A kemény szív akadály Jézus munkájában

Márk 3:1-6

Bevezetés

A nap témája a kemény szív. Ez egy képszerű kifejezése annak a lelki állapotnak, amikor valaki nem akar engedni az őt változtatni kívánó hatásnak. Egy félelmetes állapot ez, amiatt, hogy még a világ teremtője sem tud mit kezdeni ezzel.

Gondolatok

• Jézust lesik a provokatív vezetők
  • Jézus a szolga-király. Szemükben olyan személy, akivel bármit megtehetnek.
  • Szolga, tehát megrendelésre teljesít. A vezetői szerepre nem tartanak igényt.
  • Jézust sajnos mai is sokan tekintik kívánságteljesítő szolgának és kevésbé vezetőnek, Úrnak, aki diktálhat is.
    • Példák:
      • Ha egy gyógyító alkalom van meghirdetve, arra tömegesen mennek az emberek. Ha egy missziós program kerül szervezésre, nagyon kevesen vesznek részt.
  • A lelkipásztor szolga, vagy vezető? Melyik funkciója kívánatos? Az elöljáróság szolgáló, vagy vezető csoport? Mindkettő!
    • Sok konfliktus volt már gyülekezetekben ilyen kérdésből.
      • A szolga lelkű pásztortól vezetést követelnek. A vezető jellegű (már-már menedzser szellemű) pásztortól több szolgálatot. Ha úgy vesszük, semmi sem jó. Bár talán a szolgáló lelkületű vezető jelenléte a kívánatosabb.
  • *Milyen Jézusra tartasz igényt? Vezetőre vágysz, vagy szolgára?

• Nagyon rossz úgy egy közösségben megjelenni, hogy az embernek azt kell figyelnie, hogy most ki vizsgálja, kitől fogja a következő kritikát megkapni, ki fogja a legközelebb számonkérni.
  • Ebben a kérdésben azt tartom fontosnak, hogy én soha ne legyek ilyen személy, aki miatt valaki félne a közösségbe jönni.
    • Ki számíthat leginkább ilyen viszonyulásokra? Aki dolgozik. Aki szolgál. És a vezetők. Talán ennek valószínűsége miatt is szól a figyelmeztetés:
      • 1Tim 5:19 Presbiter ellen ne fogadj el vádat, csak két vagy három tanú szavára.
  • Persze, ha van mitől félnie, hogy kérdést kaphat és amiatt fél közösségbe jönni, az más kérdés. Biztos vannak olyanok, akik a kérdések lehetősége miatt nem jönnek.
  • *Vigyázz, ne légy a másokban félelmet keltő kritikus megfigyelő! Ha van véleményed, azt nagy szeretettel közvetítsd!

• Sorvadt kezű ember
  • Kegyelem, ha a közösségbe be mernek menni valamilyen téren sorvadt emberek.
  • Észre kell őket venni! Sőt azon kell dolgozni, hogy be merjenek, be akarjanak jönni.
  • Az ilyen emberek nem szeretnek közösségbe menni. Rengeteg figyelem és időráfordítás, szeretet kell ahhoz, hogy a kor nyomorult emberek közösségbe menjenek.
  • A történet szereplői nem segíteni szeretnének neki, hanem egy probléma forrásának tekintik, illetve egy eszköznek, akit fel tudnak használni Jézus ellen.
  • *Mennyire vagy érzékeny a világ elesett, nyomorult, kiszolgáltatott, rászoruló embereinek segítésére?

• Ki kerül középre?
  • Nem az, aki magát középen szeretné látni. Azokat Jézus lehet, hogy szélre, sőt kívülre taszítja. Vigyázz, hol akarsz állni.
    • Aki nagy akar lenni – középre akar kerülni – az legyen mindenki szolgája – törekedjen a periférián maradni.
  • *Nézz a szívedbe! Lásd be, milyen helyre törekszel?
    • Ha tudsz titokban, mások figyelmét nélkülözve is mindent maximálisan végezni, nem a kitüntető középponti szerepre vágysz. Ha nem tudsz ilyen szolgálatokat elvégezni, mert számodra azok méltatlanul alacsonyak, akkor van min elgondolkodni.

