Újra értelmezett törvény: Szeresd ellenségedet is!

Máté 5:43-48

1)Bevezető

Vannak kemény kihívások a Bibliában. Amiről ma szó lesz, ez is ilyen.

2)A régi törvény, ami nincs is

Jézus a szokott módon kezdi a tanítását: Megmondatott a régieknek. Ezután említi a régi parancsot. Itt azonban a kíváncsi olvasó problémába ütközik. Ha megpróbáljuk megkeresni ezt a törvényt, ami azt mondja, hogy szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet, akkor kudarcot vallunk. Sehol nem fogjuk a felszólítást, a parancsot megtalálni, hogy gyűlölni kell az ellenséget. Sőt, az ószövetség figyelmes olvasásával épp azt láthatjuk meg, hogy ott is az a tanítás él, hogy még az ellenséget sem kell gyűlölni.

Az az igevers, amit a legtöbb Biblia utalásként megjelöl, csak a szeretetre szólít fel.

3Móz 19:18 Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.

Az ellenséggel kapcsolatban az alábbi eligazítás szólal meg:

2Móz 23:4-5 Ha megtalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát, hajtsd vissza hozzá. Ha látod, hogy annak a szamara, aki téged gyűlöl, teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd. Segíts neki leoldani.

Mire építi Jézus a régieknek mondott szabályt, ha nincs is benne az ószövetségben az említett szabály, sőt még az elve sem?

Valószínűleg olyan szabályt említhet, ami nem a törvényből származik, hanem olyan, amit emberi rendelésként találtak ki és ragasztották a törvény mellé és emelték később törvényi rangra.

A személyes indítékaiknak teret engedve alkothatták meg ezt az elvet, miszerint az ellenséget szabad, vagy akár kell gyűlölni.

Más helyzetben is említ Jézus ilyet, hogy a törvényt félreteszik és emberi rendeleteket raknak helyükre.

Márk 7:8-13 Mert az Isten parancsolatát elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek. És monda nekik: Az Isten parancsolatát szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg. Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: Aki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi ajándék) az, amivel megsegíthetnélek: Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen, Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, amelyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek.

Mit tanít ez a helyzet nekünk?

• Az emberek képesek az Isten törvényét a saját elképzelésük szerint formálni, ahogy az a személyes érdekeiket szolgálja. Új elveket vezetnek be és emelik azt Isten kijelentésének szintjére.

• Azzal, hogy Jézus foglalkozik ezzel a kérdéssel nem helyesli a törvény emberi kiegészítését és átértelmezését, hanem rámutat, hogy a tévesen kialakult szabályokra is Ő adhat helyes választ.

3)Ki az ellenség?

A Jézus tanításának értelmezéséhez nagyon fontos elgondolkodni azon, hogy mit is jelent az ellenség fogalma. Ki lehet ellenségem, miért lehet ellenségem?

Azt az elején nyugodt szívvel leszögezhetjük, hogy Jézust követő, hívő emberként én szándékosan, tudatos igyekezettel nem válhatok senki ellenségévé, azaz nem szabad ellenségesen állni senkihez.

Hol kezdődik az ellenséges indulat, ellenséges szándék?

Ez azért fontos, mert vannak helyzetek, melyek melegágyai lehetnek az ellenséges viszonynak, de ha figyelmesek vagyunk, nem alakul ki ellenséges állapot.

A szemben állás még nem jelent ellenséges helyzetet. Többször kerülhetünk egymással szembe, de attól még nem kell ellenséggé válni.

• Szemben állhatunk valakivel, mert nem értünk egyet valamiben.

  • Például valaki a japán technikát tartja jobbnak, más a németet.

  • Vagy van két ellenfél egy foci meccsen, de nem ellenségei egymásnak.

  • Van, aki a komolyzene híve, van aki a könnyű zenét is szereti. Érvelnek az előnybe részesített zene értékei mellett, de nem válnak ellenséggé.

  • Vagy egy családban sok vita alakul ki szülők és gyerekek között, de ettől nem válnak ellenséggé – jó esetben így van. Sajnos hallani történeteket, ahol gyilkos ellenségeskedés alakul ki szülő és gyermek között.

  • De említhetjük a házastársakat is. Mennyi nézeteltérés okoz vitát, mégsem kell ellenségnek tekinteni a társunkat.

