Tévelygő testvérek megmentése

Jakab 5:19-20

1)Bevezetés

Jakab levelének utolsó verseihez értünk. Ez az utolsó két vers nem szokványos apostoli elköszönés, jó kívánság megfogalmazása, hanem még egy nagy jelentőségű tanács a közösségnek.

2)Ha valaki eltévelyedik

A tanács önmagában félelmet ébresztő kijelentést tartalmaz. A feltételes formában megfogalmazott lehetőség önmagában komoly figyelmeztetés. Ha valaki eltévelyedik – szól a figyelmeztetés. Ez rámutat egy veszélyre: el lehet tévelyedni az igazságtól. Ez a veszély minden hívőt fenyeget? Én azt gondolom, senki sem érezheti magát biztonságban ebben a kérdésben.

A tényt a veszélyre figyelmeztető konkrét igék támasztják alá:

Máté 24:24 Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is.

Ef 4:14 hogy többé ne legyünk kiskorúak, akiket ide-oda dobál és hajt bármiféle tanítás szele az emberek megtévesztése és a tévelygés ravaszsága és csalárdsága által.

2Pét 3:17 Ti azért, szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, nehogy a gonoszok tévelygései magukkal sodorjanak, és a saját erősségetekből kiessetek,

A tévelygés veszélye a hívő életben valós veszély. A tévelygés egy alattomosan, lassan kialakuló állapot az emberek életében.

Ha ilyen veszélyes, jó lenne megfogalmazni, mi a tévelygés, vagy meghatározni a kategóriákat, mi minősül tévelygésnek. Aki ezt meg akarja próbálni, nagyon nehéz feladatba kezd. Alig találni ma olyan tudományos munkát, amiben kategorikusan megtalálnánk a tévelygés pontos leírását és típusainak felsorolását.

Az élet azt mutatja, hogy a tévelygés meghatározása ma nézőpont kérdése.

• Aki a szombatot tartja annak szemében azok tévelyegnek akik ezt nem teszik. Akiket emiatt tévelygőnek tartanak, az meg van győződve, hogy nem tévelyeg.

• Aki a gyerekkeresztséget gyakorolja, aszerint a felnőtt keresztelők tévelyegnek és fordítva is áll a megállapítás.

• A konzervatív meggyőződésű szerint tévelyegnek a modernebb gyakorlatokat alkalmazók és fordítva is igaz.

• Aki bármit megeszik, aszerint tévelyeg az, aki bizonyos ételeket kerül, aki pedig figyel az étkezésre, aszerint a mindent fogyasztó veszélyes tévelygésben van. (Róma 14)

Ezek hitelvi kérdések szintjén kialakuló tévelygést meghatározó nézetek.

Vannak az erkölcsiség, a tisztaság szempontjából megállapítható tévelygési nézetek.

Ebben azon alakul ki sokszor vita, hogy mi az ami már bűn – egyik oldalról, mi az ami még nem bűn – a másik oldalról.

• Van, aki azt mondja, hogy mindennemű fizikai munka bűn a nyugalom napján, emiatt az ilyen napokon mindig szabadságot vesz ki, ha ráesik a munkabeosztás. Más ezt nem tartja bűnnek.

• Van, aki már bizonyos öltözék típust bűnösnek minősít, mások ezt nem tartják annak.

  • Valamikor bűnös tévelygés volt a férfiaknak nyakkendőt kötni, az istentiszteleten teljesen elképzelhetetlen volt. Ma az számít bűnös állapotnak, ha valaki nem köt nyakkendőt.

• Vannak országok tekintetében különbségek például a dohányzás kérdésében. Bizonyos ország keresztény gyülekezetei nem tartják bűnnek a dohányzást, van ahol emiatt nem is lehet gyülekezeti tag valaki.

• Vannak, akik a zenei kíséret mellett végzett bármilyen ritmusos testmozgást táncnak minősítve bűnnek tartják, és van olyan közösség, ahol az istendicséret része a tánc.

Ki tévelyeg hát? Ki tudja ezt megmondani? Lehet-e erre valamilyen általános szabályt mondani? Egy biztos, én nem tudok, nem merek. Az eseteket mindig egyenként és konkrétan kell megvizsgálni, hogy megállapíthassuk a tévelygést.

