Dicső Király

Zsoltárok 24

1)Bevezetés

Kik vannak jelen egy istentiszteleten?

Isten és a tisztelői. Ilyen egyszerű a kép. Mégis érdemes átgondolni, hogy lesz istentisztelet ebből, hogy jelenik meg a Király és a tisztelői?

2)A világ teremtője az Úr hegyén

Izrael életében Isten személye két kiemelkedő tulajdonsággal jelent meg. Ő a Teremtő és a Szabadító. Ezen túl persze sok más szerepben is jelen van, de például imádságokban ezt említik legtöbbször.

Itt is a teremtő Isten személye jelenik meg elsőként.

Nagyon érdekes kép, hogy az az Isten, aki mindent alkotott, így minden az övé, meghatároz egy hegyet, ami az Ő szent hegye és ahova igyekeznie kell az embernek.

Ismerjük azt a véleményt, hogy mivel Isten mindenhol jelen van, így bárhol, bármikor lehet imádni, lehet vele találkozni. Ez bizonyos értelemben igaz is. Itt azonban egy jó rávilágítást kapunk arra, hogy ezzel együtt maga Isten jelöl ki egy szent helyet, ami a vele való találkozás helye.

*Hogy állunk ehhez a kérdéshez? Fontos nekünk a hely és az idő abban a tekintetben, hogy hol és mikor lehet istentisztelet az életünkben? Kérdezem ezt annak tudatában, hogy a testünk odaszánása is okos istentisztelet, és az árvák és özvegyek meglátogatása is tiszta istentiszteletnek minősül. Itt az ünneplésről, a Király fogadásáról és előtte való tiszteletadásról van szó.

*Azt is hozzáteszem, hogy azok, akik fizikailag nem tudnak jönni, pedig szeretnének, otthonukban élhetik át, hogy a lakásuk az Úr szent hegye lesz. De ő már nem tehetik meg, hogy máshol ünnepeljenek.

*Tehát ajándék minden alkalom, ami lehetőségként van előttünk? Ajándék, amit butaság visszautasítani?

Képviseljük bátran ezt a véleményt és a hozzá kapcsolódó megtapasztalásainkat, hogy jó istentiszteleten lenni. Vállaljuk azt, hogy egymást buzdítsuk ennek kihasználására. Én hiszem, hogy aki nincs jelen, az lemarad sok mindenről.

3)Ki mehet fel az Úr hegyére?

Elhangzik a kérdés és már jön is a felelet.

Nem azt mondja, hogy bárki, hanem akinél teljesül néhány feltétel. Lehet, hogy ezt újszövetségi személyekként kicsit furcsán hallgatjuk. Mai megközelítésben ez úgy szól, hogy ki mehet be egy templomba? Erre azt mondjuk, hogy mindenki. Mert az evangéliumokból láttuk, hogy Jézushoz mindenki eljutott, mindenki találkozhatott vele. Nem voltak előzetes feltételek.

Ez így rendben is van. Aki először keresi Istent, aki találkozni szeretne a kegyelmes Atyával, annak nincs szüksége semmilyen előzetes eljárásra, ami alkalmassá tehetné az Úr előtti megjelenésre. Sőt ezt pont ott, az Atya előtt fogja átélni.

Viszont, aki az első találkozás után rendszeresen felkeresi a szent helyet, mint az Atyával való találkozás helyét, az a két találkozás között nem bonyolódhat haszontalan, értelmetlen, gonosz dolgokba. Az ilyen személynek vigyáznia kell a szívére, lelkére, kezére és szájára. Ezeket érinti a zsoltár.

Szükséges kiegészíteni, hogy a két találkozás közötti bukás nem kizáró ok a találkozásra nézve, hanem még inkább kényszerítő erő.

Ha úgy vesszük, amikor istentiszteletre jövünk, a kegyelem királyi székéhez járulunk, ahol olyan főpap ül, aki meg tud indulni a gyarlóságainkon. Ő ezeken irgalmával és kegyelmével akar segíteni. Tehát a gyarlóság hatásaiba nem beletörődni kell, hanem miattuk annál inkább jönni a közösségbe Isten elé, hogy itt megoldódjanak a problémák.

