A megmentő víz

1 Péter 3:18-22

1) Bevezetés

Ma egy napra vagyunk az úgynevezett vízkereszt napjától. Szeretnék ehhez kapcsolódva is szólni, ugyanakkor úrvacsorai alkalom miatt Jézus haláláról is kell említést tenni. 

E két momentum Jézus testi életszakaszában az első és utolsó mozzanat. Hiszen, amikor megkeresztelkedett – ez a vízkereszt napjának egyik jelentése – akkor kezdődött el nyilvános szolgálata. A kereszthalállal pedig befejeződött az értünk végzett küldetése. 

Délelőtt inkább a keresztség jelentőségéről szólnék, délután konkrétan Jézus megkeresztelkedéséről beszélek.

2) Röviden a vízkereszt ünnepről

Az alábbiak szerint láthatjuk, hogy nem egészen egyértelmű, hogy kik, mit értenek, értelmeznek a vízkereszt napja alatt. 

>>Elsődleges elnevezése az epifánia, aminek jelentése megjelenés. (gör.-lat.), Háromkirályok: 1. Urunk megjelenésének ünnepe jan. 6-án; a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A magyar vízkereszt név az e napon végzett vízszentelésből ered. – Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek Bazilidesz követői emlékeztek meg I. 6-án Jézus keresztségéről, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak is a Nap és a Nílus vize ünnepeként ismerték. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés); Nyugaton a Háromkirályok látogatása (Szt Ágoston és Nagy Szt Leó p. vízkereszti beszédeiben csak erről van szó). A gallikán liturgiában az ünnep tárgya a kenyérszaporítás is (vö. Mt 14,13–21; 15,32–39; Mk 6,31–44; 8,1–10; Lk 9,10–17; Jn 6,1–15). – A II. Vat. Zsin. után I. 6. a Háromkirályok látogatásának ünnepe vízszenteléssel; Jézus keresztségének ünnepe a következő vasárnap. A kánai menyegzőről egy közbeeső hétköznapon emlékezünk meg. – Vízkereszttel kezdődik a házszentelés időszaka. << (forrás: Katolikus lexikon – szerkesztve)

Érdekes látni, hogy az első olyan megemlékezés, amihez mi is szívesen társulunk, eredetileg egy tévtanítással vegyült ünneplés volt. Az jó, hogy Jézus megkeresztelkedésére emlékeztek, de hogy ezt azért tették, mert Jézus akkor vált Isten Fiává, az téves felfogás. 

Az is megfigyelhető, hogy az ünnep egy pogány rítusra való reagálás is volt – a Nílus vizének ünneplése. 

*Mennyi minden van egy ünnepben! Mennyi minden ragad hozzá és mennyi minden marad el tőle. Egy ünnep sem változatlan, vegytiszta megemlékezés. 

Amiért mi érdemesnek tartjuk a megemlítést, mert fontosnak látjuk Jézus bemerítkezését. 

3) Istenítélet menekülőkkel

Péter érdekesen nyúl a keresztség, bemerítés kérdéséhez. Jézusnak, a bűnökért való szenvedésétől elindulva magyarázza a megmenekülés lehetőségét. Ebben a jól ismert özönvíz régi történetére megy vissza. Úgy érinti ezt az eseményt, hogy ott voltak megmenekülők, akik előképei a mai menekülési lehetőségnek. Nemcsak a személyek előképek, hanem a menekülés módja is. 

Menekülés az Isten ítélete elől

Miről is szól az özönvíz története és annak nyolc megmenekülője, Noé és családja? 

1Móz 6:12-14 Isten azért a földre tekintett, és íme, az meg volt romolva, mert minden test rossz útra tért a földön. Azért azt mondta Isten Nóénak: Minden test vége elérkezett, mivel a föld erőszakossággal telt meg általuk. Íme, elvesztem őket a földdel együtt. Csinálj magadnak bárkát góferfából, rekeszeket is csinálj a bárkában, és kend be szurokkal belül és kívül.

