A föld sója és a világ világossága

Máté 5:13-16

1)Ti vagytok…

Kinek szól? A sokaságnak, vagy a köré gyűlt tanítványi csoportnak?

Aki hallgatja Jézust, a hallgatásnak az ad értelmet, ha meg is tartja amit mond, így minden hallgatóval közli.

2)Nem választási lehetőség, hanem ajándékba kapott szerep

A só és a világosság szerep, jellemző az nem választható állapot, hanem tény. Jézus nekünk adta ezt a szerepet.

Miért kell sónak lenni?

Több választ is hallhatunk ezzel a kérdéssel kapcsolatban:

  • A só ízesít

  • A só tartósít

  • A só szomjúságot kelt

  • A só a szövetség szimbóluma is

    • 3Móz 2:13 Minden ételáldozatodat sózd meg. Ételáldozatodból soha el ne maradjon Istened szövetségének sója! Minden áldozatodhoz adj sót!
  • A só a halál jelképe is lehet

    • Abimélek Sikem bevétel utáni tette:

      •  Bír 9:45 Abímelek egész nap harcolt a város ellen, amíg be nem vette azt, és a benne lévő népet leölte. A várost pedig lerombolta, és helyét behintette sóval.
    • Isten figyelmeztetése a szövetség megújításakor. Ha engedetlenek lesznek:

      •  5Móz 29:23 Kénkő és só égette ki egész földjét, be sem vethető, semmit nem terem, és még csak fű sem nő rajta. Olyan, mint Sodoma, Gomora, Admá és Cebóím helye, amelyeket elsüllyesztett az ÚR haragjában és búsulásában.

Túlzás lenne Jézus szavaiba mindegyik értelmezést beleerőszakolni, bár mindegyik értelmezhető valamilyen szinten a tanítványi életre.

Jézus azonban egy elemet emel ki, amire nézve figyelmeztetést fogalmaz meg. Elveszti az ízét. Tehát az ízesítés az a szerep, amit Jézus említeni akart.

Jézus azt szeretné, ha sóként ízesítenénk a világot.

A világban van sok savanyú ember. Találkozhatunk keserűséggel is. Olykor már hányingert keltő édes hatás is elérhető. Ezek nem jó ízt adnak a világnak. Szükség van a sóra. Szükség van ránk.

Az ízesítés feltétele

A sónak bele kell keveredni az ízesítendő ételbe. Az ételben fel kell oldódnia úgy, hogy kimutathatatlanná válik. Persze, ha elpárolog a víz, újra kimutatható, tehát a só halhatatlan, de oldódásra képes.

Ha a sótartóban van, nem tölti be a küldetését.

Bele kell keveredni a világba. Ez nem azonosulást jelent azzal, hanem a ráhatás legjobb formáját.

Jézus hogy lett az emberiség megmentője, hogy lett a világ megváltója? Emberekhez hasonlóvá lett. Mindezt úgy, hogy semmit nem veszített a szentségéből, tisztaságából, nem ragadt rá bűn, nem vett át semmit az emberek életmódjából. Annál inkább hatott Ő a világra.

*Ha nem érintkezünk emberekkel, nem leszünk ízesítő sók.

*Ha nem keveredünk az ízesítendő közegbe, nem tudunk hatást gyakorolni. Abszurd kép lehet, de néha a hívők olyanok, mintha a sótartóból kiabálnának a levesbe, hogy sótlan. Belekerülni viszont nem akarnak.

Az is egy feltétel, hogy megfelelő mennyiségű legyen a só.

Ha túl sok a jelenlétünk, az nem jó hatást kelt. Erőszakosak vagyunk, ráolvassuk a hibákat az emberekre, állandóan kritizáljuk őket, másról nem is vagyunk hajlandók beszélni, csak a mi témáinkról.

Vagy ha túl kevesek vagyunk. Megelégszünk olykor egy kis lelkiismeret megnyugtató megjelenéssel, hozzászólással, odavetett megjegyzéssel. Kevés. Több figyelem, több idő, több ráfordítás kell a világ ízesítéséhez.

Nagyon el kell gondolkodni, ha nem azt látjuk az embereken, hogy kellemes, jól fűszerezett ételként veszik a beszédet, az életünket.

Ne háborogjunk tiltakozással, ha azt a véleményt mondják, hogy ez savanyú, vagy keserű. Nem kell, nem esik jól. El kell gondolkodni a visszajelzésen. Nem kell kikerülni az önvizsgálatot azzal, hogy biztos rosszul érzed az ízeket. Kóstolgasd csak még, hátha jobb lesz.

Az ízesítés módja

Több elképzelés is van ennek a megvalósítására. Én egy iránymutatást látok, ami nagyon fontos:

Kol 4:5-6 Bölcsen viselkedjetek a kívül lévők irányában, a kedvező alkalmakat áron is megvegyétek. Beszédetek mindenkor kellemes, sóval fűszerezett legyen, hogy tudjátok, kinek milyen választ adjatok.

A beszédünknek kell kellemesnek lenni a sótól.