*Volt már olyan, hogy a hétköznapok buktatói, nehéz élethelyzetei, az átélt kudarcok miatt nem volt kedved Isten elé jönni? Mit tettél? Ha távol maradtál, sikerült becsapnia az Ördögnek. Ha elhitette veled, hogy így nem mehetsz, jól rászedett. Ha azzal az látszat kegyességgel nyugtatott meg, hogy akkor vagy alázatos, ha beismered, így nem mehetsz Isten elé, akkor csapdába csalt.

Nem ez a megoldás, ha baj van az életünkben. Annál inkább menni kell, ha baj van. Annál inkább keresni kell Istent. Annál inkább benne kell lenni a munkában. Ha valaki ezeket elmulasztja, kihagyja az alkalmakat, egy beletörődést tanúsít. Bezárkózás lesz belőle és elgyengülés. Ez rövid ideig jó, de aztán vissza kell térni.

Erre nekem jó példa Illés. Aki ilyen elzárkózó, bezárkózó lett, amikor méltatlanságának tudata megerősödött benne. Isten hagyta egy kicsit pihenni, aztán elhívta magához a hegyre, majd visszaküldte a szolgálatba. Magától nem volt kész másra, csak búsulni az Úrért. (1 Király 19)

*Mit teszel, ha rossz hét van mögötted? Ugye elmész a gyülekezetbe? Ugye megragadod a lehetőséget, hogy találkozz Istennel?

4)Jön Isten is

Isten is érkezik a szent helyre. Ennek van feltétele? Abban az értelemben nincs, hogy neki meg kellene felelnie valamilyen elvárásnak. Viszont a kapuk szempontjából van feltétel. Azt kéri, hogy emelkedjenek fel, hadd menjen be a dicsőség királya. Tehát nem az Úrnál van a feltétel, hanem rajta kívül.

De mit jelképez a kapu és annak felemelkedése?

Valószínű, hogy egy liturgiai mozzanat ez. Isten népe olykor a harcaikban elvitték a Szövetség ládáját. Ezzel Isten jelenlétét biztosították a csatában. A győztes harc után visszavitték és a helyére tették. A visszaérkezéskor hangozhatott ez a kiáltás, hogy kapuk emeljétek fejeteket, ajtók emelkedjetek. Azért mondták, hogy Isten, aki a Kerubokon ül beférjen a kapukon. A hadakozó Úr, a seregek Ura férjen át rajta.

Mit jelent ez ma nekünk?

Számomra azt üzeni, hogy az Úr a szememben legyen akkora, hogy azt mondjam, nem fér be abba az építménybe, amiben szeretném imádni őt.

Salamon szépen fogalmazza a templomszentelési imájában:

1Kir 8:27-29 De vajon elképzelhető-e, hogy Isten a földön lakjék? Íme, az ég és az egeknek egei sem tudnak befogadni téged, mennyivel kevésbé e ház, amelyet én építettem. Mégis tekints szolgád imádságára és könyörgésére, ó, URam, én Istenem, és halld meg a dicséretet és az imádságot, amellyel a te szolgád könyörög előtted e mai napon. Hogy a szemed e házra nézzen éjjel és nappal, e helyre, amely felől azt mondtad: Ott lesz a nevem! Hallgasd meg az imádságot, amikor szolgád ezen a helyen könyörög hozzád.

Az Úr akkora, hogy még a föld sem képes befogadni, hát még egy ház. Isten mégis ezt tervezte, hogy oda helyezi arcát a templomba.

A kapuk és ajtók felemelkedése nekem azt jelenti, hogy nagyra kell tárni a korlátokat, ahol Isten beléphet a velünk való közösségbe, hogy ne szabjon semmi gátat a vele való találkozásra.

A kapu emelkedése egy folyamatosan táguló teret mutat nekem. A végtelen Isten egyre inkább be akarja tölteni a helyet, az életünket. Ehhez kér bővülő lehetőséget. Ezzel együtt azt a szemléletet, hogy Ő valóban a legnagyobb, a leghatalmasabb, Akit semmi nem fogadhat be, Ő mégis benn akar lenni a velünk való közösség szent helyén.

A kapuk emelkedése jelentheti a lehetőségek bővítését is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s