A boldogság Jézus szerint

Máté 5:1-13

1)Bevezető

A boldogság fő témája az embernek. Tulajdonképpen mindenben a boldogságot keressük. Egy könyv olvasásában, egy kirándulásban, egy beszélgetésben cél lehet a boldogság elérése, fenntartása vagy fokozása.

Hogy mi a boldogság, azt meghatározás szintjén megállapítani nehéz. Nincs egy egzakt fogalom, ami mindenki által elfogadott leírást adna meg.

Függ az egyén beállítottságától, érdeklődési körétől. Aki szereti a vizet és az úszást, azt boldogítja egy uszodában töltött nap. Aki fél a víztől, annak ez nem boldogság. Aki szereti az állatokat, a természetet, annak boldogító lehet egy nap az erdőben. Aki a városi forgatagot szereti, annak ez nem boldogító.

Hogy fokozzuk a kérdést, még olyan is lehet, hogy valaki szeret biciklizni és sok szabadidejét ezzel tölti, neki ez boldogító, de olykor azt kénytelen megállapítani, hogy most nincs kedve kerékpározni. Valami elveszi a boldogság kielégítése utáni igyekezetet a szeretett tevékenységben.

Nagyon nehéz megállapítani tehát egy pontos meghatározásban a boldogságot.

Mit mond Jézus a boldogságról?

2)A boldogság logikája

A „Boldogmondások” szokatlan megközelítésben foglalkoznak a boldogsággal.

Először nézzük átfogóbban a mondatok logikáját! Úgy látom, ezek megértése is segít a Jézus által mondottak megtapasztalásához.

Reménységre épít

Tulajdonképpen a boldogság a felsoroltak alapján egy ígéretből fakad, amit az éppen átélt helyzet nem nagyon bizonyít még. Tehát a boldogság egy reménységből táplálkozik.

Aki sír még nem nyerte meg a vigasztalást, de bízhat benne. Számára ez boldogító.

Aki éhezi az igazságot, még nincs a megelégedett állapotban, de várhatja ezt és ettől reméli a boldogságot.

Túlmutat a pillanatnyi állapoton

Mivel reménységre épít, túlmutat a pillanatnyi állapoton. A negatívnak mondható jelen helyzetben – mert több mondás valamilyen szempontból negatív minősítésű állítással kezdődik – rámutat a bekövetkező jövőre.

A boldogság nem a pillanatnyi kellemes, jó dolgokban van.

Felkészítő tanítás

Úgy érzem, hogy ezzel a felsorolással Jézus egy felkészítő tanítást adott. Nem valószínű, hogy a hallgatói éppen benne vannak a felsorolt helyzetekben, lelki állapotokban. Előre felhívja a figyelmet arra, hogy ezek bekövetkezhetek és akkor ne keserűség ébredjen bennük, hanem boldoggá váljanak.

Van feltétele a boldogságnak?

Elég sok tanítás, elmélet szól arról, mennyi mindent tehetünk a boldogságért. Egy törekvésre, megfelelő hozzáállásra hívnak ezek a tanítások, hogy elérjük általuk a boldogságot.

Egy példa: Legyen helyes önértékelésed! Légy állhatatos céljaid elérésében! Azért dolgozz, hogy élj, ne azért élj, hogy dolgozz! Ápold a kapcsolataidat!

Vannak a tanácsokban hasznosítható útmutatások, és észszerűek is a boldogság megélésében.

Jézus nem feltétlenül választható feltételekhez köti a boldogságot – bár olyan is van a felsoroltak között (szelídség) – hanem elkerülhetetlen állapotokhoz. Szerinte a boldogság akkor is jöhet, ha egy nem kívánt, nem tudatosan választott élethelyzetbe kerülünk. Ez is különlegessége a Jézus által meghatározott boldogságnak.

Nem választásra épülő helyzetek, inkább következményei valaminek

A fentiekből úgy tűnhet, hogy akaratunktól függetlenül kialakuló helyzetekre mond Jézus egy megfoghatatlan, szinte megmagyarázhatatlan ígéretet, amit el kell hinnie az embernek. Ez bárkit bármikor érhet? Úgy gondolom, nem. A lehetséges helyzetek a Krisztus-követés következményei lehetnek az életünkben. Ezt az utolsó gondolatok jól tükrözik. Ezekre, a sokszor nem kellemes helyzetekre készít fel Jézus és ad biztatást rájuk. Közli, hogy bár önmagukban nézve nem kellemes állapotok, de mivel a Vele való kapcsolatból fakadnak, jó kimenetelük lesz, így boldogsághoz vezetnek. Ahogy máskor a követni szándékozókat tájékoztatja, hogy az Ember Fiának nincs fejét hová lehajtani, úgy ezekben a mondatokban is hasonlót közöl, de a boldogság ígéretével kiegészítve.

