Máté 6. 25-34
1)Bevezetés
Gyakran elhangzanak biztatások nehéz helyzetben lévők felé, amire az érintett legszívesebben azt mondaná, hogy „Könnyű azt mondani!” Ilyen, ha valakit félelmében azzal bátorítanak, hogy ne félj. Ha mély szomorúságában arra kérik, ne szomorkodj. Éppen aktuális, nehéz érzelmi helyzetében az a bátorítás lényege, hogy ne működjön benne a negatív érzelmi hatás.
Bizonyos értelemben jogos az, hogy a „Könnyű azt mondani!” válasszal reagál az ember ilyenkor. Lehet egy csettintésre valóságos érzelmeket eltüntetni az életünkből?
Ebben a tanításában is valami ilyesmit kér. Ne aggodalmaskodjatok! Amikor ebben benne van valaki, lehet, hogy ösztönösen azt mondja: Könnyű azt mondani!
2)Az aggódás
Röviden fogalmazzuk meg, mi is az aggódás, hogy fel tudjuk ismerni, mit akar Jézus elvenni az életünkből, vagy mitől akar megóvni minket.
Az aggódás egy félelemmel teljes, szorongó lelki állapot különböző okok miatt. Ezt az ember általában úgy fogalmazza meg, hogy olyan feszült vagyok.
Az aggódás oka, hogy a pillanatnyilag átélt helyzet kimenetelét nem tudjuk.
Az aggódás egy bizonytalanságból fakad, vagy a biztonság hiányából annak esetleges elvesztéséből.
Az aggódásnak vannak úgymond kikerülhetetlen formái, melyek rövid ideig állnak fenn az életünkben. Ilyen, ha valaki egy vizsgára megy. Szorong, fél, mert nem tudja, hogy fog sikerülni. Hasonlót élhet át sok személy, ha egy komolyabb orvosi vizsgálatra meg, amiben még nem volt része. Ugyanakkor szorongó érzéssel mehet valaki egy rutin beavatkozásnak mondott kisebb műtétre is. Ha ezeken túl vagyunk, megszűnik az aggódás, mert megszűnt a félelmet jelentő helyzet. Jézusban erre is találunk megoldást.
Az Igében mintha mélyebb, hosszabb távú lelki problémára adna segítő tanácsot Jézus.
3)Ne aggódjatok az ételért és a ruháért
Jézus Krisztus az élet két minimális szükséglete miatti aggódásról beszél. Az étel és a ruházat miatti aggódást akarja megszüntetni az életünkben.
Minden bizonnyal a Jézus korában ezek megléte sokaknak bizonytalan volt, ami miatt sokan szorongva élték a mindennapjaikat.
Be kell vallani, hogy ez ma minket nem nagyon érint. Tudom, vannak szegényebb állapotban élők, vannak a világban sok helyen éhező emberek, de minket itt most nem nagyon érin. Ha valamilyen formában van bennünk aggódás az étel vonatkozásában, inkább attól aggódunk, hogy soha ne legyen olyan nehéz, hogy ne legyen mit enni. Ez azonban egy negatív feltételezésből adódó felületes félelem.
Mit kezdhetünk akkor ezzel a tanáccsal a mi korunkban, a mi helyzetünkben?
Először is hálát adhatunk, hogy nekünk nem kell az étel és a ruha miatt aggódni. Könyörögni kell azért, ha olyan személyt ismerünk meg, akinek ilyen gondjai vannak, azon segíteni tudjunk.
Viszont ha összefüggésében nézzük a Hegyi beszéd tanítását, akkor új értelmet is nyerhet az étel és a ruha miatti aggódás.
Ebben a tanítás gyűjteményben több, anyagiakat érintő témát is említ Jézus. Adakozás, alamizsna osztás, a mennyei kincs gyűjtése, a mammon szolgálatának a kerülése. Amikor az ember ezeknek igyekszik bibliai alapokon engedelmeskedni, akkor születhet félelme, hogy nekem marad elég.
