A Mester új dolgokat tanít

Máté 9:9-17

a)Bevezetés

Jézus tanítványokat választott ki magának. Ez sokaknak szokatlan új helyzeteket teremtett. Nem igazán tudtak mit kezdeni többen a kiválasztás módjával, a kiválasztott személyekkel.

Az ilyen helyzetek, jó alapot adtak arra, hogy új információkat adjon, új ismereteket tanítson Jézus.

A sok új szemléletmódból lássunk most néhányat!

b)Kapcsolat a bűnösökkel

Jézus elhívta Mátét, a vámszedőt. Ezzel együtt elfogadta a vendéglátást, amit az új tanítvány szervezett. (Lukács 5:29)

Lévi, akinek még megvannak a régi kapcsolatai, amit kihasznál. Meghívja a barátait, munkatársait is a lakomára.

Az írástudóknak és farizeusoknak ez erősen szemet szúrt ez. Számon is kérték a tanítványaikat. A kérdés egyszerűnek tűnik, ami őszinte érdeklődést is tükrözhet, de tudjuk, hogy nem ez volt az igazság.

Luk 15:2 A farizeusok és az írástudók pedig zúgolódtak, és azt mondták: Ez bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.

Miért fáj ez a farizeusoknak, hogy ilyet tesz Jézus?

• Nem stimmel az ő tisztasági normáikkal. Ők úgy képzelték, hogy a bűnösökkel nem szabad közösséget vállalni.

• Csalódás állhat mögötte. Jézust a tanításai alapján követhetőnek tartják, de ez nem fér bele az ő feltételeikbe.

• Ítéletet mondtak Jézus felett. Aki bűnösökkel vállal közösséget, az maga is bűnös.

Nagyon magabiztosnak tűnnek, közben félénk bizonytalanság van bennük. Nem Jézust kérdezik meg, hanem a tanítványokat kérik számon. Ebben a módszerben nemcsak félénkség húzódhat meg, hanem tudatos károkozás is. A tanítványokat szembe akarják fordítani a mesterükkel. El akarják bizonytalanítani a követésben őket. „Észreveszitek ti, hogy milyen bűnös hozzáállása van a tanítótoknak?” – lehet a kérdés mögötti bujtogatás. „Akit ti követtek az nem szent, inkább bűnös.” „Nem lehet követésre méltó mester az, aki nem tartja meg hibátlanul a törvényt.” – fogalmazhatnák meg a vádjukat.

Nem véletlen, hogy Jézus nem várja meg, hogy a tanítványok feleljenek. Szegények lehet, hogy kérdően néznek a Mesterre, mert nem tudnak mit felelni. A logikus érveléssel szemben nem tudnak érvelni.

Jézus ekkor mondja el az első új szempontot, amit ő tanít.

Most itt betegek gyógyítása történik

Jézus a válaszában szerepeket tisztáz. Akikkel most együtt eszem, azok segítségre szoruló betegek. Nekik orvosra van szükségük. Segíteni kell rajtuk. Gyógyulásra várnak.

Szerénység nélkül Jézus bevállalja, hogy ő pedig maga a gyógyulást nyújtó, segítséget kínáló orvos.

Aki beteg, annak kell a segítség, aki nem, annak nincs rá szüksége.

Tehát az első új lecke, hogy a bűnös emberek gyógyító segítségre szoruló bűnös emberek.

A helyzetben kritizáló farizeusok pedig a magukat egészségesnek tartó személyek.

Jézus rámutat, hogy az ember legnagyobb betegsége a bűn, és ami annak a következménye. Ő erre a megoldás.

Hadd jegyezzem meg itt, hogy ilyen összefüggés szerint az Ézsaiás 53-ból gyakran idézett részlet, miszerint az ő sebeiben gyógyultunk meg, az sokszor tévesen alkalmazott ige. Nézzük meg pontosan!

Ézs 53:5 És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott (összetörték) a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.

A sebeket, a bűn miatt kapta, a megrontást, az összetöretést a vétkeink miatt élte át. Ha ezek okozták a sebet, ezekre hozott gyógyulást. Ha a fejezetet is végig olvassuk, megláthatjuk, hogy egy szóban beszél az ige betegségről. Ami érte az Úr szolgáját az is bűnért való büntetés volt.

De még ha említi is azt, hogy fájdalmainkat ő hordozta, betegségeinket ő viselte, feltétlenül azt kell mondani, hogy a sebei ezekre adnak gyógyulást? Hogy írta le Dávid a bűnben veszteglő állapotát? Amíg elhallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Ő is a bűn miatt élt át nyomorúságot, amire a megbocsátás volt a megoldás.

Bár Jézusnak van hatalma minden betegséget meggyógyítani, nem ez volt a fő küldetése. Ő a bűn miatt beteg emberiséget akarta megmenteni.