• Jézus szívekbe lát
  • Lukács 6:8 szerint Jézus látta a gondolataikat.
  • Vigyázz, Jézus látja a mindenkori gondolataidat, érzéseidet és aszerint viszonyul hozzád.
  • Nem egyből ítél, hanem segít kikecmeregni a rossz gondolatokból
    • Jézus segíteni akart:
      • Nikodémusnak – sikerült
      • Júdásnak – nem sikerült
      • Péternek a tagadással kapcsolatban – sikerült
      • A samáriai asszonynak – sikerült
      • Gazdag ifjúnak – nem sikerült
      • Zákeusnak – sikerült
      • *Nálad sikerrel jár?
  • Mersz-e őszinte választ adni, ha Jézus kérdez?
    • A hallgatás egy gyáva visszavonulás.
    • A kikerülő, illendő, elvártnak vélt kegyességi válasz is hasonló.
    • Adsz-e – magadnak is – őszinte választ?
      • Miért nem jársz imaórára, bibliaórára?
      • Miért nem jössz délutáni istentiszteletre?
        • Ezeket nem olyan számonkéréssel mondom, mintha ezt tartanám a hívő élet egyetlen mércéjének. Csupán annak leméréséért teszem fel a kérdést, hogy őszinte válaszod van-e, vagy mímelt feleleted?
        • Nagyra értékelem az őszinte, fájdalmas válaszokat. Többre tartom ezeket a mondvacsinált indokkeresés törekvésénél.
        • Merjük-e ezeket a kérdéseket bátran feltenni? Megadva azt a lehetőséget, hogy a válasz igaz ítéletet fog rólunk mondani?
          • Több, gyülekezetből elmaradt, hívő családban felnőtt gyerek véleményeként hallottam súlyos válaszokat arra nézve, miért nem járnak imaházba. Ezek a közösség bántó, kényszerítő, elnyomó hozzáállására vonatkoztak.
          • Vagy jöhetek ilyen válaszok is:
            • Mert az imaórán hosszú, unalmas, önfényező, agyon ismételt imádságokat hallok.
            • Mert az istentiszteleten is egyfajta merev feszültség érezhető, ami zavar.
      • Odaszánt vagy-e a misszióra? Keresed-e az elveszett embereket, vagy csak várod, hogy valamilyen véletlen folytán betévedjenek?
      • Ha találkozol elveszettel, tudsz szeretettel segítséget nyújtani?
      • Milyen céllal és lelkülettel vagy jelen az istentiszteleten? Vársz valami személyes hatást, ami formáljon téged, vagy – mint a történet szereplői – te akarsz mindent kézben tartani, hogy formáld a környezeted?
    • A személyes életedre nézve őszinte válaszadó vagy?
      • Vannak-e rendezni való dolgaid? Magánélet, kapcsolatok?
      • Minden rendben van a házasságban?
      • Az anyagi életben tudsz teljes mértékben feddhetetlen lenni?