Ilyen vonatkozásban Jézus tanácsát úgy is vehetjük, mint aki az engedelmeskedő tanítványt akarja biztatni, hogy nem kell félnie attól, ha alamizsnát ad rászorulóknak, ha a vagyonával szolgál mások felé és így gyűjt kincset a mennyben, valamint, ha le tud mondani a felhalmozásról, nem fog ruha és étel nélkül maradni.
Ezeket látva még értékesebb az összegző bátorítás is: Keressétek először Isten országát és igazságát és ezek megadatnak nektek.
*Testvérem! Tudod aggódás nélkül keresni Isten országát a szolgáló életeddel?
4)Mai aggodalmak
Ma az emberek többsége a környezetünkben más formában aggódik. Nem a minimális szükségletek megléte miatt születik aggodalom sokakban, hanem az elképzelt, elvárt szint csökkenése miatt. Elértünk egy életszínvonalat és amiatt aggódnak sokan, hogy ebből nehogy le kelljen adni.
Az emberekben ma megbújik egy olyan vágy, ami arra irányul, hogy legyen mindig elégséges tartalék. Ha valamilyen kiadás van, nem azt nézik, hogy megvan-e a fedezet arra és hálát adva megveszi, kifizeti, hanem, hogy elfogy, ami van. Emiatt panaszkodik, zsörtölődik, mert fogy a tartalék. Mit mutat ez a gondolkodás? Azt, hogy az ember az összegyűjtött pénzében bízik. Ez már a mammonnak való szolgálat állapota lehet.
Egy másik tünet, ami a biztos anyagi birtoklás vágyát mutatja, hogy amikor valaki nyer valamit, vagy soron kívüli juttatásban részesül, napokig azon rágódik, panaszkodik, hogy mennyi levonás volt belőle. Mint aki elveszítette a józan ítélő képességét. Ha nem kap semmit, sokkal kevesebb van. Amit kapott azt nem hálával fogadta, hanem elégedetlenséggel. Ebből fakad egy torz hozzáállás.
Verseny-szellem is kiváltja az aggódást. Nehogy kevesebb legyen, mint másoknak. Lát egy színvonalat, amit szeretne elérni, úgy érzi, hogy ezt neki is produkálni kell, és emiatt él át terhelt napokat.
Betegségekben való aggódás is gyakori. Jaj mi lesz most? Mi lesz velem? Sajnos több hívő testvér életében látom ezt. Mint akiknek nincs reménységük a mennyei életre, nincs vágyakozás arra, hogy Jézussal lenni mindennél jobb. Jön egy betegség és elkezdődik egy mérhetetlen aggódás.
5)Rossz aggódás van, jó gyötrődés nincs
A témán gondolkodva eszembe jutott, hogy rossz, a szükségeken jóval túl mutató aggódásaink vannak, de igazán szükséges dolgok miatti gyötrődéseink nincsenek. Gyötrődések, melyek a hívő élet velejárói kell, hogy legyenek.
Gyötrődés a gyülekezetünk, a gyülekezetek jövője miatt
A fogyatkozó állapotban sincs sok esetben gyötrődés. Még akár egy teológiailag is megmagyarázott állapotként kezelik sokan.
Kell, hogy legyen gyötrődés bennünk emiatt. Túl kell látni a jelen időszakon, korszakon. A gyülekezet jövője a mai gyülekezet szolgálatán múlik.
Gyötrelmes vizsgálódásra is szükség lehet ezen a téren.
-
Megteszek mindent, ami tőlem telik, hogy az emberekhez eljusson az evangélium?
-
Hiteles vagyok a vasárnap és hétköznap vonatkozásában?
-
Tudom a szeretetteljes légkört munkálni, hogy ez ragadja meg az érdeklődőt?
-
Kész vagyok elfogadó, türelmes lenni a közeledő, érdeklődő személyek felé, vagy azonnal elvárásokkal állítom szembe?
*Okoz olykor gyötrelmet, hogy mi lesz a gyülekezetből húsz év múlva? Kell, hogy okozzon.
*Vagy országos szinten is figyelve a folyamatokat gyötrődünk azon, hogy alakul gyülekezetek helyzete, állapota? Mennyi konfliktus, probléma okoz fejtörést, misszió meg alig van?
