A szem a test lámpása

Máté 6:22-23

1)Bevezető

Nagyon sok közmondásunk ered Bibliai igazságokból. Van egy közmondás, amit ehhez az igéhez társítanak. A közmondás ez: A szem a lélek tükre.

Felületes gondolkodás alapján párosíthatjuk így a mondást és az igét. Véleményem szerint másról szól a kettő. A közmondás szerint a szem megmutatja a lélek állapotát, jellemzőit. Tehát nincs hatással a lélekre, egyszerűen feltár nem látható dolgokat. Az igénk egészen másról beszél.

Igaz, egy magyarázó gondolatként is felfoghatjuk a Jézus szavait. Ha a szemed tiszta, az azt bizonyítja, hogy a tested is világos Ha a szemed gonosz, az azt bizonyítja, hogy a tested sötét. Viszont itt van egy jövőre utaló kis szócska, ami azt mutatja, hogy a szem nem bizonyítja a test állapotát, hanem hatással lesz arra.

Bár a közmondás is igazságot hordoz, nagy jelentősége lehet az életünkben. A szemünk valóban sok mindent elárul a lelki állapotunkról. De most nem ezt akarom elemezni.

Ami a tükröződést közli, az inkább ez az ige lehetne:

Péld 27:19 Ahogy a víz tükrözi az arcot, úgy tükrözi az ember szíve az embert.

2)A párhuzamok

Jézus arról tanít, hogy a szem hatással van a testre. Hogy milyen a hatás ezt egy párhuzammal írja le.

Ha a szem tiszta, akkor a test világos.

Ha a szem gonosz, akkor a test sötét.

Tehát a test világossága attól függ, hogy milyen a szem szándéka. Ez lehet tiszta vagy gonosz.

Tehát Jézus alapvetően azt kívánja megértetni, hogy a szem, a látás, a nézés nem egyszerű információ gyűjtés, nem szimpla tájékozódás, hanem olyan szerv, ami olyan tevékenységre képes, ami hatással van az emberre.

Hasonlóan a nyelv, a száj is ilyen a beszéd által.

Jak 3:5-6 Ugyanígy a nyelv is kicsiny tag, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy kicsiny tűz milyen nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszság világa. A nyelv tagjaink között olyan, amely beszennyezi az egész testet, lángba borítja egész életünket, és maga is lángba borul a gyehennától.

Máté 15:10-11 Majd magához hívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: Halljátok és értsétek meg: nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az teszi tisztátalanná az embert.

Máté 15:15-20 Péter arra kérte: Magyarázd meg nekünk ezt a példázatot! Jézus pedig így szólt: Hát még ti is értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy mindaz, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül? Ami azonban a szájból jön ki, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert. De az nem teszi tisztátalanná az embert, hogy mosdatlan kézzel eszik.

Hasonló folyamatra és hatásra kell gondolni a szem vonatkozásában is.

A szem nemcsak tükröz, hanem befolyásol is.

Annyit máris leszögezhetünk, hogy a látásunk, a nézésünk, a szemmel történő keresésünk, információ gyűjtésünk hatással lesz egész lényünkre.

3)A szem vonásai, hatásai

Nézzünk néhány igeverset, melyek rámutatnak, hogy a szem hatással van az ember életére, viselkedésére, vagy legalábbis egy komoly jelzésként működik.

Kevélység, nagyra vágyás

Zsolt 131:1 [Ének fölmenetelkor. Dávidtól.] URam, nem fuvalkodik föl szívem, nem fennhéjázó a tekintetem, és nem járok nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodás dolgok után.

Vágyat ébreszt, kívánság után hajt

Jób 31:1 Szövetségre léptem a szememmel, hogy ne nézzen a lányokra.

Jób 31:7-38 Ha lépéseim letértek az útról, és ha szívem a szememet követte, vagy ha kezemhez szenny tapadt, más egye meg, amit vetettem, és ami nekem sarjadt, gyökerestül tépjék ki!

1Ján 2:16 Mert mindaz, ami a világban van – a test kívánsága és a szemek kívánsága és az élet kérkedése –, nem az Atyától van, hanem a világból.

Az alázat kifejezője

Luk 18:13 A vámszedő pedig távol állva még a szemét sem akarta az égre emelni, hanem mellét verve ezt mondta: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!

4)A szem, mint lámpa

Jézus azt mondja, hogy a szemünk a testünk lámpása. Mit értsünk ezen a hasonlaton?

Lámpa, ami befelé világít, vagy lámpa, ami kifelé irányul és megvilágítja az utat?

Mivel a szemünkkel nem tudunk magunkba nézni, így az utóbbi értelmezés mellett kell megállni. A szemünk olyan lámpa, ami megvilágítja az utat. Arra megyünk, amerre a szem vezet. Azt ismerjük meg, amit a szem megvilágít, amire a szem rávetül.

Ha a szemünk irányultsága, útkereső törekvése tiszta, akkor jó úton fogunk haladni.