Mikor válhatnak ezek a szemben állások ellenséges állapottá?

Mikor a cél az, hogy győzzek, hogy legyőzzem a másikat, akár olyan áron is, hogy ártsak a velem egyet nem értő személynek. Az ártó szándék teszi a szemben álló felet ellenséggé.

*Vannak a kapcsolataink között olyan személyek, akikkel valamiben nem értünk egyet? Biztosan. Mindenkinek van ilyen. Hogy kezeljük ezt? Mindenáron meggyőzni, akár legyőzni akarjuk az ilyen embert? Képesek lennénk ártani is, csakhogy én jöjjek ki győztesként? Ez már ellenséges viszonyulás.

Jézus ebben a tanításában nem mondja ki, hogy ne legyünk ellenségek, de kimondhatjuk, nem engedhetem meg magamnak soha a velem egyet nem értő személy felé irányuló ártó szándékot, amivel ellenségévé válok.

Nem lehet felmentő tény, hogy a másik kezdte

Az ellenséges viszonynál olykor azzal mentjük fel magunkat, hogy ki kezdte. Vannak jó közmondások, amelyek alapot adnak a viszonzott ellenségeskedésnek. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten.

Megállja a helyét ez? Nem. Jézus épp azt akarja megtanítani, hogy legyünk a láncreakció megállítói. Ha ellenségeskedő viselkedést kapunk, ne aszerint feleljünk, hanem állítsuk azt meg.

Pál tisztán megfogalmazza ezt:

Róm 12:18-21 Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek. Magatokért bosszút ne álljatok, szeretteim, hanem adjatok helyet Isten haragjának, mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek – ezt mondja az Úr. Ha azért éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia, mert ha ezt teszed, eleven szenet gyűjtesz a fejére. Ne győzzön le a gonosz, hanem te győzd le a gonoszt jóval.

4)Kikerülhetetlen ellenségeskedés

Érdemes kicsit elgondolkodni még azon is, hogy hogyan alakulhat ki ellenséges viszony, amit nem akarunk, de mégis létrejön. Egyrészt a figyelmetlenségünk miatt, másrészt a másik ember helytelen felfogása, helyzetértelmezése miatt.

Hívők és nem hívők nézeteltéréséből

Jézus beszél erről egy kemény tanításában:

Máté 10:34-37 Ne gondoljátok, hogy békességet szerezni jöttem a földre; nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő apja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő anyósa között, és hogy az embernek ellensége legyen saját háznépe. Aki inkább szereti apját vagy anyját, mint engem, nem méltó hozzám, és aki inkább szereti fiát és leányát, mint engem, nem méltó hozzám, és aki nem veszi föl az ő keresztjét, és nem úgy követ engem, nem méltó hozzám.

Furcsa ez annak a Jézusnak a szájából, aki azt mondta, hogy boldogok, akik békességre igyekeznek, vagy az én békességemet adom nektek. Ugyanaz a Jézus meghasonlást és ellenségeskedést támaszt?

Ez nem azt jelenti, hogy Jézus direkt ellenséggé formálja a benne hívőket. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a személye megosztó lehet a legszorosabb emberi kapcsolatokban is. Ha ő egy családon belül valakinek Megváltója lesz, a többiek hamar ellenségesen fognak hozzá viszonyulni. Fogja kapni a megjegyzéseket, számonkéréseket az életére nézve.

*Aki nem hívő közegben térnek meg, tudják miről van szó. Szinte kikerülhetetlen folyamat ez.

Aki benne van az ilyen állapotban, hogy családtagja lett ellensége, imádkozzon érte, áldja őt, és tegyen jót vele. Győzze meg a szeretet, amit felé tanúsít.

Félreértésből

Pál a Galáciai gyülekezettel élte át a félreértésből fakadó ellenséges állapotot. Ezt a gyülekezetet júdaista tanítást képviselő személyek megpróbálták rávenni arra, hogy a megtérésüket erősítsék azzal, hogy körül is metélkednek. Pál komolyan és keményen tanítja őket, hogy ez nem helyes út.

Ebben az igyekezetében valószínűleg azt tapasztalta, hogy őt ellenségnek tekintették. Ezért tehette fel a kérdést a levelében:

Gal 4:16 Talán ellenségetek lettem azzal, hogy megmondom nektek az igazat?