3)Kik a boldogok?

A kérdésre nagyon egyszerűen a következő válaszokat lehet adni:

• akiké a mennyek országa

• akik megvigasztaltatnak

• akik öröklik a földet

• akik megelégíttetnek az igazsággal

• akik irgalmasságot nyernek

• akik meglátják Istent

• akik Isten fiai

• akiknek jutalmuk bőséges a mennyben

*Boldog akarsz lenni? Ezeket kell célként magad előtt látni. Milyen út vezet oda? Azok az élethelyzetek, melyek a mondatok első felében vannak. Azok pedig a Krisztust követő élet átélései lehetnek.

A boldogító élethelyzetek

A lelki szegényeké Isten országa

A lelki szegény egy nehezen megmagyarázható állapot.

Egyik magyarázat szerint az a lelki helyzet, amikor valaki ráébred arra, hogy egy nincstelen ember, semmi érdemmel, értékelhető jellemzővel nem bír, amiért Istentől várhatna valamit. Ennél fogva belátja, hogy teljesen Istenre szorul. Ez a teljes ráutaltság tudat és annak elfogadása a mennyek országának örökösévé teszi.

*Tehát boldog az, aki eljut erre az állapotra.

Egy másik megközelítés szerint valóságos szegénységre is utalhat, amit kimondottan azért kell átélnie az embernek, mert elkezdődött az életében egy komoly lelki élet, Krisztus követője lett.

Ezt a logikát erősíti egy részlet a Zsidókhoz írt levélből:

Zsid 10:32-4 De emlékezzetek vissza a régebbi napokra, amelyekben miután megvilágosodtatok, sok szenvedésteljes küzdelmet álltatok ki. Mert egyrészt gyalázásokkal és szorongattatásokkal nyilvánosan megszégyenítettek titeket, másrészt társai lettetek azoknak, akikkel így bántak. Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudva, hogy nektek jobb és maradandó vagyonotok van.

A vagyon elrablása nem általános betörés miatt történt, hanem annak a megpróbáltatás sorozatnak a része, ami azért érte őket, mert követik Jézust.

Ma viszont lehetnek olyan személyek, akik szegénnyé, vagy szegényebbé válnak a lelki életük miatt, mert már nem csalnak adót, nem csapnak be másokat, hanem becsülettel élnek. Zákeusnak is megcsappant a pénzbeli vagyona a megtérése után, mégis boldog volt abban az állapotában.

*Boldogok, akik ezt így vállalják, mert a mennyek országát birtokolják.

A sírók megvigasztaltatnak

Ez a mondat kicsit kivételesnek tűnik a sorban. Mert látszólag egy, a helyzetre várható közvetlen hatással vigasztal és jelzi a boldogságot. Vajon tényleg arról van szó, hogy aki sír azt meg fogják vigasztalni és ettől már sírás közben is boldog lehet. Olyan egyértelmű ma, hogy a sírókat megvigasztalják? Olyan könnyen jönnek alkalmas vigasztalók és könnyen vigasztalódnak meg az emberek? Sajnos nem.

Én ebben is egy előre mutató állapotot látok, amit Jézus az utolsó vacsorán fejtegetett a tanítványoknak:

Ján 16:20-22 Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok és jajgattok majd, a világ pedig örül, szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul. Az asszony is szomorú, amikor szül, mert eljött az órája, de amikor megszülte gyermekét, többé nem emlékezik gyötrelmeire az öröm miatt, hogy ember született e világra. Hasonlóképpen ti is most szomorúságban vagytok, de ha majd ismét meglátlak titeket, örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veszi el tőletek.

*Miért sírsz ma? Mit siratsz? Magadat sajnálod? Ez nem biztos, hogy a boldogító sírás. Kitől vársz vigasztalást? Jézus a Lelket úgy küldte, mint vigasztalót. Nála keresd a vigasztalást!

A szelídek öröklik a földet

A szelídség elméletileg lehet némelyek szemében kívánatos, boldogító tulajdonság, mert taszítja őket az arrogáns, uralkodó magatartás. Arra a következtetésre azonban kevesen juthatnak el tapasztalatok alapján, hogy az ilyen emberek öröklik a földet, azaz ők fognak sikereket és eredményeket elérni. A szelíd embert könnyen félre tolják, leuralják és kiszorítják az örökségből is.

