Jakab 1:1-18
1)Bevezető
Nagyon sok mindent lehetne bevezetésként írni Jakab levelének tanulmányozása előtt. Én egyetlen részletet szeretnék kiemelni. Ez a levél több részletében is olyan tanításokat tartalmaz, melyek sok más bibliai részlettel szemben állónak látszik. Példának csak egyet lássunk:
Efézus 2:8-9 Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.
Jakab 2:24 Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán a hit által.
Épp ez az állítása is okozta, hogy Luther, aki kiemelt fontosságúnak tartotta a kegyelemből, hit által megnyerhető megigazulást és üdvösséget, nem igazán akarta elfogadni ennek a levélnek a szerepét, jelenlétét a Bibliában.
Ez a levél nekem egy nagyon gyakorlati szemléletű része az újszövetségnek. Olyan, ami komolyan elgondolkodtat. Hasson ránk így a tanulmányozása: Gondolkodtasson és utána életünk gyakorlati változásait hozza!
2)A kísértés és a helyes hozzáállás
Önmagában meglepő, hogy egy szórványban élő közösségnek íródott levél első gondolata a kísértésről szól. Valóban ez lehet az ott élő emberek legnagyobb problémája? Amennyiben a kísértést csupán valami testi vágyak kiélésére történő csábításnak tartjuk, akkor meglepődhetünk. Viszont ha a kísértést olyan élethelyzeteknek fogjuk fel, amiben benne van az Istentől eltávolító bukás esélye is, akkor már nem kell annyira meglepődni.
Teljes örömnek tartsátok…
A kísértés témáját ezzel a felszólítással indítja Jakab. Ez fokozza a meglepetést bennünk. Ha hit nélkül gondolkodnánk, azt is vélhetnénk, hogy a bűnök csábítása miatti örömszerzés lehetőségét kínálja fel. Természetesen nem erről van szó.
A kísértés állapota nem öröm. A hitben élő embernek ez nagyon is nehéz, kimerítő, aggasztó helyzet, mert tudja, hogy veszély rejlik benne. Ezért fogalmaz így Jakab, hogy örömnek kell tartani.
Péter egyenesen úgy fogalmazza, hogy a kísértések miatt szomorkodunk:
1 Péter 1:5-7 Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen áll arra, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre.
Tehát természeténél fogva nem örömforrás, de a gondolatban megvalósuló hozzáállásnak ilyennek kell lennie. Egy olyan példával tudnám érzékeltetni, hogy nem öröm a foghúzás, de örömmel kell venni, hogy egy ilyen beavatkozás segíthet a probléma megoldásán. Ezt a példát a levél logikája szerint így fogalmazhatnánk: Teljes örömnek tartsátok, amikor van fogorvos, aki kihúzza a fogatokat!
*Mit jelentenek neked a kísértések? Milyen érzéseket váltanak ki, ha ilyet ismersz fel magadban? Van szomorúság, gyötrelem, félelem? Akkor jó. Ha ezek nincsenek meg, akkor van baj.
De miért is kell örömmel fogadni a kísértés állapotát?
A kísértés a hit próbája
Azért kell arra a meggyőződésre jutni a kísértés állapotában, hogy örülünk neki, mert belátjuk, hogy ez a hitünk próbája. A hitünk próbája pedig hasznot hoz. Jakab a hasznosságát abban látja, hogy állhatatosságot eredményez.
Ezt támasztja alá a tizenkettedik vers megállapításával is. Miután kiállta a próbát – közli az apostol – jutalmat nyer. (A jutalomról később szólok.) Ebben a helyzetben egyenesen boldog lesz az, aki kiállta a próbát.
*Ha valaki több jelentkezővel versenyben részt vesz egy állásinterjún, és ott komoly próbatételeken viszik át őt is, boldogan könyvelheti el az eredményt, ha kiállta ezeket a próbákat. De közben nem örül természetesen, de tudja örömmel fogadni, mert belátja, hogy ebből jó jöhet neki.
*Két szempont áll előttünk.
A kísértést magát örömnek kell tartani, mert ez a hit próbáját jelenti. Ha kiállom ezt a próbát, nemcsak egy tudatos döntésre épülő érzésem lesz, hanem egy valóságos, a szívemben működő boldogság.
