Példabeszédek 4:23-27
1)Bevezetés
Ha valaki feltenné a kérdést, mi az a három dolog, amit a legjobban féltünk az életünkben, rengeteg válasz születne. Egy kis kutatást végezve az alábbi területek nevezhetők meg, amit az emberek féltenek:
Egészség, egzisztencia, anyagi biztonság,
Laptop, telefon, ékszerek, műszaki cikkek,
Szeretteink: Gyerekeink, szüleink, rokonaink, barátaink.
Vannak, akik megszállott félelemben élnek, féltve folyamatosan mindent, amivel rendelkeznek. Általában nem ilyenek vagyunk. A féltés leginkább akkor ébred fel, ha veszélyben érezzük azt, amivel rendelkezünk.
-
Ha kirándulásra megy a gyerekünk, őt féltjük
-
Ha több napra a vasútállomáson hagyjuk a kerékpárt
-
Ha gazdasági válság jön, a pénzünket féltjük
-
Ha járvány van, az egészséget és az életet féltjük
-
Ha valaki nagy megpróbáltatáson megy át, akkor őt féltjük
Ma azon gondolkodhatunk, hogy mit jelent minden féltett dolognál jobban óvni a szívünket. Azaz, a szív legyen a legféltettebb kincsünk.
2)Mi a szív, amit óvni kell?
A bölcs tanítás, amit most vizsgálunk, magától értetődőnek tűnik. Mégis érdemes elgondolkodni, mit is kell érteni a szív fogalom mögött.
Úgy gondolom, hogy bibliai témaként senki nem a vérellátást biztosító szervre gondol, mint megvédendő testrészre. Ennél fogva nem rendszeres kardiológiai ellenőrzésekre kapunk itt buzdítást.
A szív az ember lényegét jelenti. Ha mégis részletezni szeretnénk a szív egyszerre a érzelem központja, az értelem központja, az akarat és az erkölcsi döntések központja. A szív az egész embert jelenti.
Az érzelmi jellegét mutatja, hogy „felvidulhat (Péld 27,11; ApCsel 14,17), elszomorodik (Neh 2,2), felháborodik (2Kir 6,11), bátor (2Sám 17,10), gyáva (4Móz 32,7), félénk (Ézs 35,4), irigykedik (Péld 23,17), székhelye a gyűlöletnek (3Móz 19,17), székhelye a kívánságnak (Zsolt 37,4).”1
Értelmi jellegét mutatja, hogy „Itt van a tanakodás központja (Mk 2,6), tud az ember valamit a szívében forgatni: gondolkodni, meditálni valamin (Lk 2,19).”2
Az akarat és erkölcsi döntések helyét bizonyítja, hogy „lehet az álnokságé (Péld 6,18; 11,20), a hitetlen gonoszságé (Zsid 3,12), a tévelygésé (Zsid 3,10), megkeményedhet, megkövéredhet, hogy ne fogadja be Isten szavát (Zsid 3,15; Ézs 6,10).”3
Mégsem teljesen jó, ha a figyelmeztető tanácsot így fordítjuk: Vigyázz magadra! Ez mára inkább testi egészségre, épségre történő vigyázást jelent. Azzal, hogy azt olvassuk, vigyázz a szívedre, lelki lényegünkre gondolunk. Egészen közel állhatna egy ószövetségi figyelmeztetés az értelmezéshez, de ez sem igazán teljes.
5Móz 4:9 Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, amelyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.
Őrizd a szívedet egyszerre jelenti azt, hogy vigyázz a gondolataidra, érzéseidre, vágyaidra, akaratodra és döntéseidre. Vigyázz úgy ezekre, mint amiből a megnyilvánulásaid, szavaid tetteid születnek.
3)Három fontos terület, amire vigyázni kell
A rövid tanácsot az igénkben egy kifejtés követi. Ebből kaphatunk egy részletesebb eligazítást, hogy mit jelent a szívre vigyázni. Ezek a részletek alátámasztják a fenti kifejtést is.
A szem, a beszéd tisztasága, az életvitel, benne a tevékenységek, feladatok, munkák végzésének tisztasága.
Ha a szívünkre akarunk vigyázni, akkor arra kell figyelni, hogy mire nézünk, mit és hogyan beszélünk, illetve mit és hogyan csinálunk. Legalábbis most ez a részlet erre hívja fel a figyelmet.
Ahogy ezt kijelentjük, és eszünkbe jut, hogy Jézus egyszer mit mondott, akkor lehet, hogy kétség születik bennünk. Tényleg így van?
Máté 15:16-20 Jézus pedig így szólt: Hát még ti is értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy mindaz, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül? Ami azonban a szájból jön ki, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert. De az nem teszi tisztátalanná az embert, hogy mosdatlan kézzel eszik.