1Móz 6:17-18 Én pedig, íme, özönvizet hozok a földre, hogy elveszítsek minden testet, amelyben élő lélek van az ég alatt. Minden elvész, ami a földön van. De veled szövetséget kötök, és bemész a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaidnak feleségeivel együtt.

Isten az emberek gonoszsága miatt ítéletet hajtott végre. Azonban az ítélet végrehajtás előtt menekülési lehetőséget ajánlott fel Noénak.

Kérte, hogy készítsen egy bárkát, ami majd a menekülésük eszköze lesz. Mivel elkészítette a kért bárkát, elvégezte a megadott feladatot, megmenekültek, az egész család. 

Isten az eltervezett ítéletről előre szólt, de a lehetséges menekülés útját is elárulta. Péter így idézi fel az özönvíz történetét. 

Isten ítél, de szövetséget felajánlva a megmenekülés lehetőségét is közli. Van lehetőség menekülni Isten ítélete elől, de csak az általa meghatározott módon. Másképp nem megy. Hiába keresne az ember más lehetőséget, hiába kezdene ötleteket megvalósítani, egyik sem lehetne eredményes. Isten ítélete elől, csak az ítéletet végrehajtó által felkínált úton lehet megmenekülni. 

*Fontos kérdés! Elhiszed-e, hogy vár a világra még egy ítélet? 

Pont Péter írja le ezt a legszemléletesebben:

2Pét 3:5-7 Mert rejtve van előttük, hogy az egek régtől fogva voltak, és a föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára, amely által az akkori világ özönvízzel elborítva elveszett. A mostani egek pedig és a föld ugyanazon szó által félre lettek téve, a tűznek fenntartatva az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára.

Jézus is említést tesz erről a saját összefüggéseit bemutatva: 

Máté 24:37-39 Ahogyan Nóé napjaiban volt, úgy lesz az Emberfiának eljövetelekor is. Mert amint az özönvíz előtti napokban ettek, ittak, házasodtak, és férjhez mentek mind ama napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és nem vettek észre semmit, mígnem eljött az özönvíz, és mindnyájukat elragadta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.

*Ne légy tudatlanságban! Az ítélet visszatarthatatlanul jön. Meg szeretnél menekülni? Ne ötletelj, hogyan lehetséges ez! Csak az Isten által ajánlott módszer működik, más út nincs. 

Mi által menekültek meg Noéék? 

Erre a kérdésre a logikus válasz az lenne, hogy a bárka által történt a menekülés. Péter mégsem ezt mondja, hanem azt, hogy a víz által, vagy a vízen át történt a menekülés. 

Hogy hogy? Hát a víz nem az ítélet félelmetes és kikerülhetetlen eszköze volt? De igen. Hát nem a bárka biztosította az oltalmat, a védelmet, a megmaradást? De igen. Miért így fogalmaz az apostol?

Ennek több oka is lehet. 

• Lehet, hogy maga a bárka, mint építmény volt a megtartó eszköz, de ki mondta Noénak, hogy építse meg? Ki határozta meg a méreteit? Ki rendelte el az alapanyag minőségét? Ki adott erőt a munka végzéséhez? Ki erősítette Noét kitartó munkára az építkezés alatt? Összességében kitől volt minden, ami a menekülést garantálta? Istentől. Így nem a bárka volt mag a megmentő, hanem Isten. Ő a többséget a víz által elpusztította, de ezt a maradék családot a vízen keresztül megmentette. 
• Másrészt volt ugyan egy eszköz, de abba még az előtt be kellett szállni, hogy az özönvíz, azaz az ítélet megjelent volna. A bárka készen álló eszköz volt, de hit által kellett lehetőségként elfogadni előre. 

Beláthatjuk, hogy a menekülés kézzelfogható eszközének a bárkát lehetne tekinteni, valójában Isten volt a megmentő az Ő hatalmával. A hatalom megjelent a mindent elpusztító vízben, és ezen csak egy valami tudott felülkerekedni az Ő hatalma által adott megoldás. 