Mi is az a kísértés?
Most már csak azt kellene tisztázni, mi a kísértés.
Mintha Jakab is szembesült volna ezzel a szükséglettel. Tisztáznia kellett a kérdést. A 13. verstől kezdve ezt fejtegeti.
A gondolataiból az tűnik ki, mintha a levél címzettei azt vélték volna, hogy a kísértéseik mögött Isten áll, aki szándékosan csalja tőrbe őket és viszi bele rosszba őket. E mögött ne egy hitetlen, Isten ellen lázadó emberi megnyilvánulást lássunk, hanem egy korai keresztényi időszakban élő személyeket. Ők ezzel a gondolkodással arról árulkodnak, hogy abban hisznek, minden mögött Isten áll. Ő ad mindent, Ő enged meg mindent. Ő hoz létre próbatételeket is az életükben. Csakhogy ebből, az ismeretek hiánya miatt, vagy épp valamilyen téves tanítás miatt azt gondolták, hogy ezek nem árthatnak nekik, ezeket könnyen el fogják viselni. A mégis bekövetkező elesések esetén is Istent vádolták a bukásukért. Én úgy érzem, mintha egy ilyen logikára igyekezne Jakab eligazítást adni.
Isten valóban próbára tesz – ahogy Ábrahámot is Izsák személyével – de Ő ezzel nem csábít rosszra. Az ellenségünk, a Sátán az, aki a próbatételt kihasználva környékezi meg az embert, és a gyenge pontjain keresztül akarja csapdába ejteni – ahogy a próbára tett Jóbnál is láthatjuk, amikor a feleségén keresztül is Isten megátkozására akarja rávenni, vagy a barátai által sok Isten ellen irányuló mondatot kimondatni. Ennek módszere, hogy kihasználja az emberben dúló ellentéteket, ami a lelki és a testi között zajlik. A kísértő a testi állapotot használja ki.
Rengeteg példát mondhatnánk erre, álljon itt néhány:
Jézus negyven nap után a pusztában megéhezett. Az első kísértés ezen keresztül érte Őt. Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.
Dávid, amikor a palota erkélyéről meglátta Betsabét, a testi vágyakon keresztül csalta csapdába.
Tehát az Istentől elszakítani akaró kísértés lényege, hogy a kívánság elkezd csábítani.
Ha valaki figyelni akar a kísértésre, a kívánságokra kell figyelni. Milyen kívánságok ébrednek? Merre hajtanak ezek? Mire akarnak rávenni? Milyen lépéseket akarnak kikényszeríteni?
Erre aztán mondhatná valaki, hogy a kívánságokkal már igazán nem tudok mit kezdeni. Hát parancsolhatok-e magamnak, hogy kívánok egy fagyit? Vagy, hogy kívánok lefeküdni este sok munka után, az olyan nagy baj?
Tisztázni kell valamit.
Van olyan kívánság, ami a test szükségleteiből indul ki. Így kívánunk ételt, inni valót és a pihenést, mert ezekre szükségünk van. Az ilyen kívánságok nem bűnös kívánságok. Ezeknek a kívánságoknak általában oka van, ez pedig a testünk szükséglete.
Itt meg kell említeni, hogy vannak szükségletekből származó kívánságok, melyek mégis rossz irányúvá válnak annak kielégítési törekvése, megoldása miatt. Ilyen a szexuális kívánság is. Ennek megélésére meghatározott kereteket rendelt Isten: A házasságot. Ezért figyelmeztet a parancsolat:
2 Mózes 20:17 … Ne kívánd felebarátod feleségét,…
Vannak olyan kívánságok, amelyek nem szükségletekből fakadnak, hanem más célok miatt. Amikor valaki azért vágyik egy különleges ékszerre, hogy ezzel feltűnjön, az rossz kívánság. Ha azért kívánnék én piros Ferrarit, mert szeretném, ha mindig engem néznének az utcán, ez bűnös kívánság. Ha azért vágyom szuper teljesítményre bármiben is,(sport, zene, tudomány) mert ünnepelt hős akarok lenni, az bizony bűnre csábító kívánság.
