Jézus megkeresztelkedik

Máté 3:13-17

1) A bemerítés előképei

Amit János elkezdett, az nem egy teljesen ismeretlen gyakorlat volt. Voltak korábban is alkalmazott formái. 

Tisztulási szertartások a pogányok között

• Említhető itt néhány kultikus módszer:
• Kübele-kultusz
• Szabaziosz misztériuma
• Dionüzosz-misztérium
• Izisz-misztérium
• Mithrasz-misztérium

A bemerítés előképei az ószövetségben

Az előírásként gyakorolt mosakodási szertartások sorolhatók ide.

Ennek nagyon sokrétű szabályrendszere volt. 

• Tisztulási szertartás kellett:
• Halott érintése után
• Valamilyen testi váladékos betegség esetén
• Nőknél menstruáció után
• Nők esetében szülés után
• Papoknak szolgálat előtt

Ezeket általában mindenki maga végezte el. Nem kellett hozzá segítő személy. Ez egy fontos részlet a mai bemerítéshez viszonyítva. 

2Móz 30:18-20 Készíts rézmedencét mosakodásra, a lába is rézből legyen. Tedd a gyülekezet sátra és az oltár közé, és tölts bele vizet, hogy Áron és fiai abban mossák meg kezüket és lábukat. Amikor a gyülekezet sátrába mennek, mosakodjanak meg vízben, hogy meg ne haljanak; vagy amikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgáljanak, és tűzáldozatot füstölögtessenek az Úrnak.

A prozelita bemerítés

Az az esemény, amit akkor hajtanak végre, amikor valaki, aki születése szerint nem zsidó, de elkötelezett zsidóvá szeretne válni.

Különbséget jelentő jellemzők az előzőekhez képest:

• Nem titokban, egyénileg hajtották végre, hanem nyilvánosan és közreműködő személy által.
• A szertartásban részesülő először kérdésekre adott választ.
• Nem tisztulási szertartás, inkább egy beavatási cselekmény

Fontos különbség a tisztulási fürdés és a bemerítés között

A tisztulási fürdés többször megismétlődő esemény, amit az illető maga végez el. A bemerítés egy egyszeri esemény, amit nyilvánosan közreműködő részvételével történik. 

2) János által végzett keresztelés

A János által gyakorolt keresztség lényege az volt, hogy ő figyelmeztette a népet arra, hogy Isten országa elközelített és erre nézve fogalmazta meg a felszólítást, hogy térjenek meg. Aki megtért, az bemerítkezett, bemerítkezhetett.

Máté 3:5-6 Tódult hozzá Jeruzsálem, az egész Júdea és a Jordán egész környéke, és miután megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán vizében.

Luk 3:2-4 Annás és Kajafás főpapsága alatt szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. Ő pedig bejárta a Jordán egész vidékét, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében: Kiáltónak szava a pusztában: készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!

János tehát a megtérés keresztségét hirdette és gyakorolta, melyet a bűnök megvallása után és az így megnyert bűnbocsánat eredményeképpen hajtott végre. 

3) Jézus megkeresztelkedése

Láttuk, hogy Jánoshoz az emberek a bűnbánat alapján járultak, és elfogadták a megtérés keresztségét. 

Jézus az így megkeresztelkedők sorába állt be. 

Miért állt be ebbe a sorba Jézus? Miért ment Ő is Jánoshoz megkeresztelkedni? 

Válaszok:

• Hogy példát adjon a bemerítésre.
  • Ez csak részben állja meg a helyét. Ma nem János keresztségét kell alkalmazni, attól több történik. 
  • Jézus hiányos példa lett volna, mert neki nem kellett megtérni, nem kellett bűnbocsánatot nyerni.
• Jézus a közösségvállalás miatt merítkezett be
  • Jézust nemcsak a bűnösök közé sorolták, hanem Ő maga beállt a bűnösök közé, hogy ezzel is kifejezze, értük jött. 
  • Jézus ezzel a tettel – ami a szolgálatának kezdete – jelezte, hogy kész magára venni a világ bűneit, amit majd felvisz a keresztre. Ez a keresztség előre mutat egy speciális keresztségre, amiben senkinek nem volt része:
    • Luk 12:50 Keresztséggel kell azonban még megkereszteltetnem, és mennyire gyötrődöm, míg ez végbe nem megy! 
• Jézus az igazság betöltéséért merítkezett be. 
  • Így illik nekünk betölteni minden igazságot. Jézus igazság betöltése azt jelenti, hogy teljességre akarja vinni az Isten által az emberek számára felkínált megigazulást. 
  • Jézus azt jelezte – akkor még csak a kételkedő, bizonytalan Jánosnak – hogy bármennyire logikátlan és elfogadhatatlan, de Ő fogja egy személyben elvégezni az emberek megigazulásának minden feltételét. Jusson eszünkbe, Péter mit mondott, amikor már nyilvánvalóbban beszélt az emberekért vállalt haláláról! Azt válaszolta, hogy nem történhet ez meg veled. Ő is elfogadhatatlannak tartotta, mert nem értette, hogy így illik az igazságot, a megigazulást betölteni. 