Gyötrődés az elveszettek miatt
Van gyötrődő érzés, harc amiatt bennünk, hogy mennyien haladnak a kárhozat felé? Kivált ez belőlünk még nagyobb szeretettel munkálkodó szolgálatot? Vagy csak fölényesen kiabálunk a világba, ostorozva, hogy mennyire gonosz. Ez a hozzáállás annyit ér, mint egy gyalogos rendőr haragja egy gyorshajtóval szemben.
Gyötrődés gyermekeink miatt
Nem azért, hogy elég anyagi biztonságot teremtsünk nekik, hanem amiatt, hogy látva a világ eseményeit, nekik az utolsó időkben nagyobb nyomorúság fog kijutni, mint nekünk. Tudunk a értük való gyötrődésben többet nyújtani nekik, hogy amikor már nem leszünk akkor is meg tudjanak állni a hitben?
Gyötrődés bűnbe esett testvérekért
Tudunk gyötrődni olyankor, amikor bűnbe keveredő testvérrel találkozunk, vagy hallunk ilyet? Kellene, hogy legyen egy gyötrelemmel keveredő menteni akarás az ilyen felé is. Nem elég erkölcsi magaslatról nézve megütközni benne, csalódásunkat kifejezve megvetetten nézni rá, mint egy fertőző betegre. Gyötrelemmel teljes szívvel kell a megmentéséért dolgozni.
Tehát ne a felesleges aggódások éljenek bennünk, hanem a hasznos gyötrelmek Isten ügyéért.
6)Hogy teljesülhet az aggódásmentes élet?
Mire van szükség, hogy aggódás nélkül éljünk?
Először azt fejteném ki, hogy szerintem mi nem az aggodalom mentes élet.
Nem közömbösséget, érdektelenséget jelent
Nem akkor teljesítjük az aggódás mentes életet, amikor legyintünk dolgokra. Ha valaki könnyelműen kezeli a feladatait, felületes a munkáiban, pénzkezelésében, kapcsolataiban, az nem bibliai alapokon szabadult meg az aggódás nélküli élettől. Az ilyen ember közömbös, közönyös, felelőtlen gondolkodású, magatartású.
A madarak és a mező virágainak példájával Jézus nem a semmittevésre akar buzdítani, hogy ilyen hozzáállás mellett is majd Isten gondoskodik. Jézus nem írta felül a parancsot, miszerint hat napon át dolgozz, a hetediket szenteld meg.
Az aggódás ellenszere a bizalom és a hála
Akkor tudunk megszabadulni az aggódástól, ha bízunk Istenben. Jézus erre irányítja a figyelmet.
Tudja a ti Atyátok, hogy ezekre szükségetek van – ezt mondta Jézus. Akkor fog szűnni az aggódás, ha tudjuk, hogy van egy Atyánk a mennyben, aki mindent kézben tart. Ha tudjuk, hogy ő ismeri, mire van szükségünk és azok biztosításában segítségünkre van. Ha eljutunk a megelégedés helyes szintjére. Isten a szükségeink betöltésére igyekszik, nem a vágyaink kielégítésére.
Sok aggódás azért van, mert túlzott igények, elvárások után szaladunk és hiányzik az alázatos, hálás megelégedés.
7)Keressétek Isten országát és igazságát
Jézus tanácsa, hogy ne az élet gondjai kössék le a figyelmünket, hogy aztán ezek akadályokat képezzenek a szolgálatban. Először Isten országát kell keresni. Azaz legyen első helyen ez a gondolkodásban.
Nem engedhetjük meg, hogy ez másodlagos, vagy sokadlagos legyen az életünkben.
Annyira elszomorít, amikor szolgálatról van szó, és testvérek kapásból vágják rá, hogy nem fogok ráérni. Nem kezdenek el gondolkodni, hogy lehetne megoldani. Nem kezdenek gyötrődni, hogy szeretnék én is részt venni, mindent megteszek, hogy ott tudjak lenni. Nem érek rá – ez a gyors válasz. Tudod, ez mit jelent? Engem ez nem érdekel. Legalábbis nem érdekel annyira, hogy emiatt szervezésbe kezdjek.
Akkor keresed először Isten országát, ha az anyagi, e világi természetű kérdéseket háttérbe tudod szorítani.