A gondolatai végén tisztázza is a példát. Az egészségesek és betegek képét behelyettesíti úgy, hogy nem igazakat akar hívni megtérésre, hanem bűnösöket.

*Nekünk is így kell tekinteni az emberekre, hogy ők gyógyulásra váró betegek, akik egyedül Jézus vérében kaphatnak a betegségüket előidéző bűnre gyógyulást.

*Mi magunk, Jézus követői asszisztensek vagyunk. Alkalmazottak, akik nyitják az ajtót és hívják a következőt. De nehogy olyan segítők legyünk, akik annak örülnek, hogy épp nem várakozik senki az ajtó előtt. Akkor örüljünk, ha tele a váró gyógyulni vágyó betegekkel.

A gyógyításhoz irgalmasság kell nem áldozat

Miután megtörtént az első szemnyitogatás, és Jézus megmagyarázta, hogy gyógyítani kell, azt is hozzáteszi, hogy nem a bűnösöknek kell tanulni, hogy változásuk legyen, hanem azoknak, akik segíteni akarnak.

Útra bocsátva a kritikusokat, bátorítja őket, hogy tanulmányozzák és tanulják Jézus módszereit. Ő nem áldozatokat akar az emberekre róni, nem vezekléssel akarja kiegyenlíteni a számlát, hanem irgalmat akar rajtuk gyakorolni.

A tanácsában egyébként egy ószövetségi igét idéz, ami még mélyebben érintheti a farizeusi kört.

Hós 6:6 Mert szeretetet kívánok, nem pedig áldozatot, Isten ismeretét inkább, mint égőáldozatokat.

Milyen furcsa is lenne, ha valaki elmegy betegen az orvoshoz és azt az utasítást kapná, hogy félig gyógyuljon meg azután jöjjön ide.

Az áldozat kifejezés teljesítményt is jelent. Ez nagyon erős felvilágosítás a farizeusoknak. Kettős értelemben is jó tanítás.

Egyrészt meg kell érteni, ha embereken akarnak segíteni, akkor irgalmasan kell feléjük fordulni, nem végtelenségig elvárásokat hangoztatni feléjük.

Másrészt a Jézussal való kapcsolatukra is utal. Értsétek meg, hogy én rajtatok is irgalmat akarok, és nem áldozatokat várok el tőletek sem.

*Tanítványként is irgalmat és kegyelmet kell várni a kegyelem királyi székénél, nem áldozatokkal kell erőlködni. Másrészt a rászoruló emberek felé irgalmasságot kell gyakorolni, nem áldozatokat követelni tőlük.

c)János tanítványainak kérdése

Jézus viselkedése nemcsak a farizeusokat zavarja, hanem bemerítő János tanítványait is. Igaz, őket nem az háborítja fel, hogy bűnösökkel eszik, hanem az, hogy nem böjtöl. Pedig ezt ők is, és a farizeusok is gyakorolják.

Amíg a farizeusok szemlélete szerint Jézus túl rossz, mert a bűnösökhöz megy, addig a Jánosi tanítványok szemében nem elég jó Jézus, mert nem teljesíti a kegyes élet szükséges gyakorlatát.

Még nincs itt az ideje

A válasza első részében arra mutat rá Jézus, hogy amíg velük vagyok nem kell böjtölniük. Majd ha elmegyek fognak. Akkor már nem előírás miatt, hanem szívük késztetése alapján.

Régi és új viszonya

A helyzetet megragadja Jézus arra, hogy többet is mondjon az egyszerű választól.

Nagyon egyszerűen azt mondja, hogy a régi és új nem egyeztethető össze. Mondja ezt a János tanítványainak, akik újat tanultak. Ők nagyon sok újat kaptak, mégis büszkén említik, hogy mi is a farizeusokkal együtt rendszeresen böjtölünk.

Nekik nagyon komoly hatású lehetett a tanítás, mert az életükben nagyon komolyan együtt lehetett a régi és új feszültsége, bár ők ezt jól össze tudták egyeztetni.

Szólhat nekünk a régi és az új összeegyeztethetetlenségétől szóló tanítás?

A böjtöt nem a régi formában kell gyakorolni

A legközvetlenebb értelmezés szerint a János tanítványaihoz szólhatott Jézus, akik bár egy nagyszerű útkészítő követőiként sok újat kezdtek, mégis több régi gyakorlat maradt az életükben. Ők is, mint a farizeusok hetente kétszer böjtöltek.

Jézus arra világíthat rá a tanításában, hogy a böjtnek nem ez a lényege. Nem valami előírt feladat, amit teljesíteni kell. Így keveredik az új és a régi.

