Annak vagyok szolgája, akinek engedelmeskedem

Róma 6:12-23

1) Bevezetés

Az engedelmes életnek egy újabb oldalát nézzük most meg. 

Ez egy nagyon szubjektív, lelki, belső téma lesz.

2) Értelmetlennek tűnő kérdések

A fejezet furcsa kérdéseket fogalmaz meg:

Maradjunk a bűnben? Vétkezzünk? 

Hogy tehet fel ilyen kérdést egy hívő ember, egy apostol a hívők nevében? 

Úgy, hogy sajnos nagyon is nagy valószínűsége van annak, hogy a hívő ember is elkövetheti a bűnt. Másrészt azért, mert sokan annyira felszabadultak a kegyelemben, hogy tudatosan meg is engedték maguknak a bűnt, mert azt vélték, az már nem is árt nekik. Azt gondolták, hogy a lélek meg lett váltva, a bűn testben történik, de az már nem árt a megváltott léleknek. Ezt is helyre kellett tenni Pálnak. 

*A bűn, mint csapda minden utunkon ott lehet. 

A hívő embernek van egy nagy esélye az újjászületéssel, de ez még nem garancia. Esélyt nyert, amit ki tud használni. 

Visszavonhatatlan tényekre épülő felszólítás:

• Ne uralkodjék a bűn!
  • 6. v. Az óemberünk megfeszíttetett, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában lévő test
  • 14. v. Nem vagyunk már törvény alatt, hanem kegyelem alatt

A felszólítást nem a bűn kapta, hogy maradjon távol tőlünk, vagy ne környékezzen minket. Mi kaptuk a parancsot, azaz nekünk van lehetőségünk és felelősségünk abban, hogy engedjük-e uralkodni a bűnt, vagy nem. 

A két tény segít a bűn ellen megállni. 

• A halott emberrel már nincs mit kezdeni. A bűn sem tud mit kezdeni. Ezért azt kell tartani magunkról, hogy meghaltunk a bűnnek. 11. v
• A törvény a bűn ellen annyira képes, hogy tilt. Erőt nem ad arra, hogy ellenálljunk, inkább a tiltással hozzásegít a vágy felébresztéséhez. 
  • Láttam már olyan plakátot, aminek hatalmas betűkkel az volt a felirata, hogy „Ezt ne olvasd el!” Zseniális fogás volt. Mindenki megállt és vetett pár pillantást rá.
  • Aki nincs törvény alatt, az már nem a tiltás miatt nem teszi meg a bűnt, hanem az indítékai miatt választ mást. 
  • Nem a Sínai-hegy hoz létre szenteket, hanem a Golgota.

*Tudod mondani, hogy a bűnnek nincs keresni valója nálad, mert te már halott vagy neki. Nem kérhet, nem várhat tőled semmit, mert nem akarsz felé semmit teljesíteni?

*A bűn ellen milyen gondolattal harcolsz? Azért mert nem szabad, mert rossz? Vagy azért, mert az Istennek való engedelmesség jobb? 

• Azért nem mocskolod be magad, mert rossz koszosnak lenni, vagy mert jó tisztának lenni? 
• Azért nem követsz el bűnt, mert félsz a büntetéstől, vagy azért mert szereted Jézust, akinek engedelmeskedni akarsz, akit nem akarsz megszomorítani?

A bűnt elkerülni és a jót tenni csak az tud, aki a kegyelem által megszabadult. A kegyelem szabaddá tesz az Úrnak való szolgálatra és segít, hogy ne vétkezzünk ellene. 

3) Egy hatalmas változás élvezői lehetünk

21. v. A régi bűnöket szégyellni, azok miatt szégyenkezni az tud igazán, aki felszabadult a bűn alól, aki már az igazság szolgája.

Ez egy jele annak, hogy új életben vagyunk. Szégyelljük a régi életünk bűneit. Bár teszünk róla említést a bizonyságtételünkben, de azt már egy szégyenteljes emlékezéssel éljük meg. 

*Szégyelled a régi életedet? 

4) A védelem az odaszánásban, az engedelmesség irányában van

Annak vagyunk szolgái akinek engedelmeskedünk. 

Annak engedelmeskedünk, akinek odaszánjuk magunkat. 

Ha tehát valaki bűnt követ el, az azért lehet, mert alárendelte magát a bűn hatalmának. Sokan azt hiszik, hogy tudnak uralkodni magukon és így ellenállhatnak a kísértésnek. Sajnos ez elég labilis alap. Akkor vagyunk biztonságban, ha hatalmasabb Úr van az életünkben, mint a megkörnyékező Kísértő. Ez pedig Jézus Krisztus. 

Akár milyen az irány, mindig szolgálunk valakinek. 

Vagy a törvénytelenségnek, vagy az igazságnak szolgálok. 