Amit tehetünk, hogy megállapítjuk a tévelygés kialakulásának rizikó faktorait.

Ezeket én a következőkben látom:

• Lelki lustaság, ami akadályoz a fejlődésben.

  • Ha valaki eljut egy bizonyos szintre a lelki életben és megelégszik azzal, az könnyen esik tévelygésbe. Már nem olvassa olyan buzgón a Bibliát, nem mélyül el könyvekben, nem törekszik egyre nehezebb írásokon átrágni magát.

    • Zsid 5:11-12 Erről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondanivalónk van, mivel restek lettetek a hallásra. Mert noha ez idő szerint már tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek alapvető elemeire tanítson valaki titeket, és olyanok lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem pedig kemény eledelre.

• Az önigazultság gondolata, a tévedhetetlenség vélelme

  • Aki magát mindenre elég jónak és alkalmasnak tartja, annál könnyen kialakulhat a tévelygés állapota. Az ilyen személy mindig azt gondolja, hogy ötletei, tettei, megnyilvánulásai hibátlanok és tévedhetetlenek.

• A végidőkkel túlzott mértékben foglalkozók is veszélyeztetettek.

  • Ezen a területen kutatók, kijelentéseket megfogalmazók sokszor már nem veszik észre, hogy téves feltételezéseket mondanak ki határozott állításként. Könnyen tévelygés lesz ebből.

• A mindig egy tanítót hallgatók is beleeshetnek ebbe.

  • Mivel egy tanító sem tévedhetetlen, így jó, ha széles spektrumú a tanítói kör, akit hallgatunk, akitől olvasunk.

  • Tudom, ez önmagában veszélyes, mert mi van, ha épp egy téves tanítót kezdek el hallgatni? A kiszűréshez egyrészt minden tanítást vizsgáljunk meg az ige széles körű igazságain, másrészt, vegyük figyelembe érettebb testvérek tanácsait ezen a területen, hogy kit ajánlanak.

• A túlzott hagyományhoz ragaszkodás, de a kritika nélküli újra nyitottság is.

  • Ha valaki bizonyos dolgokat azért gyakorol, mert a szülei és nagyszülei is így csinálták, de nincs bibliai meggyőződése felőle, könnyen válhat tévelygővé.

  • Aki minden új lehetőséget megragad, mindent kipróbál, mindent be akar építeni lelki életébe, az is könnyen tévelygés áldozata lehet.

Mit tegyünk hát, ha mérlegre akarjuk tenni magunkat, megvizsgálva azt a kérdést, hogy nincs-e az életünkben tévelygés?

Álljunk Isten elé és kérjünk mély vizsgálatot tőle. Ahogy Dávid is merte ezt tenni:

Zsoltár 139:23-24 Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!

Vagy ahogy Jób fordult Istenhez:

Jób 13:23 Mennyi bűnöm és vétkem van? Ismertesd meg velem gonoszságomat és vétkeimet!

Időnként át kell menni ezen a komoly vizsgálaton, komoly kíváncsisággal figyelve arra, mit mutat Isten a kérésre.

Vagy merni kell az apostoli hozzáállást megélni. Arra az esetre gondolok, ami az utolsó vacsorán történt velük:

Máté 26:20-22 Amikor pedig beesteledett, letelepedett a tizenkettővel. Evés közben így szólt: Bizony mondom nektek, egyikőtök elárul engem. Fölöttébb megszomorodtak, és elkezdték egyenként kérdezgetni: Csak nem én vagyok az, Uram?

Tekinthetjük ezt valami helytelen tanítványi bizonytalanságnak is. Azonban ez egy bátor kiállás a Megváltó elé. Egy alázatos megnyilvánulás, ami után a kérdést feltevő készen áll arra, hogy lelepleződjön, és a feltárt hibáját kijavítsa.

*Készek vagyunk erre testvérek? Kész vagy felvállalni, hogy az életedben is lehetnek tévedések és kell a Krisztus helyreigazító kegyelme?

Mit tennél, ha ilyen kijelentéseket tenne most az Úr?

• Van köztetek olyan személy, akitől legtöbben félnek. Félnek a szavaitól, gesztusaitól, kérdéseitől, megjegyzéseitől.

