Márk 1:1-11
1)Bevezetés
Kiknek az élettörténetével szoktak foglalkozni történészek? Kinek kutatják a születését, gyerekkorát, szakterületén történő lépéseinek kezdetét? Aki valami fontosat, elismerésre méltót, másoknak is hasznot jelentő dolgot tettek, alkottak.
Miért kezdik ez ennek a történetnek az összegyűjtését, megírását? Azért, hogy fennmaradjon és tanulságul szolgáljon.
Ugyanez a helyzet Jézus Krisztussal is. Miután hatalmasat alkotott és emberek ezreinek életét változtatta meg, sőt várhatóan még sokak életét meg tudja változtatni, elkezdték összegyűjteni, lejegyezni, maradandóvá tenni az életének fontos mozzanatait, tanításait, tetteit.
Nem csupán azért történt ez, hogy szülessen egy kutatásra használható ókori irat, amit majd a későbbi korok elemzői bogarásszanak, elemezzenek. Még csak nem is azért, hogy klimatizált múzeumban őrizzék riasztóval védett, törhetetlen üvegbúra alatt.
Azért írták meg, hogy az íráson keresztül megismerjék azt, akiről szól.
Ma elindul egy hosszú sorozat az Áhítat által ajánlott igékkel a Márk által írt evangéliumról, ami egészen április 10-ig tartóan vezet minket abban, hogy a világ legjelentősebb személyét jobban megismerjük. Ebből néhány szakaszt majd közösen gondolhatunk át vasárnapi igehirdetésekben.
2)Jézus evangéliumának kezdete
Az evangélium szó a mai emberek többsége számára a Bibliában az újszövetség első négy könyvét jelenti. Pedig ez a kifejezés sokkal többet jelent, nagyobb jelentőséggel bír, minthogy négy írás jelzőjeként használjuk, értelmezzük.
A kifejezés abban a korban, amikor Márk is leírta Jézus történetét egy pogány vallási-propagandisztikus fogalom is volt. Általában többesszámban használták az evangélia kifejezésként és a római uralkodó tetteit, háborús győzelmeit, gyógyulását, beiktatását, évfordulóit és ezekhez hasonló neves eseményeket jelölt.
A zsidók pedig jó hírként értelmezték, amit Isten kiválasztott küldöttei továbbítanak. Ez jelenik meg Ézsaiásnál is.
Ézs 52:7 Milyen szépek a hegyeken az örömhírt mondó lábai, aki békességet hirdet, jó hírt mond, szabadulást hirdet, aki azt mondja Sionnak: Istened uralkodik!
Az egyesszámú használata keresztény nyelvi formaként jelent meg. 1
Az újszövetségben az evangélium kifejezés görög szava 74-szer fordul elő. Ezek többsége vagy önmagában használja, vagy Isten országa evangéliumaként említi. Egyedül Márk az, aki Jézus Krisztushoz kapcsolja konkrétan.
Korábban nem volt ilyen, hogy valaki egy személlyel azonosítsa a jó hírt, az evangéliumot. Említettek jó hír közlőjét, de hogy valaki maga legyen az evangélium, olyat senki nem állított.
Mennyi minden van ebben a fogalmazásban!
- Az evangélium, mint írásmű, olyan alkotás, aminek témája, vagy ha tetszik a tárgya, amiről, pontosabban akiről szól, az maga Jézus.
- Másrészt, aki hirdeti, közvetíti a jó hírt, mert Ő hozta el az embereknek azt, az is maga Jézus, így Ő az evangélium hirdetésének alanya is. Sőt, nemcsak beszél róla, hanem végre is hajtja a megváltás jó hírét.
- Harmadrészt maga a jó hír nem más, mint maga a személy, akinek nevére meghajol minden térd.
*Kedves Testvérem! Kedves igehallgató! Nem egy római császárról kaphatsz információt, nem egy birodalom vezetőjéről kapsz beszámolót, amikor evangéliumot hallasz. Még csak nem is gazdasági helyzetre, időjárásra, egészségügyi fejlesztések eredményeire nézve kapsz jó hírt az evangéliumban, hanem egy személyről. Arról a személyről, aki képes hatalmas változást hozni az életedben és megnyitni előtted az utat az örökkévaló országba, ahonnan jött és ahová visszatért.