Ha a szívből az jön ki a szájon, ami benne van, akkor a beszédre való figyelem, hogyan fogja védeni a szívemet? Jogos kérdés.
Jézus azt akarja megértetni, hogy nem a testi egészségre kell koncentrálni, hanem a lelki, szívbeli egészségre. A mondatai tulajdonképpen megerősítik a Salamon tanítását. A szívre azért kell vigyázni, mert onnan származik minden, ami meghatározza az ember lényegét. Az Úr ennek csak egy területét magyarázza, de mégis mindenre mutat.
A szájon át valójában csak a hazugság és káromlás jön ki, mégis más cselekedeteket is felsorol. Ami tehát megvan a szívben és valóra válik, az megfertőzi a testet és tönkre is teszi azt. Ebben pedig egy veszélyes körforgás alakul ki. A szívben van, kijön, és visszahatva tovább fertőz, szennyez.
Lát az ember valamit. Megkívánja, fontolgatja, megszerzi. Sokszor nem egyenes úton. A helyzet hazugságba sodorja. A hazugság pedig tovább mélyíti a szív negatív állapotát.
Ezt egy másik bölcsesség igazolja:
Préd 4:6 Jobb az egy teli marokra való nyugalommal, mint a két teli marokra való nagy fáradozással és szélkergetéssel.
Péld 15:16 Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a tömérdek kincs háborúsággal.
Péld 16:8 Jobb az igazság útján szerzett kevés, mint a hamissággal szerzett gazdag jövedelem.
Hiába történik anyagi gyarapodás, ha azzal párhuzamosan lelki háborúság, gyötrelem jár alakul ki. Ha közben az ember nem vigyáz a szívére, nagyobb kárt szenved, mintha anyagilag mindent elvesztene.
4)Mitől kell végül is óvni a szívünket?
Lelki értelemben azt válaszolhatjuk a kérdésre, hogy az ellenségtől, a Sátántól, illetve az ő támadásaitól. Arra kell törekedni, hogy ne férkőzzön be a szívünkbe!
Ehhez van egy jó tanács Pál efézusi levelében, amiben meglepő párhuzamot látunk a példabeszédekben olvasható tanáccsal.
Ef 4:26-32 Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek, a nap le ne menjen haragotokkal, és az ördögnek se adjatok helyet. Aki idáig lopott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, hasznos munkát végezzen a kezével, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek. Semmiféle rothadt beszéd ne jöjjön ki a szátokból, csak ami jó, alkalomhoz illő és építő, hogy áldásos legyen a hallgatóknak. És meg ne szomorítsátok az Isten Szentlelkét, aki által megpecsételtettetek a megváltás napjára. Minden keserűséget, indulatot, haragot, lármát és káromkodást vessetek ki magatokból minden gonoszsággal együtt. Ellenkezőleg: legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasok, és bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.
De mikor teljesül ez? Mikor élvezhetjük a legnagyobb védelmet az Ördög támadásaival szemben? Ha Jézus Krisztus tölt be minket. És ez hogy érhető el?
Ján 14:23 Jézus így válaszolt: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet, és az én Atyám szeretni fogja azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
A legjobb védekezés a betolakodóval szemben az, ha elfoglalttá tesszük a szívünket. Ha szeretve Jézust engedelmeskedünk neki és ezáltal egy szoros kapcsolatot ápolunk vele.
Van ennek még egy fontos részterülete, amire érdemes figyelni. Ha óvni akarjuk a szívünket, akkor önmagunktól is védeni kell. A támadás, ami felénk irányul, ritkán nyílt ördögi akció. Inkább egyfajta önámítás arra nézve, hogy elég jók, elég erősek, okosak vagyunk. Jézusnak az öntelt, elbizakodott szívben nincs leginkább helye. Ennek leleplezésére mondott állításai ma is érvényesek.
Luk 16:15 Ő pedig azt mondta nekik: Ti az emberek előtt igaznak tartjátok magatokat, de Isten ismeri a szíveteket, mert ami az emberek között magasztos, az Isten előtt utálatos.
Milyen fájdalmas tud lenni, amikor valaki hall egy ilyen minősítést. Te igaznak tartod magad, de Isten ismeri a szívedet. Milyen kemény szembesítés az, ha Isten azt mondja, én mást gondolok rólad, mint te magadról. Az viszont jó, hogy felkínálja azt a segítséget, amivel egyre inkább közeledik egymáshoz az önismeret és az, ahogy Isten ismer minket.
Ha védeni, óvni akarod a szívedet, védd az önteltségtől is!
1Keresztyén Bibliai lexikon, Szív szócikk
2Ugyanott
3Ugyanott