Ezeket a kívánságokat az élet, a környezet is táplálja:
1 János 2:15-17 Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága és a vagyonnal való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
Mindezek után határozottan mondhatjuk, hogy igenis sokat tehetünk, az ellen, hogy kívánságok ébredjenek bennünk. Van erre is bibliai tanács.
Róma 13:14 hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.
A Károli fordítás így szól:
Róm 13:14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.
Tehát a kísértés, ami Istentől eltávolító hatásokat gerjeszt, a kívánságból indulnak ki. Ezeket kell kordában tartani.
3)A bölcsesség szerepe a kísértésben
A szakasz olvasása közben úgy tűnhet, mintha Jakab ugrálna a gondolatokban és nem lenne összeszedett. Elkezdi a kísértést, majd a bölcsességről beszél, azután áttér a szegénység és gazdagság témájára, végül a felülről jövő ajándékra tér. Mért van ez?
Mert ebben van a segítség.
Mi kell ahhoz, hogy az ember felismerje a kísértést, és hogy azt örömek tartva ki tudjon benne tartani? Valami szuper emberi képesség? Nem. Istentől kapható bölcsesség.
Ha valaki kísértésben van, ne csak a kísértésen sopánkodjon, ne annak mértékét méregesse és a vele szemben tapasztalható tehetetlenségen bosszankodjon, hanem kezdjen imádkozni. De ne azért csak, hogy elmúljon, hogy valahogy kibírja, hanem bölcs helytállásért.
Jusson csak eszünkbe, hogy fegyverezte le Jézus a kísértőt? Minden csábításra az Igéből mondott idézetet, amiből táplálkozott az ellenállása és ami lefegyverezte az Ördögöt. Igen, bölcsesség kell a kísértések ellen. Ez az egyik legfontosabb ellenszere. De ha visszautalunk az előbb idézett tanácsra, miszerint ne tápláljuk a testet a kívánságokra, ez is arra mutat rá, hogy bölcs élet kell a kísértések elkerüléséhez is.
*Mivel küzdesz a kísértés ellen, vagy közben? Emberi erőfeszítéseket teszel? Kevés lesz. Kérj Istentől bölcsességet, hogy megállhass.
4)Aki kitart, elnyeri az élet koronáját
Ahogy említettem, essék szó a jutalomról.
Ezzel kapcsolatban is furcsa állítást látunk Jakab írásában. Azt mondja, hogy a kísértésben való kitartás adja meg az élet koronáját. Teljesítménnyel szerezhető meg?
Nem. Nem véletlenül fejezi be ezt a szakaszt úgy Jakab, hogy minden jó ajándék felülről való. Az élet koronája és az ahhoz való jog is Tőle származik. Ezt senki semmivel nem érdemelheti ki. Ezt egyedül Jézusra nézve adja az Atya mindenkinek. Igaz mindenkire, aki elfogadta a megváltást, az amit Pál fogalmazott:
2 Timóteus 4:7-8 Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.
El van téve, az övé, senki másé, de még nem kapta meg. Ha teljesen végig megy a pályán, ki áll minden kísértést, akkor megkapja. Nem azért mert kiállta, hanem mert Krisztusban megnyerte. A kísértésben való kitartás csak azt bizonyítja, hogy semmi nem akadályozta meg abban, hogy elérjen a jutalom átvételéhez.
*Vágysz az élet koronájára?
Az első lépés, hogy add át az életedet Krisztusnak. Fogadd el az egyedül benne megnyerhető megváltást, hogy Isten igaznak nyilváníthasson.
Második lépés, illetve lépés sorozat, állj ki minden próbát, tarts ki minden kísértésben és át is adja majd a félretett koronát.
Ezeknek a lépéseknek csak így van értelme és eredménye. Az első nélkül, hiába akarsz kitartó életet élni, meg fogsz döbbenni. Nem lesz korona, mert nincs hely sem neked, mert nem ment végbe az ige szülő munkája. Ha nincs új életed az újjászületés által, nincs örökség, nincs korona.
Takács Zoltán igehirdetései 