• Jézus kérdez
  • Frappáns, mélyen elgondolkodtató kérdést tesz fel.
    • Szabad-e?
      • Már ez a megfogalmazás nagy üzenettel bír. Nem arra kíváncsi, tudják-e, mi a kötelező, mi az elvárás, mi az illendő, mi a szabály. Arra kíváncsi tudnak-e a szabad élet logikája szerint gondolkodni.
      • Nem úgy közelíti meg a nyugalom napját, hogy mit kötelező elvégezni, hanem hogy mit szabad. A nyugalomnapot ezzel egy nagy lehetőségnek tartja, nem kötelességnek. Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért.
        • *Testvérem! Milyen logika szerint értékeled a mások életét, a hitéletét? Milyen elvek szerint vizsgálod a testvérek szolgálatát, istentiszteleti részvételét?
        • Az foglalkoztat, hogy mi az elvárás, a kötelező, vagy, hogy mi a szabad?
      • Tudom, vigyázni kell a szabadsággal. Nem szeretem én sem, ha valaki minden tettét a szabadság elvével magyaráz. Az ige ad figyelmeztetést erre is:
        • A szabadság a testnek jó ürügy lehet, vagy a gonoszság palástja, ami alá el lehet rejteni a rossz dolgokat.
          • Gal 5:13 Mert ti, testvéreim, szabadságra hívattatok; csakhogy a szabadság ne legyen ürügy a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.
          • 1Pét 2:15-16 Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok az esztelen emberek tudatlanságát, mint szabadok, és nem úgy, mint akiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint Isten szolgái.
    • Szabad-e jót, vagy rosszat tenni? Életet menteni, vagy kioltani?
      • Ez furcsa kérdés. Itt most Jézus segítő jótette van vizsgálat alatt. Miért nem csak arra kérdez rá, hogy szabad-e jót tenni?
      • Úgy érzem azért, mert rá akar világítani arra, hogy miközben őt számonkérik a törvény nevében a szombati gyógyításért, a jó tettért, nem egy semleges helyzetben vannak, hanem rosszat tesznek. Ha nem társulnak valaki megmentésére, egyenesen annak elvesztésére törekszenek.
      • Komoly figyelmeztetés: Miközben valaki görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy betartsák az emberek a törvény szabályait, ami szerinte a hívő élet elengedhetetlen kelléke, nem feltétlenül jó cselekedetet hajt végre, hanem egyenesen kárt okozó viselkedést gyakorol.
        • *Gondoljunk bele! Ha a vasárnapról van szó, és az istentiszteletekről, milyen megközelítésű gondolatok forognak közöttünk?
          • Vasárnap imaházba kell menni.
          • Az imaházban istentiszteleten csendben kell lenni.
          • Az istentiszteleteken be kell tartani az elvárt viselkedési szabályokat.
          • *Gondold végig! Mi a több, a kötelesség teljesítés és esetleg annak számonkérése, vagy az, hogy szabad jönni, szabad imádkozni, szabad szolgálni?
          • Hány olyan megközelítés van, hogy szabad a jót tenni? Semennyi. Inkább a rendszabályozó utasítások és a tiltó korlátozások.
        • *Nagyon szeretném, ha a vasárnap adta lehetőségeket mindenki igazán egy megengedett eshetőségnek tartaná, nem pedig kényszerű kötelességnek. Ha saját részvételéről és így mások jelenlétéről is úgy gondolkodna mindenki, hogy milyen jó, hogy szabad itt lennem. Szabad szolgálnom. Szabad segítenem másoknak.
        • *Ha kötelességként kérem számon, mindig lesz kifogás, ha valaki nem akar jönni. Ha elérjük, hogy lehetőségként tekintsenek rá, nem kell senkit számonkérni.

• De azok hallgattak
  • Már érintettük, de térjünk kicsit vissza ehhez a részlethez.
  • Ez volt a reakciója a magabiztos, mindent irányítani akaró csoportnak. Hogy lehet, hogy ez a domináns, határozott és magabiztos csoport nem felel semmit?
  • Miért hallgattak?
    • Több oka is lehetséges.
    • Egyrészt megdöbbenthette őket a kérdés. Érezhették, hogy valóban nem jól gondolkodnak a nyugalomnap felől.
      • Meglephette őket az a szempont, amire Jézus rámutatott a nyugalomnap vonatkozásában.
    • Másrészt nem merték az őszinte választ kimondani, mert az szembe menne a kialakult egyezményes véleménnyel. Csoporthatás érvényesülhet.
      • Ez a zsidóknál előfordult.
        • Még beszélni sem mertek Jézusról a félelem miatt.
        • Ján 7:11-13 A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: Hol van ő? A tömegben nagy zúgolódás támadt miatta. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások pedig azt mondták, hogy nem az, hanem félrevezeti a népet. De senki sem beszélt nyilvánosan róla a zsidóktól való félelem miatt.
      • Talán magukban tudták, mi a helyes válasz, de féltek a többiektől, akikkel megegyeztek arról, mit fognak csinálni.
      • Mert méregették, mi lehet a válaszaik következménye. Mit fog mondani Jézus, ha azt mondják szabad jót tenni, vagy ha azt mondják, nem szabad. Számító hozzáállással kifizetődőbbnek tartották a hallgatást, mint a következményekkel járó válaszadást. (Hasonló helyzet, amikor Jézus megkérdezi, János milyen hatalommal keresztelt: Máté 21:23-27)
      • *Hogy válaszolsz kérdésekre? Befolyásol a közösség? Vannak olyan személyek, akiket szemed sarkából figyelsz, hogy reagálnak, ha mondasz valamit? Ne hagyd, hogy ilyen helyzetek meggátolják az őszinte válaszokat.
      • *Működik benned számítás, amikor véleményt kell formálni, választ kell adni? Ezek a számítások csupán az előre elképzelt érdekeidet veszik figyelembe, vagy tudsz engedni az Isten által megmutatott érdekeknek is. Ő adni akar a kérdésekkel, hidd el.
    • Az igazi válasz az, hogy kemény volt a szívük.
      • Azaz élt bennük egy makacs elképzelés, felépített terv, amit végre akartak hajtani és attól nem voltak hajlandók eltérni. Egy görcsös ragaszkodás a kialakított stratégiához, amit muszáj végrehajtani.
      • Abban a meggyőződésben voltak, hogy amit kitaláltak az jó, szükséges és nem hagyták, hogy ebben bárki is megzavarja őket.
      • Volt egy énképük, ami szerint ők tökéletesek és ezt nem voltak hajlandóak átgondolni.

