semmi el nem múlik. Érdemes az életünket erre az örök alapra állítani.