A szolgai lét kikerülhetetlen. 

Milyen félelmetes, hogy az emberek inkább akarnak a bűnnek szolgálni, mint Istennek. Miért lehet ez? 

• Azért mert a bűnnek való szolgálatban úgy tűnik, hogy magamnak szolgálok, hisz a magam kívánságait elégítem ki, a saját szükségeimet teljesítem. Tehát olyan dolgokat teszek, amiről azt gondolom, hogy az nekem jó. Be kell látni, hogy a bűnös dolgok kellemes érzéssel csábítanak. 
• Az Istennek való szolgálatban pedig gyakran érezheti az ember, hogy most nem azt teszem, ami nekem jó. Most lemondok arról, ami éppen jól esne, amit éppen kívánság szerint szeretnék megvalósítani. 

5) A gyakorlat szempontjai

Ez mind szép így, de jó lenne apró pénzre is váltani ezeket, jó lenne gyakorlatból is megközelíteni. 

A bűn nem mindig cégéres nagy vétek

Ha megnézzük a bűnök, gonosz dolgok felsorolását, belátjuk, hogy így van. 

• Galata 5:19-21
• Galata 5:22 – A gyümölcs részeinek ellenkező jellemzői a bűnt mutatják. 

Úgy tudnám megközelíteni a felismerési szempontot, ha egy élethelyzetben inkább akarom a magamét érvényesíteni, akkor lehet, hogy nem az igazság, és nem az Istennek való szolgálat irányít. 

Amikor ilyen gondolataink, mondataink vannak, akkor lehet, hogy nem az igazságnak szánjuk oda tagjainkat:

• Hát nekem nem jár egy kis pihenés? Mindig én mondjak le a jóról?
  • Nem azt jelenti ez, hogy nem jár mindenkinek a pihenés, vagy a kikapcsolódás. Ha megszületik az ilyen elégedetlen gondolat, az azt mutatja, hogy nem szívesen végzi a szolgálatot, inkább mást csinálna. 
• A sértődés sokféle formája. 
  • A sértődött ember igazából az elképzelések, vágyak, célok el nem érése miatt viselkedik sértődötten, amivel ráadásul büntetni, de legalábbis zsarolni akarja az érintetteket a viselkedésével. A sértődés tehát magában hordozza az önzőséget, az önteltséget és még a büntető szándékot, ami így együtt elég erős bűn. 
  • A sértődött ember úgy érzi, összedőlt a fontossága. Ő már nem számít, nem érték, nem értékeli senki. Ennek lehet alapja. A baj csak az, hogy a sértődött ember emberektől várja az elismerést, ráadásul azt is úgy, ahogy ő maga elképzeli. 

Az önzetlenség tehát jele lehet az Istennek való szolgálatra. 

Sokszor ezt az önzetlen hozzáállást életünk vége felé látjuk hiányosnak, érzünk bűntudatot, hogy nem tettünk eleget. 

Hányan voltak, akik életük vége felé mondtak ki olyan állításokat, amiben kifejezik, hogy sajnálják, hogy ne tettek több jót, nem szántak többet oda a sajátjukból másoknak. 

Ilyen Oscar Schindler is, aki 1200 zsidót mentett meg a deportálástól és a kivégzéstől. A megmentett zsidóktól való búcsúzáskor egy gyűrűt kapott amibe egy talmudi idézet volt vésve: „Aki csak egyetlen életet ment meg, az az egész világot megmenti”. Átvéve a gyűrűt azt mondta, hogy ez is megért volna egy embert, akit megmenthetett volna. Tehát még a sok áldozat elismeréséből is áldozatot akart volna hozni. 

A fiatalok pihenési gyakorlatára is van egy nézetem.

Gyakran töltik az időt játékkal, mondva, hogy az kikapcsolódás. Egy bizonyos mértékig igen. Utána már kimerítő, fárasztó, indulatokat ébreszt, feszültté tesz és hosszú távon függőséget okoz. 

A tagok odaszánása még ilyen pihenésben is döntési helyzetet teremthet. Tudok-e olyan pihenést végezni, ami a pihenés utáni szolgálatomat, helytállásomat segíti? Könyv olvasás, építő, erősítő film megnézése, mozgás, sport, vagy egyszerűen az alvás. 

Ugyanez felnőtteknél is fennáll. 

Náluk lehet, hogy nem játék a rossz döntés, hanem a fészbuk, a tévé lehet rossz választás. Tudom, a tartalom sok mindent megkülönböztethet. A bajom csak azzal van, hogy ezeken a forrásokon az információ nehezen ellenőrizhető.

6) Végső nagy üzenet

Akármennyire is sikerül megvalósítani a helyes odaszánás, az örök élet az ajándék lesz, nem érdem. 

Hírdetés