A szemünk tehát meghatározza az életünk irányát, alakulását. Amit keres, kutat, amit fel akar tárni, amit el akar érni, az működik célként és az ad motivációt a testnek.

Ha nem tiszta dolgokat keres, nem ilyenre törekszik, a test sötétségét fogja okozni.

Néhány ige, ami ezt az elvet támogatja:

A szem iránya meghatározza az igaz vagy gonosz utat

Péld 4:25-27 Szemed előre nézzen, és egyenesen magad elé tekints. Egyengesd lábad ösvényét, hogy minden utadon állhatatos lehess. Ne térj se jobbra, se balra; fordítsd el lábadat a gonosztól.

A tiszta szem egyik példája az irgalmasság

Péld 22:9 Az irgalmas szemű ember áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek.

Péld 28:27 Aki ad a szegénynek, az nem szenved szükséget, aki azonban elfordítja róla szemét, megsokasodik rajta az átok.

A szem legjobb iránya az Úr útja

Péld 23:26 Add nekem, fiam, a szívedet, és tartsd szemed előtt útjaimat!

A szem utat mutat, amivel el kell számolni

Préd 12:1 Örvendezz, ifjú, a te ifjúságodban, és vidámítson meg szíved ifjúságod idején; élj szíved szerint, ahogy szemed jónak látja! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!

A szem nem elégszik meg soha

Péld 27:20 Ahogy a sír és a halál földje ki nem elégül, úgy az ember szeme sem elégedik meg.

Tehát az, amit nézünk, amit keresünk, ami után kutakodunk, az hatással van egész lényünkre. Mindig a tiszta dolgokra kell törekedni. Ami jó, ami Istennek kedves.

A gonosz szem egy példája

A Máté evangéliuma 20. részében (1-16) találunk egy példázatot a szőlőmunkásokról. Ebben használja Jézus a gonosz szem kifejezést. Lássuk mit mutat ez, mit tanulhatunk ebből!

A történet végén hangzik el a kifejezés, amikor az egész nap dolgozók elégedetlenek, mert ugyanannyi bért kaptak, mint azok, akik csak egy órát dolgoztak. A zúgolódásuk mögött többféle érzés található, amit minden bizonnyal a tekintetük is hordozott. Versengés, irigység, méltatlankodás, a gazda igazságtalannak ítélése.

Erre az állapotra kérdez így a gazda:

Máté 20:14-15 Vedd, ami a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad-e nekem a magaméval azt tennem, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?

Az egész ember viselkedését a szeme minősítésével írja le. A szeme rávilágít arra, mi a kérdése, célja, problémája.

5)A szem, a tekintet üzenete

Mi minden lehetett ennek az embernek a szemében. A szép nyelvünk rengeteg kifejezést alkalmaz, ami az emberi szándékot a tekintettel írja le.

Árgus, átható, csodálkozó, dühös tekintet; → fakó tekintet; fürkésző, gyanakvó, gyilkos, gyűlölködő, hálás, kemény, kérdő, komor tekintet; → könnyes tekintet; lesújtó, megértő, megtört, mérges tekintet; → merev tekintet; néma, nyílt, nyugodt, részvevő, sötét, szánakozó, tétova tekintet; → üres tekintet; vad, zavaros tekintet; (forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/t-4D5B8/tekintet-4E7D0/

Az az érdekes, hogy ezekre érzékenyek is vagyunk. Nem biztos, hogy mindig meg tudjuk fogalmazni mit mutat egy személy tekintete, de érezzük, hogy jó vagy rossz. Ezt már a gyerekek is érzik.

A tekintet az az egyetlen kommunikációs eszköz, ami nem tud hazudni. Lehet, hogy egy mosoly el akarja rejteni a valóságot, a szavak ki akarják magyarázni a tényeket, de ezek csak gyenge próbálkozások.

Egy kísérletben mosolygós, szerelmes, szomorú, dühös tekinteteket mutattak meg gyerekeknek – úgy, hogy az arc nem, csak a szem csíkja látszott. Az első osztályos gyerekek jelentős része (73%-a) ismerte fel helyesen a valós érzelmi állapotot, csak a szemek alapján.

6)Egy summás összegzés

Egy nehéz, elgondolkodtató kérdéssel összegzi Jézus a tanításának ezt a részét. Ha a benned lévő világosság sötétség, akkor mekkora a sötétség?

Nagy talány ez a mondat. Nem véletlen, hogy nem sok magyarázat található ezzel kapcsolatban.

A korabeli hallgatók biztosan értették, mert nem kérték Jézust, hogy magyarázza meg. Mi már nem annyira értjük.

Amit én látok ebben az utolsó mondatban, hogy egy komoly figyelmeztetés ez. Ha az a világosság, ami bennünk lehet Jézus befogadása által a gonosz szem által sötétséget tud okozni, el tudja fojtani a kapott világosságot, akkor mekkora lehet az a sötétség, ami Jézus nélkül van az emberekben?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s