*Ismered ezt az evangéliumot? Kíváncsi vagy erre a jó hírre? Vedd az Írást, mert az egészében Róla tesz bizonyságot!
3)A kezdet az útkészítés
Mi a konkrét kezdete ennek az evangéliumnak? Egy – pontosabban több, de itt egy idézetként jelenik meg – prófécia teljesüléseként megvalósuló útkészítést.
Mal 3:1 Íme, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az utat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; íme, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.
Ézs 40:3-5 Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útját, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bércek rónává. És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt.
János maga az útkészítő és felszólít az útkészítésre. Megértette az elhívását, elfogadta a kiválasztását és teljesítette a feladatát. Kiment az emberek közé és elkezdte hangosan hirdetni a rábízott üzenetet.
Máté 3:1-2 Ebben az időben jelent meg Keresztelő János, és prédikált Júdea pusztájában. Ezt mondta: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.
Kettős utat épített János. Az utána érkező, tőle nagyobb, a megváltást elvégző Jézus útját, érkezését készítette elő. Ugyanakkor az emberek egyéni útját építgette a Megváltó felé. Nem önmagának épített utat és nem is önmagához akarta elvezetni az embereket. Az elveszetteket kereső és azokat megmenteni akaró Krisztus útját készítette az emberek irányába, és az elveszett emberek útjait építette az őket kereső megváltó felé.
Ma is ez az evangélium kezdete mindenkinek. Épül az út a találkozáshoz. Közeledik mindenki felé a Megváltó és jó esetben az egyén is közeledik Jézus Krisztus felé.
*Kedves Igehallgató! Nem tudom, milyennek látod az életedet, hogy értékelnéd az életutad? Merre tartasz, mi a célod, milyen utat képzelsz el magadnak? Hol tartasz az elképzeléseidhez képest? Nem tudom, tudatosult-e már benned, hogy az életút nemcsak tanulmányokról szól, nemcsak karriert jelent, nemcsak családalapítást és annak építését hordozza magában. Az életút egyik nagy része és lehetősége a találkozás Jézus Krisztussal. Számodra is ez az evangélium kezdete. A jó hír lényege, hogy jön feléd, keres téged a Megváltó és építgeti, azaz építgetteti a te utadat is, hogy találkozzatok.
*Érdekel ez téged? Értékeled ezt az igyekezetet? Számít ez egyáltalán valamit? Én szeretném, ha így lenne. Hidd el, a legfényesebb karriernek is vége lesz, gondolj Maradonára! A legstabilabb anyagi állapot is meginoghat. A legértékesebb, legharmonikusabb emberi kapcsolatnak is vége szakad egyszer – sajnos. A Jézussal való találkozás viszont egy olyan úton indít el, amiben ezektől nem kell félni. Ha vele találkoztál és elfogadtad, Ő már nem hagy el soha. Ha elfogadtad Őt, akkor már tiéd az a felfoghatatlan örökség, amit Isten Jézusban szánt neked is. Ha vele folytatod az utadat, egy örök érvényű „karrier” felé fogsz elindulni.
4)Készítsétek az Úr útját!
A múlt évben, november 16-án jelent meg a Magyar Építők honlapján a hír2, hogy a készülő M44-es út tiszaugi hídjának készítésén óriási lépés valósult meg, ugyanis a meder két partjáról épített szerkezet összeért. Már nem két fél híd látható, hanem egy. Az átjárás lassan lehetséges, a két oldalról elindulók találkozása megoldható.
Azért hoztam ezt a példát, mert ahogy érintettem is már ez az evangélium kezdete. Készül egy híd, ami két irányból épül.
A továbbiakban inkább arról szeretnék szólni, hogy ki építi ezt az utat? Ki a közreműködő ebben a kivitelezésben?
Jánost mindenképpen úgy tekintjük, mint egy útkészítőt. Az egyik prófécia a személyében teljesült. Az viszont kérdés marad, hogy miért hirdette többesszámban, hogy készítsétek az Úr útját? Miért mond egyáltalán felszólítást erre azoknak, akiknek még most épül az út?