Tehát, mivel Pál őszintén megmondta a Lélek által nyert igaz véleményét, ellenséggé vált a Galáciaiak szemében, szívében.

Tanulságos helyzet. Ha őszintén véleményt mondunk egymásnak, könnyen kialakulhat ellenséges helyzet.

Ha úgy nézzük, ez az ige akár kibúvó is lehet az ellenségesség vádja alól. Vannak, aki ezt így akarják használni, mondván, ahogy Pál is csak az igazat mondta, azért tekintik ellenségnek. Én is csak az igazat mondom, nem tehetek róla, hogy ellenségnek tekintenek.

Ha figyelmesek vagyunk, Pál nem mentegeti magát, hogy ő vétlen az ellenséges hangulatban, hanem feloldani akarja ezt. Rámutat, hogy azok, akik miatt az ellenségeskedés kialakult – a téves tanítás képviselői – ők nem jól buzgólkodnak. Nyerészkedni akarnak a közösségen. Ezzel szemben Pál újra és újra fájdalommal szüli őket, mint gyermekeit. Egy hívő ember nem lehet nyugodt, ha megtudja valakiről, hogy ellenségnek tekint rá. Ennek nyugtalanító állapotnak kell lennie.

*Hatalmas különbség van aközött, ha valaki nyersen, kíméletlenül, a másik ember iránti érzéketlenséggel fogalmazza meg véleményét, és aközött, ha valakinek az okoz álmatlan éjszakákat, hogy hogyan mondja meg, hogy ne ártson, ne sértsen a szavaival, hanem építsen, segítsen azzal. Ha vajúdáshoz hasonló fájdalmakat él át a segítő szándékával, az nem ártani akar, hanem segíteni.

*Tudják a testvérek, mi gerjeszti az ilyen ellenségeskedést nagyobbra? Ha nem vagyunk készek a véleménykülönbségeket egymással megbeszélni. Ha a problémáról másokkal beszélünk, nem az érintett személlyel, abból elmélyülő ellenségeskedés lesz. Miért? Mert általában sikerül olyan beszélgetőtársakat találni, akik a mi véleményünkön állnak, és így jól tudjuk egymást hergelni. Ha esetleg belefutunk olyan valakibe, aki nem ért velünk egyet, már őt is ellenségnek tartjuk.

*Nagyra becsülöm és értékesnek tartom azokat, akik személyesen kerestek fel kérdéseikkel, véleményükkel és velem akarták megbeszélni az érzéseiket, gondolataikat és nem másokkal akartak rólam beszélni. A megbeszélés vezet jóra, a kibeszélés csak viszályt szül.

Az erőszakos meggyőző hozzáállásból

Ellenséges helyzetet teremthet, ha valaki mindenáron érvényre akarja juttatni véleményét és arról a másikat mindenáron meg akarja győzni. Ennek jó példája a Jób barátainak viselkedése.

Egy részlet jól leírja ezt:

Jób 19:1-5 Erre Jób így felelt: Meddig búsítjátok még lelkemet, és kínoztok beszédetekkel? Már tízszer is gyaláztatok engem. Nem röstellitek, hogy így erősködtök ellenem? Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésemet magamra veszem. Ti azonban pöffeszkedni akartok velem szemben, és rám akarjátok bizonyítani gyalázatomat.

A három barát azért jött, hogy bánkódjanak Jóbbal és vigasztalják őt. (2:11) Nagy sírás, ruha szaggatás után hét nap néma részvét következett, majd jött a kegyetlen meggyőzési hadjárat. Emiatt a vigasztaló szándékú segítőkből pöffeszkedő vádlók leszek.

*Ugye nem akarunk ilyen formában észrevétlenül ellenségévé válni senkinek? Ne engedjünk annak a gondolatnak, hogy mi kívülről mindig jobban tudunk mindent és beülhetünk Isten ítélőszékébe, hogy mindenkit bűnösnek kikiálthassunk!

5)Viselkedés az ellenséges emberrel szemben

Folytatva a Jézus szavainak vizsgálatát, olvashatjuk, hogy milyen magatartást ajánl az Úr az ellenséggel szemben.

Gyűlölet helyett szeretet, ami tettekben nyilvánul meg. Az átkozódásra áldással felelni, a gyűlöletre jó tettekkel reagálni, az ártó szándékra közbenjáró imádsággal felelni.