Jézus mégis azt mondja, hogy nem a rámenősek, az erőszakosak, hanem a szelídek öröklik a földet. Milyen földet? A szó jelentheti a talajt, mint termőföldet, a lakott földterületet, az egész bolygót. Mit örökölnek a szelídek, aminek várományosaiként boldogok lehetnek?

Nem hibázunk, ha az Új Földre gondolunk, amit ígér az Ige nekünk.

Hogy mást is jelenthet, nem tudom. Az biztos, hogy hatalmas ígérettel erősíti Jézus a szelíd emberek szelídségben való kitartását.

Az igazságot éhezők és szomjazók megelégíttetnek

Annyi vágy kielégítetlen marad az emberek életében. Vagy mindenféle káros módszerrel akarják azokat sokan kielégíteni.

Örömöt keresnek sokan és tudatmódosító anyagokkal stimulálják idegrendszerüket, ami átmeneti jó érzéseket nyújt. Szeretetre vágynak egyének és csapongó kapcsolatokban hajszolják azt, vagy csoportok elvárásait teljesítik, mert azt érzik, hogy ezért szeretetet kapnak. Sok fiatal így kerül bandákba, ahol akár bűncselekményig is elmennek, mert ezért kapnak elismerést.

Jézus azt mondja, hogy egy szükséglet van, ami után a legérdemesebb vágyni, és az boldogító is lesz. Az igazságra éhezni és szomjazni jó. De milyen igazságra? Az IGAZSÁGRA – így csupa nagy betűvel.

Az igazságra, ami maga Jézus Krisztus. Vagy arra az igazságra, ami engem jellemez és azt közli, hogy bűnös vagyok és méltó a kárhozatra. Ezután az igazságra, mint a személyes megigazulásra. Az igazságra, hogy mi lesz a halál után velem.

Aki ilyen értelemben vágyik az igazságra, az biztosan ki fog elégíttetni, mert Isten ezt kívánja velünk közölni.

*Ne csak a politikai kérdésekben, gazdasági folyamatokban, titkos szervezetek működésében, a gyógyszerkutatás eltitkolt eredményeiben kutasd az igazságot, hanem a személyes üdvösség vonatkozásában.

Az irgalmasok irgalmat nyernek

Erről a mondásról a közmondás is eszünkbe juthat: Ki mint vet, úgy arat. Jézus is egy egyszerű üzleti szemléletet erősít? Vajon az irgalmasságot egy befektetésnek tartja, amiből irgalmasságot lehet profitálni?

Miért van ez a boldogmondások között?

Úgy érzem, hogy ma – de lehet, hogy mindig így volt – az irgalmas élet nem könnyű, nem nagy jutalommal járó gyakorlat. Nagy kétségek támadhatnak az emberben, aki ezt gyakorolja, hogy megéri másokon segíteni? Az ilyen kétségekre ad választ, bátorító ígéretet az Úr.

Nem feltétlenül úgy, hogy az emberek felé gyakorolt irgalmasságért emberektől kapott irgalmasságot fogunk kapni. Akivel irgalmasak vagyunk, ő legtöbbször nem tudja ezt viszonozni. Hogy a segítségnyújtó helyzettől idegenektől kapunk viszonzást, ez nem biztos. Persze működhet Isten munkája által.

Ettől több is lehet a tanításban. Jézus mondott egy példázatot, ami az emberek közötti könyörület és az Isten ember közötti irgalom kapcsolatáról szól. (Máté 18:21-35) A vége így szól:

Máté 18:32-35 Akkor maga elé hívatta őt az ura, és azt mondta neki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked a te könyörgésedre. Nem kellett volna neked is könyörülnöd szolgatársadon, ahogy én is könyörültem rajtad? És haragjában ura átadta őt a hóhéroknak, míg minden tartozását meg nem fizeti. Így cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szívből meg nem bocsátotok atyátokfiainak.

Az irgalmatlanok ítéletet várhatnak. Az irgalmasok irgalmat nyernek, sőt már nyertek is, ezért tudnak irgalmat gyakorolni mások felé.

Jak 2:13 Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekszik irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítélet fölött.

*Vágysz az Isten felszabadító, boldogító irgalmára? Légy te magad is irgalmas!

A tiszta szívűek meglátják az Istent

Ennél a pontnál úgy gondolom, nem a tiszta szív értékét kell magyarázni, inkább az lehet kérdés, hogy mit ért tiszta szív alatt Jézus. Bármit, amit mi magunk annak minősítünk? Akár úgy is, mint József Attila?

Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,

se istenem, se hazám,

se bölcsőm, se szemfedőm,

se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,

se sokat, se keveset.