Hogy működik ez?

Hogy adagoljuk a sót az ételbe, hogy megfelelő legyen? Óvatosan. Szoktuk mondani, hogy beletenni lehet, kivenni nem. Ezt az elvet ajánlom mindenkinek. Ne engedjünk annak a kényszernek, hogy egyből zúdítsuk a sót a levesbe.

Még az is belefér, hogy ahogy a háziasszony megkérdezi a vendéget, hogy szeretitek az ételt? Tájékozódik. Ekkor is kevesebbet rak bele, de elérhetővé teszi a sót, hogy még tegyenek bele. Így kell nekünk is. Lassan, óvatosan kell adagolni, felmérve hogy szereti a vendég az ételt és állandó lehetőséget biztosítani a sózásra.

Hiába mondja a háziasszony, hogy én jót akartam, bizony a túlzás rossz eredményt hoz.

3)Ha a só ízét veszti

Jézus a tájékoztatójában tulajdonképpen egy veszélyre hívja fel a figyelmet. Mi, mint só, elveszíthetjük az ízesítő hatást. Nem törvényszerű, de bekövetkezhet.

Hogy lehet, hogy a só elveszti a hatását?

A korabeli körülményekben ez azt jelentette, hogy a kősóból, amit ízesítésre használtak, kioldódott a sótartalom, így már nem volt jó tovább ízesítésre.

De most mit jelent ez? Nehéz kérdés. Egy logikus választ látok. Elveszítjük azt az ízt, amit Istentől Jézusban, és a Lélekben kaptunk. Nem magunktól vagyunk jó ízűek, hanem Isten jóságától lehetünk jó ízűek. Péter is erre utal egy gondolatában:

1Pét 2:2-3 mint újszülött csecsemők az ige tiszta, hamisítatlan tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre, mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr.

Ha mi ízleltük az Úr jóságát, nekünk is ezt kell közvetíteni. Úgy veszíthetjük el az ízesítő hatást, ha nem az Úr jóságát adjuk tovább. Ha bennünk ez az íz ébresztett vágyat, másban is ez fog.

4)A világ világossága vagytok

Egy másik ajándékba kapott szerep. Erről már olvashatunk is, hogy ezt Jézustól kaptuk, hisz magára is alkalmazta.

Ján 8:12 Ismét szólt hozzájuk Jézus, és azt mondta: Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, sosem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.

Magára is alkalmazta, rólunk is mondta. Mi általa lehetünk a világ világossága.

A világosság világítson

A világosságot adó eszköz nem önmagáért világít. A körülötte lévők életét, munkáját segíti puszta létével. Mivel van, ha van, akkor világít.

Vagy távolról jelzi az irányt, vagy közelben segít látni az utat, a tárgyakat, a végzendő munkát nyomon követni.

Ezt a szerepet szánja nekünk Jézus. Legyünk, világítsunk.

Hogyan világítsunk?

Úgy, hogy az igazi fényforrást vegyék észre és Őt dicsőítsék.

A világosság úgy tündököljön a világosság, hogy látják a jó cselekedeteinket. A jó cselekedetek azonban ne ránk vonják a figyelmet, hanem arra, aki által végrehajtjuk a jó cselekedetet.

De mi számít világító jó cselekedetnek?

Egyrészt, ami Isten dicsőségét munkálja. Olyan tettek, amit alázattal hajtunk végre és nem elismerésért tesszük, hanem azért, hogy Istent érzékeljék meg benne az emberek.

Másrészt azok a tettek lehetnek valóban jó tettek, amiket Isten készített nekünk, hogy azt tegyük:

Ef 2:8-10 Mert kegyelemből nyertetek üdvösséget, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtetve, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

A Szentírás formál minket, hogy felkészüljünk a jó cselekedetre. A jó tettek Bibliából tanult jó tettek.

2Tim 3:16-7 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes, minden jó cselekedetre felkészített legyen Isten embere.

Pál Titusznak mondja, hogy a krétaiak kettős életet élnek. Bár vallják, hogy ismerik Istent, de alkalmatlanok a jó cselekedetre. A jó tett engedelmességből fakad.

Tit 1:16 Azt vallják, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják, mert utálatosak, engedetlenek és minden jó cselekedetre alkalmatlanok.

A lényeg az, hogy a világítással kapcsolatban is arra a veszélyre figyelmeztet Jézus, hogy megadatik, hogy lámpás legyek, de életemmel elrejthetem a fényt, amit kaptam. Nem ezért kaptam ezt.

5)Összegezve

  • Jézus általunk akarja megízesíteni az életet. Meg akarja mutatni az Ő jóságát rajtunk keresztül. Ne legyünk sótartóban csücsülő sószemek, vagy Krisztustól elszakadt ízetlen, netán savanyú, vagy keserű részecskék.

  • Jézus általunk akar világítani, hogy az emberek világosságban legyenek, hogy lássá magukat és lássák meg a legfőbb fényforrást. Ehhez a rá mutató jó cselekedetek kellenek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s