Hasonlóan már az ószövetségben is kellett tanítani Istennek:

Ézs 58:3-10 Miért böjtölünk, ha te nem nézed, miért gyötörjük lelkünket, ha te nem tudsz róla? Íme, böjtölésetek napján kedvteléseiteket űzitek és robotosaitokat hajszoljátok. Íme, pereskedve és versengve böjtöltök, és gonoszul, ököllel sújtotok le. Ne úgy böjtöljetek, ahogyan ma, ne úgy, hogy hallani lehessen hangotokat a magasságban! Hát ilyen az a böjt, amelyet én kedvelek, és ilyen az a nap, amelyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, és zsákot vesz föl, és hamut terít maga alá, azt nevezed te böjtnek és az ÚR kedves napjának? Hát nem az-e a böjt, amit kedvelek, hogy megnyitod a gonoszság bilincseit, megoldod az iga köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és minden igát széttörsz? Nem az-e, hogy az éhezőnek megszeged kenyeredet, és beviszed házadba a szegény bujdosókat; ha mezítelent látsz, felruházod, és nem zárkózol el saját testvéred elől. Akkor fölvirrad világosságod, mint a hajnal, és gyógyulásod gyorsan kivirágzik, igazságod előtted jár, és az ÚR dicsősége követ. Ha kiáltasz, az ÚR meghallgat, ha jajgatsz, ő azt mondja: Íme, itt vagyok! Ha eltávolítod a magad köréből az igát, ha nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz hamisságot, ha megosztod falatodat az éhezővel, és megelégíted az elepedt lelkűt, akkor fölragyog a sötétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.

A böjt Isten akaratában összekapcsolódik az irgalmas élettel. Az lesz igazi lemondás, ha akár áldozatok árán is elengedsz, szabadon bocsátasz másokat, akik tartoznak.

Régi forma, új tartalom

Kicsit tágabb értelmezés, vagy hosszabb távú alkalmazás, ha azt is megértjük, hogy régi formába új tartalmat nem tudunk tölteni. Nem bírja a régi keret az új tartalmat megtartani.

Az új bor egy természetesen képződő új ajándék. Ezt nem szabad beletölteni a régibe. A János tanítása új Izraelben. Az új irányt nem kell beleerőszakolni a régibe.

Jézus tanítása új. Ezt sem kell belekényszeríteni a régibe. Ezzel komolyan megküzdöttek az apostolok, amikor a pogányok is befogadták Jézust, és hitre jutottak. Nagy kérdés volt, hogy kell-e nekik is körülmetélkedni, vagy nem. (Apcsel 15)

Nekem az a nagy kérdés, hogy lehet-e ennek a példának mai korra értelmezése?

Úgy látom, hogy igen, de óvatosan kell kezelni.

Nem használhatjuk egy univerzális szerszámként vagy fegyverként, ha valamit újítani akarunk. Vannak, akik mindig újat akarnak, és kíméletlenül újítanak mindent és dobnak ki minden régit.

Történelmileg a reformációt látom ilyen helyzetnek, amikor egy új fejlődött és nem fért meg a régibe. Új forma is létrejött új közösségekkel. Az újat a régi romlott állapota idézte elő. Szükség volt megújulásra, de ezt a régi rendszer hívei nem fogadták el, emiatt valóban szétszakadt a régi forma.

Ma lehet ilyen egymásnak feszülő szituáció, amikor új és régi áll egymással szemben?

Generációs feszültségek adódhatnak. Zenei stílusok képviselői állhatnak egymással szemben. Kegyességi gyakorlatok, módszerek okozhatnak vitát. Önmagában ezt még nem tudom ilyen szintű kérdésnek tartani. Ezek kezelhetők, használhatók egymás mellett is.

Olyan esetben látom alkalmazandónak ezt a szabályt, amikor Jézus valami újat hoz és fel kell ismerni, hogy ezt új formába kell tölteni, új keretet kell neki szabni.

Egy külső példa áll előttem A kecskeméti gyülekezet évekkel ezelőtt kapta azt a vezetést, hogy hozzanak létre egy óvodát. Miután ez megtörtént, a gyülekezet működésében is erősen átalakult, mert sok mindent ehhez kellett szabni. Új csoportok jöttek létre, a misszió fő alapja az óvoda lett.

Ma a környezet, a társadalom változása kényszeríthet minket új helyzetekre. Figyelni kell, hogy nehogy üres formaváltás legyen megújuló tartalom nélkül.

d)Összegzés

• Jézus követésében, tanítványaként való életünkben számolni kell azzal, hogy Ő újat tanít nekünk.

• Késznek kell lenni az embereket úgy tekinteni, mint segítségre szoruló betegek.

• Ma is igaz, hogy Jézus irgalmasságot akar, és vár tőlünk, nem áldozatokat.

• Az újabb utat választók is ragaszkodhatnak régiekhez. Nem kell keverni a régi hagyományokat az új élet elveivel.

Hírdetés