• A keményszívű állapot
  • Egy ellentmondásos helyzet. Miközben a keményszívű ember abban a csökönyös meggyőződésben van, hogy amit mond, amit csinál, ahogy gondolkodik, az tökéletes, valójában a szűk látókör és a makacs lelkület miatt régen elvesztette a helyes értékítélet képességét.
  • A kemény szívű ember azt gondolja, hogy maximálisan az ige szerint csinál mindent, pedig az jellemző rá, hogy az igéből azokat a részleteket kutatja, ami a már kialakult nézőpontját támogatja, erősíti. Ráadásul általában az igének egy erősen szűk, töredékes részét alkalmazzák igazuk bizonyítására.
  • A kemény szívű ember szerint mindenki keményszívű, aki nem akarja őt megérteni, és követni az álláspontjában. Szeretné mindenkivel elfogadtatni a saját álláspontját. Ha nem sikerül, akkor jön a sértődés.
  • Ha ez ilyen veszélyes állapot, van megoldás? Igen van. Isten beszéde képes a kemény szívet meglágyítani.
    • Isten igéje pöröly, azaz hatalmas kalapács, ami képes szétzúzni a legkeményebb sziklát is.
      • Jer 23:29 Nem olyan-e az én szavam, mint a tűz – így szól az ÚR – vagy mint a sziklazúzó pöröly?
    • Isten beszéde olyan mint az eső, ami képes meglágyítani a kemény talajt.
      • Ézs 55:10-11 Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én beszédemmel is, amely számból kijön. Nem tér vissza hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és eredményes lesz ott, ahová küldtem.
    • Jósiás király is átélte Isten beszédének szívet lágyító munkáját.
      • 2Krón 34:27-28 mivel meglágyult a szíved, és megaláztad magad Isten előtt, amikor meghallottad beszédét e hely és lakosai ellen, és megaláztad magad előttem, ruhádat megszaggattad, és sírtál előttem, én is meghallgattalak, ezt mondja az ÚR. Íme, atyáid mellé kerülsz, és békességgel tesznek sírodba. Nem látja szemed azt a veszedelmet, amelyet e helyre és lakóira hozok.” Ezt a választ megvitték a királynak.
    • Ahhoz, hogy ez működjön, az igét alázatos nyitottsággal kell olvasni, nem pedig csatákban használandó kardként kezelni, amivel mindig védem a saját igazamat.

• A mai üzenet kemény.
  • Lehet kemény szívvel fogadni, vagy nyitott lélekkel átgondolni.
    • Zsid 3:12-15 Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon; Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által: Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk. E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.

Egy súlyos példa a kemény szív témában.

Egyiptomban a szabadulás előtt a fáraó kemény szívvel fogadta a zsidó nép szabadon bocsátási kérelmét. Ez a keménység az ő önmaga által megélt keménység, vagy Isten keményítette meg? Ha Isten keményítette meg, akkor igazságtalan lehet a halála.

Mózes 2. könyvében a tíz csapás és a kivonulás folyamatában többször megjelenik az a kifejezés, hogy kemény volt a fáraó szíve. Többségében úgy, hogy az Úr keményítette meg, néhány esetben, hogy a fáraó keményítette meg a maga szívét.

Az kulcsfontosságú a témánkban, hogy Isten már azelőtt, hogy Mózes elindulna, utal arra, hogy Ő fogja megkeményíteni a fáraó szívét.

A részletezést mellőzve érdemes a Római levélben Pál fejtegetéseit megnézni.

Róm 9:15-21 Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, akin könyörülök, és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek. Azért tehát nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. Mert azt mondja az Írás a fáraónak: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön. Azért akin akar, könyörül, akit pedig akar, megkeményít. Mondhatnád azért nekem: Akkor miért hibáztat engem? Hiszen ki állhat ellene az ő akaratának? De hát ki vagy te, ó, ember, hogy perbe szállsz Istennel? Vajon mondja-e a készítmény a készítőjének: Miért formáltál engem ilyenre? Avagy nincs-e a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanabból a gyuradékból az egyik edényt díszesre, a másikat pedig közönségesre készítse?