4) A mára elrendelt keresztség 

Mindezeket látva elismerhetjük, hogy a János által gyakorolt keresztelés is fontos volt a maga idejében. A Jézus bemerítése is egy rendkívüli jelentőségű mozzanat volt. 

Mi a helyzet a mai keresztség gyakorlatával? Mire épül, mi a lényege a mai keresztelkedésnek? 

Ez egy harmadik fajta keresztség. János a megtérés keresztségét gyakorolta, de még Jézus „nélkül”. Jézusé nem a bűnbocsánatra történt meg. 

A mai keresztséget Jézus rendelte el, de csak a feltámadása után. Ez is beszédes részlet. Az emberekért vállalt kereszthalál és az arra kapott Istentől jött válasz után – ami a feltámadása – tudta megparancsolni Jézus, hogy kész az igazi út ahhoz, hogy az emberek maradéktalanul Jézus tanítványaivá válhassanak. 

Ebben az újban van régi tartalom megerősítve és van új tartalom is beiktatva. Ezt legjobban Péter pünkösdi prédikációjának egy részlete adja vissza: 

Apcs 2:37-38 Amit hallottak, szíven találta őket, és azt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? Péter pedig azt mondta nekik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.

A régi elem a megtérés, aminek legfontosabb eleme a bűnbocsánat. Az új, hogy a bemerítést Jézus nevére, (vagy az Atya, Fiú és Szentlélek nevére, nevében) kell megejteni. Továbbá az is új, hogy különös kapcsolat alakul ki Isten Szentlelkével annak, aki megtérve bemerítkezik. 

Hogy ez hogyan zajlik nehéz lekövetni. Van olyan történet is, amikor személyek előbb vették a Szentlelket és utána merítkeztek be. 

Péter Kornéliusz házában való szolgálatakor a következők történtek:

Apcs 10:43-48 A próféták mind róla tesznek bizonyságot, hogy mindaz, aki hisz benne, bűnbocsánatot nyer az ő neve által. Míg Péter ezeket a szavakat mondta, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik hallgatták az igét. A zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt jöttek, álmélkodtak, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szentlélek ajándéka. Mert hallották, hogy nyelveken szólnak, és magasztalják Istent. Akkor Péter azt mondta: Vajon megtagadhatja-e valaki a vizet ezektől, hogy megkeresztelkedjenek, akik hozzánk hasonlóan vették a Szentlelket? És megparancsolta, hogy keresztelkedjenek meg Jézus Krisztus nevében. Akkor kérték őt, hogy maradjon náluk néhány napig.

Ami viszont kikerülhetetlen igazság ezekben a történetekben, bibliai szakaszokban az az, hogy Isten igéjének hallása segítette előre az embereket ezen az úton. Az Igét hallva szíven ütötte őket, és kimunkálta Isten ezáltal a bűntudatot és a bűnbánatot. Erre épült a bűnbocsánat kérése és a megbocsátás átélése. Ennek eredménye a megigazulás, megtérés, újjászületés. 

*Hogy állsz ezzel a kérdéssel? Foglakoztat a bemerítkezés, a hited megvallására elvégezhető keresztelkedés? Nem spórolhatod meg a szükséges lépéseket. Nem kerülheted ki a kellemetlennek látszó bűnbánat állapotát. Ez az elengedhetetlen lényeg a bemerítés vonatkozásában. 

5) Egy személyes megjegyzés, észrevétel

Gyakran figyelek fel arra manapság, hogy a bemerítkezők bizonyságtételében egy fontos részlet nem kerül említésre. Ez pedig a bűn felismerése, megbánása és az erre kapott bűnbocsánat bizonyságtétele. 

Leginkább egy vágyakozás fogalmazódik meg, hogy az illető szeretett volna csatlakozni a gyülekezethez, szeretne részese lenni a szentek közösségének. Vagy olyan motivációk hallhatók, hogy érezte a bemerítkező, hogy eljött az ideje az ő életében is, hogy bemerítkezzen. 

Hol a lényeg? Miért maradt el? 

Én szeretem a hibákat először magamban keresni, így érdemes elgondolkodni, hogy mi, bemerített tanítványok nem járulunk hozzá ehhez a folyamathoz? Az lehet a kérdés, ugyan mivel? 

• Azzal, hogy többször beszélünk a bemerítkezés fontosságáról, mint a megtérés elengedhetetlen jelentőségéről. 
• Vagy épp azzal, hogy a mi szánkat hagyja el az olyan megjegyzés, hogy ideje lenne már bemerítkezni. 
• Esetleg azzal is, hogy mi sokat beszélünk a bemerítésünkről, de keveset valljuk meg a bűnös állapotunkból történő megtérésünk eseményét.
• De még az is okozhatja ezt, hogy magunkat szeretjük úgy bemutatni, mint a szentek közössége anélkül, hogy megemlítenénk a bűnbocsánatot, ami a mi szentségünk kiindulópontja lehet. 

Gondolkodjunk ezeken!

Hírdetés