Ezt hallva két kérdés merül fel: Miért kell ezt így lereagálni? Hogyan lehet ezt kivitelezni?

Miért kell ez a magatartás?

Jézus kemény indoklást fogalmaz meg. Azért, mert ez bizonyítja, hogy Isten gyermeke vagyok.

Ahogy Isten egyformán jót ad a jóknak és a gonoszoknak, úgy kell nekünk is megkülönböztetés nélkül jóra törekedni mindenkivel. Ahogy Isten nem készít egy speciális lyukas napernyőt az égre, hogy csak az őt szeretőkre süssön a nap, úgy kell nekünk is mindenki felé az áldást közvetíteni. Vagy ahogy az eső esik mindenki földjére – olykor úgy tűnik, a gonoszokéra még több is – úgy kell nekünk is az ellenséget is szeretni.

Aki nem törekszik az ellenségei felé a szeretet megvalósítására, az csak névlegesen Isten gyermeke. Aki csak azzal tesz jót, aki vele jót tett, az nem igyekszik arra a tökéletes szeretetre, amivel Isten szeret mindenkit.

*Ha Jézus csak azokért jött volna a Földre, akik Istennel szemben olyan jók voltak, akik kiérdemelték a szeretetét, hány emberért érkezett volna Jézus?

Róm 3:9-12 Akkor most mi a helyzet? Különbek vagyunk? Semmiképpen sem! Már korábban kimondtuk az ítéletet, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak, amint meg van írva: Nincs egy igaz sem, nincs, aki megértse, nincs, aki keresse Istent. Mindnyájan elhajlottak, valamennyien haszontalanokká lettek. Nincs, aki jót tegyen, nincs egyetlenegy sem.

Hogyan valósítható meg ez az elvárás?

Ezt a kérdést nehezebb megválaszolni. Úgy semmiféleképpen nem tudom leírni, ahogy a dinamika alaptörvényét le lehet írni. (Egy testre ható erők eredője egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. Ez az összefüggés a dinamika alaptörvénye. F=m*a)

Személyesen bevált módszereket tudok említeni:

• Beismerem, hogy ezt egyedül képtelen vagyok kivitelezni, ezért Jézus segítségére van szükségem, akiben mindenre van erőm. Filippi 4:13

• Emlékezni arra, hogy semmilyen ügy, dogma, tanítás, elv, cél, tárgy nem lehet fontosabb, mint a kapcsolatok. Az Istennel való jó viszonyomat nem az ügyekkel, dogmákkal, célokkal, tárgyakkal való kapcsolatom írja le, hanem az emberekkel való kapcsolatom.

  • 1Ján 4:19-20 Mi azért szeretjük őt, mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, és gyűlöli a maga testvérét, hazug az, mert aki nem szereti a maga testvérét, akit lát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát?

• Tudatosítani magamban, hogy az engem érő támadásban átélt fájdalomtól csak az rosszabb, amit a támadó átél, amit ő érez a szívében. Miért imádkozott úgy Jézus a kereszten, a kivégzőkért, a csúfolókért, hogy bocsásd meg nekik Atyám, mert nem tudják, mit cselekszenek? Mert tudta, hogy nekik, az ellenséges embereknek rosszabb, mint neki, aki ártatlanul szenved.

• Emlékeztetni magam arra, hogy hozzájárulhattam a helyzet kialakulásához, így lehet előbb bocsánatot kell kérnem attól, aki támad engem.

• Fel kell idézni azt a tényt, hogy nekünk nem egymás ellen van harcunk, mi nem lehetünk egymás ellenségei. Nekünk az ősi ellenséggel, az ördöggel van csatánk folyamatosan. Ő akar minket egymással szembefordítani és ellenséggé tenni.

6)Összegezve

• Soha ne váljunk senkinek ellenségévé semmi miatt! Ne engedjük, hogy ártó szándékú indulatok legyenek bennünk!

• Bármilyen okból alakul is ki ellenséges állapot, azt ne mélyíteni, hanem megszüntetni akarjuk.

• Jusson eszünkbe, hogy az Istenhez tartozásunkat bizonyítja, ha szeretjük az ellenséges embereket.

• Kérjük Isten segítségét, hogy tudjuk szeretni az ellenséges embereket, és alakítsuk ki a magunk módszereit ehhez!

Hírdetés