Gondolkodó emberként ez felháborító.

Ilyen igazságtalan az Isten? Játszik az emberekkel?

Hogy kezeljük ezt a helyzetet?

Néhány megoldási ötlet, javaslat.

1. Nem kell, nem szabad Istent számonkérni az igazságáért. Az én igazságérzetem, az én igazságom soha nem lehet olyan, mint Isten igazsága. Soha nem lesz jogunk és alapunk arra, hogy Isten igazságát számonkérjük.
2. Nem kell a fáraó mellé ügyvédnek szegődni. Nem a dolgunk megvédeni a fáraó igazát.
3. Vizsgáljuk meg, hány olyan eset, hány olyan személy van a Bibliában, akiről azt olvastuk a fáraón kívül, hogy Isten megkeményítette a szívét és emiatt elveszett volna?
   1. 29 igevers tartalmazza a megkeményít szót. Ebből a legtöbb a fáraóra vonatkozik. Ezen kívül még Szíhón, Hesbón királya (5Móz 2:30). János evangéliumában Izrael népére vonatkoztatva idézi Ézsaiást, ahol a nép megkeményítéséről van szó. (Ján 12:40) Ezzel egyébként Pál is foglalkozik a Róma 11-ben.
   2. Tehát Isten alapvetően nem egy önkényes játékkal szórakozik az emberek megkeményítésével. Egyedi esetekben tette, hogy valami nagy dolgot mutasson.
4. Ahogy Pál tanít, nehogy elragadtassuk magunkat, és elkezdjük Istent, az alkotót vádolni, mert nekünk érthetetlen dolgokat tesz meg.
   1. Ha egy asztalos elkészített egy széket, utána feldarabolhatja és eltüzelheti saját belátása szerint?
   2. Ha egy esztergályos elkészít egy tengelyt, beolvaszthatja saját belátása szerint?
   3. Egy cukrász az elkészített süteményt odaadhatja a disznónak, saját belátása szerint?
   4. Bármennyire is nehéz elfogadni – még a megváltásunk után is – isten teremtményei vagyunk, akikkel azt tehet, amit akar.
   5. Nem az meglepő, ha valaki elpusztul, hanem az a csoda, hogy nem, mert Krisztusban megkegyelmezett. Mi történne az egész világgal, a teljes emberiséggel, ha Isten nem gyakorolt volna kegyelmet? Elveszne. A fáraó elvesztése a kegyelem gyakorlásának elmaradása. A kegyelmet nem kérte előre senki, nem is kérhette, Isten önként adta. Ha ezt nem teszi, azért sem kérhetem Őt számon.
   6. Ne fölényeskedjünk most Istennel, amikor nem látjuk. Ha elé állunk egyrészt mindent megértünk, másrészt hódolni fogunk nagysága előtt.
      1. Ha valakivel szemtől szemben vagyunk, mindig megfontoltabbak vagyunk. Képzeljük azt, hogy Istennel szemben állunk, amikor netán számon akarjuk kérni.
      2. Nehogy úgy járjunk, mint egy tüntető, aki az éppen pozícióban lévő miniszterelnök ellen tüntető tömegben volt, mikor egy helyszínre megérkezett. Mindenfélét kiabáltak rá. A miniszterelnök kilépett a testőrök köréből, és odament a kordonhoz, az egyik tüntetőhöz, és megkérdezte, mi a baj. A tüntető nagy változással azt mondta, igazán nincs nagy baj, csak beszéljen szépen a miniszterelnök. Ha egy földi vezető ilyen hatást vált ki, amikor szembe kerül vele egy kritikusa, milyen változást vált ki, ha Isten elé állunk?
         1. Egyébként mindenkivel megfontoltabbak és visszafogottabbak vagyunk, ha a szemébe nézünk. Mögötte határozottabb a kritika, a megjegyzés. Legalábbis , ha valakiben van egészséges önértékelés.

A szívünk állapota nem semleges kérdés.

A szívünk állapotáról mi is nagyon tehetünk.

Ami megfelelő állapotban tarthatja a szívünket, az Isten igéje, ha alázatosan és teljes nyitottsággal olvassuk, hallgatjuk, fogadjuk.