Húsz esztendőm hatalom,

húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,

hát az ördög veszi meg.

Tiszta szívvel betörök,

ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,

áldott földdel elfödnek

s halált hozó fű terem

gyönyörűszép szívemen.

1925. március

Vajon ez az Isten meglátását munkáló tiszta szív? Ez jelenthet boldogságot? Tiszta-e a szív, ha még embert is kész ölni? Lehet-e valóban tiszta a szív, ha nincs „istene” az embernek? Nem biztos.

Egyáltalán tiszta lehet-e az ember szíve? Tehetünk-e valamit azért, hogy tiszta legyen?

Amikor a pogányok megtérése miatt vita támadt a gyülekezetben és emiatt egy tanácskozást tartottak Jeruzsálemben, akkor Péter a következőkkel érvelt:

Apcs 15:8-9 A szíveket ismerő Isten pedig bizonyságot tett mellettük, mert nekik éppen úgy megadta a Szentlelket, mint ahogy nekünk is, és semmi különbséget nem tett közöttünk és közöttük, mert hit által tisztította meg a szívüket.

Ahogy a pogányok szívét, úgy a zsidókét is hit által tisztítja meg Isten. A tiszta szív az Isten munkájának az eredménye. Akinek Isten megtisztította a szívét, az valóban várhatja, hogy meglátja az Istent.

*Boldog az, aki vigyáz a megtisztított szívre és igyekszik tisztán tartani azt.

A békességre igyekezők Isten fiai

Ezen a ponton Jézus tovább lép a boldogság útjának kifejtésében olyan értelemben is, hogy egy tudatosan vállalt élethelyzetet említ. Azokat nevezi boldognak, akik arra törekszenek, hogy békességet szerezzenek, munkáljanak.

Akik ezt teszik, azok Isten fiaiként működnek, ezért lehetnek boldogok.

Biztatás van ebben, hisz a békesség munkálása nem könnyű feladat. Akár velünk való békességről van szó, akár mások közötti békességről vagy az emberek és Isten közötti békességről, mind nagy kihívás. A békítő igyekezet azonban már bizonyítéka annak, hogy Isten fiai vagyunk.

*Keresd a boldogságot abban, hogy az általad ismert kapcsolatokban a békességet munkálod!

Az igazság miatt üldözötteké a mennyek országa

Ez a mondat rámutat, hogy nem valami ártatlan vágy az, ha valaki éhezi és szomjazza az igazságot, mert amiatt még üldözötté is válhat az ember.

Akár úgy is, mint egy oknyomozó riporter, akit akár meg is gyilkolnak, mert ki akarta deríteni az igazságot valamilyen kérdésben. Vagy úgy is, mint egy segíteni akaró személy, aki miközben békéltetni akar egymással szemben álló egyéneket – össze is kapcsolható az előző állítással ez a most vizsgált kijelentés – támadásnak lesz kitéve, mert nem fogadja el egyszerűen a felek véleményét, és nem áll egyértelműen egyikük mellé sem.

Ezeken túl persze nagyobb jelentőségű kérdésekben is kialakulhat az igazságért való üldöztetés. Ha valaki a hitbeli meggyőződése igazsága miatt kap szenvedést.

Van épp egy aktualitása ennek:

A holland ügyészség vizsgálatot indított a 2017-ben született ún. Nashville-i Nyilatkozat ellen, ami a házasságról és a nemiségről szól. Azt vizsgálják, hogy az aláírók nem követtek-e el törvényszegést. Az írásban egyszerű, világos hitvallást fogalmaznak meg arról, mit hisznek a férfi és a nő állapotáról, helyzetéről, nemiségük megéléséről.

http://divinity.szabadosadam.hu/?p=21374

https://divinity.szabadosadam.hu/?p=19197

http://divinity.szabadosadam.hu/?p=19726

Akik most felvállalták az Isten által megértett igazság képviseletét ebben a témában, azok most számonkérésre várhatnak, akár üldöztetésre is.

A szidalmazott és üldözött embereknek bőséges jutalmuk van a mennyben

Ez már csak egy bátorítás az utolsó ponthoz, de nagyon fontos. Aki minden körülmény között kitart az Igazság, azaz Jézus Krisztus mellett, az várhatja a jutalmat. Ennek tudata igen boldogító.

4)A boldogság új logikája

Az ember magától úgy fogja fel a boldogságot, mint egy érzelmi reakciót azokra a jó dolgokra, amik körül vesznek minket.

Jézus pedig azt állítja, hogy a boldogság egy ajándék Istentől, aminek jelentősége nem a vágyak teljesülésében van, hanem az élő reménységben.

Hírdetés