Ezek nagyon fontos logikai részletek a továbbiak megértésében. 

4) A keresztség képmás gyanánt megtart 

Péteren keresztül Isten üzen egy nagy lehetőségről. Azt mondja, hogy a régi menekülés módja ma is működik. A régi képmására van ma is egy menekülési lehetőség. 

Ahogy régen is a víz által történt a menekülés, úgy ma is a víz által valósul meg a megmaradás. 

Röviden megfogalmazva ma is a víz általi keresztelés lehet a menekülés módja. 

Azonban ahogy az özönvíz esetében is érdemes volt kérdéseket átgondolni, úgy itt is nagyon fontos ezt tenni. 

Megment a keresztség?

Az ige állítását tegyük fel kérdésként magunknak! Megment a keresztség? Ha igen, hogyan? 

Akárki, akárhol, akárhogy víz alá kerül, akkor már megmenekül? Tehát a keresztség egy mechanikusan végrehajtható esemény, ami garantált menekülést biztosít bárkinek? Nem. Ez nem így működik. 

Most kell elővenni a Noé történeténél használt logikát. 

• A menekülést bár egy emberi kéz által készített eszköz valósította meg, de emögött maga Isten állt az előre történő kijelentéssel, a bárka leírásával, megfogalmazott utasításokkal, stb. 
  • A keresztséget ember hajtja végre, ember által előkészített körülmények között, mégsem emberi kitaláció és emberi hatalom gyakorlása ez. Isten előre adta az erre vonatkozó utasításokat. 
  • A keresztségben láthatóan emberek vesznek részt, de minden mögött ott van Isten hatalma, ami előzetesen mindent elvégzett, elkészített.
• Volt ugyan egy eszköz, de abba hit által be kellett menni akkor, amikor még nem volt veszélyben az életük. A biztonság idején kellett választani a szabadságukról való lemondást. Hitben fogadták el, hogy az ajtó felett nem ők rendelkeznek, azt Isten zárta be. Ez azt közli, hogy a lehetőségeknek az ideje korlátos. (7:1 – Menj be a bárkába!, 7:16 – Isten bezárta az ajtót Noé után)
  • A keresztség nem egy vészhelyzetben alkalmazandó egérút, hanem olyan döntés, amit akkor meg kell hozni, amikor még nem jön a veszély, a mindent eltörlő ítélet. 
  • A keresztség egyedül hitbeli lépésként ér valamit. Enélkül egy üres eseménysorozat hatások nélkül. 
  • A keresztséggel az embernek saját meggyőződésből kell a kívánt szabadságról lemondani, hogy a biztonságot jelentő védelem alá kerüljön. 

*Volt már részed a keresztségben? Megvolt benne ez a lépéssorozat és a mögötte szükséges meggyőződés? Elfogadtad a mögötte álló kegyelmet gyakoroló Istent, aki meg akar téged is menteni? 

A keresztség akkor ment meg téged, ha ezt annak a hitnek a bizonyságtételeként teszed meg, ami benned a Megváltó Jézus iránt él. Ha hiszel Jézus megmentő hatalmában, akkor a keresztség a menekülés egy látható lépése lesz. 

A keresztség Jézus megváltó halálában való hit nélkül nem ér semmit. 

Ha lehet még egy párhuzamot vonni a Noé története és a mai bemerítkezés között, akkor azt mondhatnánk, hogy a bárka egyenlő a kereszttel. Mindkettő egy fából készült tárgy. Aki mégis hisz abban, hogy Isten emberekért végzett megmentő szeretetének eszköze, az valóban meg is menekül. A kereszt tart meg!

Érdekes, hogy csak a magyar nyelv köti össze a keresztet és a keresztséget. 

Kereszt – Keresztelkedik

Cross – Baptized (angol)

Quer – Getauften (német)

Croix – Baptisé (francia)

Croce – Battezzati (olasz)

Eco – Taina Botezului (román)

Hírdetés