• Van köztetek olyan, aki miatt távol maradnak bizonyos személyek, mert érzékeltek az életében valamilyen hiteltelenséget.

A legtöbben először azt a kérdés tesszük fel: Kik azok, akik ezt mondják, ezt érzik? Ha felteszed ezt a kérdést, mit akarsz vele elérni? Oda akarsz menni, hogy rendezd a kérdést, tisztázd a helyzetet? Vagy, hogy felkeresve az illetőt kimagyarázd nála magad, meggyőzve őt, hogy rosszul értékeli a helyzeteket? Az első a biblikus.

Máté 5:23-24 Azért ha áldozati ajándékodat az oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott az oltár előtt ajándékodat, eredj el, előbb békülj meg az atyádfiával, és csak azután jöjj, és vidd fel ajándékodat.

Eszedbe jut, mert valaki emlékeztet rá. Ne tagadd, ne tiltakozz, hanem menj kibékülni, Ne ess mélyebbre a tévelygés állapotába.

3)A tévelygőt megtéríteni

Nézzük most az ige segítségre irányuló felszólítását. A tévelygő felé megtérítő szolgálattal kell közeledni.

Ezt Jézus tanítása és Pál buzdítása is alátámasztja.

Máté 18:11-15 Mert az embernek Fia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett vala. Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és egy azok közül eltéved, az ember nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyeken, és nem megy-e el megkeresni azt, amelyik eltévedt? És ha történetesen megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Így a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsinyek közül. Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el, és fedd meg őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát.

Galata 6:1 Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél!

A tévelygő testvérek felé felelősséggel tartozunk. El kell menni hozzá, időt kell rá szánni, segíteni kell neki, helyre kell igazítani, meg kell feddeni, ha erre van szükség.

Kétféle lelkület működhet ebben a szolgálatban.

A szelíd lélek, ami már az előző igében is megjelent, és egy félelemmel teljes közeledés, amit egyes fordítások rettentésnek neveznek.

2Tim 2:24-26 Az Úr szolgájának pedig nem kell veszekedni, hanem legyen barátságos mindenkihez, a tanításban járatos, türelmes, aki szelíden neveli az ellenszegülőket, hátha ad nekik Isten megtérést az igazság megismerésére, hogy felocsúdjanak az ördög csapdájából, aki foglyul ejtette őket, hogy akaratát teljesítsék.

Júd 1:22-23 És könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén őket. Másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből, és utálva még a ruhát is, amelyet a test beszennyezett. (Károli)

Júd 1:22-23 Könyörüljetek azokon, akik kételkednek, a tűzből kiragadva mentsétek meg őket, másokon pedig félelemmel könyörüljetek, utálva még a ruhát is, amelyet a test beszennyezett. (Új ford.)

Júd 1:22-23 És könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén őket. Másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből, és utálva még a ruhát is, amelyet a test beszennyezett. (Károli ford.)

Mikor melyik hozzáállás kell? Vagy van, aki mindig szelíden tudja ezt, és van más, aki mindig keményen áll a tévelygőhöz? Én úgy látom, a módszer nem a helyre igazító személyétől függ, hanem a tévelygő személyétől, állapotától. Nagyon érzékenynek kell lenni, hogy az Úr mit tart szükségesnek nála, milyen módszert ad a helyreállításhoz. Ha ezt felismertük, bátorság kell alkalmazni is.

Milyen egyszerűnek tűnik. Valóban ilyen egyszerű? Sajnos nem. Mi az oka, hogy a tévelygőt olyan nehéz helyre állítani? Mert a legtöbb tévelygő nem látja, hogy tévelyeg. Sőt azt gondolja, hogy épp azok vannak téves úton, akik őt meg akarják győzni. Nem látja őt elveszettnek. Nem látja, hogy megmentésre van szüksége.

Mindezekkel együtt mire van szükség a tévelygővel szemben? Két kifejezésre koncentrálva azt tudom mondani, hogy szeretetre.

Aki tévelygőt, bűnös térít meg, az lelket ment meg és sok bűnt elfedez. A lélekmentés és a bűn elfedezése a szeretet megnyilvánulása lehet. Aki tévelygőt akar helyere igazítani, nagyon kell szeretni az illetőt.

Hírdetés