Úgy látom, hogy ez a felszólítás tudatosítani akarja bennünk azt, hogy az útépítés egy különleges összefogás. Szerintem egy háromszereplős koprodukció ez, amiből két szereplő mi magunk lehetünk.
Ami biztos, hogy Jézus készíti az utat mindenki felé. Halálával és feltámadásával lerakta a pilléreket – hogy a híd példáját használjam újra – és most a folyó egyik partjáról építi az elemeket a találkozáshoz.
A másik oldalon pedig mindenkinek egyénileg kell elkezdeni a maga munkáját.
És ki a harmadik szereplő? Azok az egyének, akik már találkoztak Jézussal segítenek azoknak, akik még nem jutottak el erre.
Gondoljunk bele, hogy minden megtérésnél vannak, voltak jelen már korábban megtért egyének közreműködőként. Ők is egyengették az utat a felvállalt részfeladatokkal.
A közreműködők szerepe, felelőssége
A „Készítsétek az Úr útját!” felszólítás nagy küldetést jelent azoknak, akik már révbe értek, azaz nekik már teljesen elkészült az Út és találkoztak a Megváltóval. Amint létrejött ez, megkapják a megbízást arra, hogy menjenek építeni hasonló utakat.
Az ilyen küldött munkások szerepe az, hogy elindítsák az építést. Általában az emberek sok kívánatos, vagy szükséges utat látnak maguk előtt, melyek között sajnos nem nagyon van ott a Krisztussal való találkozást létrehozó út. Nekünk, küldötteknek kell felébreszteni a kíváncsiságot, a vágyat arra, hogy ezt az utat is kezdjék el építeni. Ez egy nagyon komoly és nagyon nehéz feladat.
Úgy látom, ma sokkal könnyebben elérhető, hogy az emberek kezdjenek el egészségesen táplálkozni, életmódot váltani, sportolni, vagy akár jógázni, agykontrollt tanulni, önmegvalósítási technikákat elsajátítani, mint a Krisztust keresni, a felé vezető utat kiépíteni. Miért? Hogyan lehet elérni, hogy hasonló érdeklődést ébresszünk az emberekben a Krisztus irányába?
Segíthet a megoldásban, ha az előbb felsorolt lehetőségek képviselőinek módszereit megvizsgáljuk.
- Egy sikeresen lefogyott személy tud igyekezetet kiváltani másokból, hogy induljanak el.
- Egy új életformában megváltozott egyén, aki még boldog és kiegyensúlyozott is a megváltozott állapotában adhat lökést mások elindulásában.
- Sajnos azok is eredményesek mások elindításában, akik különböző önmegvalósítási technikák által eredményesebbé váltak az életükben, mert példát adnak arról, mi történt velük.
Ha egy elhízott ember buzdít fogyásra, rá sem hederítenek. Ha egy labilis érzelmű, ingatag lelkületű személy akar másokat harmonikus élet elérésére buzdítani, kinevetést fog kapni.
Hogy van ez a keresztényeknél, a Krisztus követőknél? Használjuk az üzenet mellé ezt a fontos módszert is? Elengedhetetlen.
- Ha egy nehéz természetű hívő ember azt hangoztatja, hogy tudom milyen vagyok, de mindenki fogadjon el ezzel az állapottal, az mit fog elérni azoknál, akiket Krisztus meg akar találni? Nem sok mindent. Ugyanakkor, ha látszik rajta és bizonyságot is tesz róla, hogy Krisztus hogy változtatta és változtatja most is az életét, az inkább elindít valamit.
- Vagy ha azt tudja elmondani, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen sok minden történt az életében, de ebből most semmi nem érzékelhető, akkor elér valamit az útépítésben. Ez olyan, mintha én az 5-6 évvel ezelőtt elért 12 kilós fogyásomról beszélve bátorítanék másokat, miközben most újra 99 kiló vagyok. Hogy mondta Pál? Kárnak ítéltem mindent, sőt most is kárnak és szemétnek ítélek mindent Krisztusért. (Fil 3:7-8)
- Ha azt hirdetem, hogy Jézusnál öröm, boldogság, nyugalom van, de állandó panaszból, elégedetlenségből, mások kritizálásából áll össze a megnyilvánulásom nagy része, akkor felébred az emberekben a vágy arra, hogy elinduljanak a Krisztus által felkínált nyugalom elérésének útján? Nem valószínű.
- Mondhatom, hogy hogyan szabadított meg régen Krisztus a bűneimből, ha most meg azt látják, hogy nem mindig mondok igazat, vagy gyakran tanúsítok haragos megnyilvánulásokat.
A készítsétek az Úr útját felszólítás teljesítése ott kezdődik, hogy hagyom, hogy az Úr felkészítsen engem az útkészítő szerepre. A mai útkészítés ugyanis, ami eredményes abban, hogy az emberek Krisztushoz találjanak az nem légkalapáccsal, buldózerekkel és mindent összelapító úthengerrel történik. Inkább a szeretet, türelem, megértés, segítségnyújtás lelkületével, és közben az igazság hirdetésével.
*Ne akarjunk buldózerrel és úthengerrel útkészítők lenni!
Nagyon érdekes, hogy sokkal egyszerűbbnek, könnyebbnek és látványosabbnak tűnik az ilyen útkészítés. Nekiesni a hitetlennek, beledöngölni a földbe a megjegyzéseinkkel, áthajtani rajta érzéketlenül, azt az érzetet kelti az ilyen módszert végzőben, hogy milyen erős és határozott útkészítő vagyok. Az lehet, csak eredménye nincs. Nem közelebb visz másokat Jézushoz, hanem eltakarít mindenkit az Úr útjáról. Ne legyünk ilyenek. Ezzel valójában felül akarunk kerekedni másokon, mert nem akarjuk felvállalni az alázatos szolga szerepet.
Sokkal nehezebb és fárasztóbb elmenni az emberekhez. Ez nemcsak azt jelenti, hogy felkeresni a lakásán, hanem azt is, hogy elmenni oda, ahol éppen tart a hit útján. Elmenni érte és kihozni, kisegíteni, átvezetni a harcos útszakaszokon.
Figyeljük megy János módszerét! Nem azt hirdette a zsidóknak, hogy hagyjátok ott a vallásotokat és keressetek újat, hanem azt kínálta fel, hogy ahol vagytok onnan indulva lépjetek tovább, haladjatok előre.
Vagy a hozzá érkező embereknek nem azt mondta, hogy azonnal kezdjetek más foglalkozásba, hanem azt, hogy kezdjetek másképp gondolkodni.
Luk 3:12-14 És eljöttek a vámszedők is, hogy megkeresztelkedjenek, és így szóltak: Mester, mit cselekedjünk? Ő pedig azt mondta nekik: Semmi többet ne követeljetek, mint ami meg van szabva. Megkérdezték őt a katonák is: És mi mit tegyünk? Nekik azt mondta: Senkit se bántsatok, se meg ne zsaroljatok, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.
Meg kell értenünk, hogy nem erővel kell az embereket megváltoztatnunk, hanem abban kell segíteni, hogy megtalálják Jézust, majd Ő megváltoztatja az életeket. Higgyük el, jobban meg neki, mint nekünk!
5)Összegzés
- Magyarországon lassan minden szomszédos ország határáig autópálya fog elvezetni. Ezek az utak elérik a határokat. A te utad hol tart?
- Az útkészítés egy nagy összefogás. Elhiszed, hogy Jézus építkezik feléd is? Te elkezdted már?
- Az életedben kész a híd? Megértetted, hogy most már te is egy hídépítő vagy? Milyen eszközökkel dolgozol? Úthenger, buldózer, vagy szeretet türelem van a készletedben?
- Ma azt mondta, mondja Jézus: Készítsétek az Úr útját!
1Dér Katalin, Jorsits Attila, Beavatás, 45-46. o.
2https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/11/oriasi-lepes-az-m44-es-uj-tisza-hid-epiteseben-osszeert-a-ket-oldal