Jézus tanításának hatása

Márk 1:21-28

1)Bevezetés

Volt egy evangelizációs hétvége évtizedekkel ezelőtt. Péntektől vasárnapig tartott. Az eseménynek a házigazdája voltam, mint a szervező gyülekezet vezetője. Szombaton leültem a vendég igehirdető mellé, hogy megbeszéljük az aznapi istentisztelet menetét. Azzal a kérdéssel kezdtem, hogy „Változott-e valami tegnap óta?” Ezzel a kérdéssel arra voltam kíváncsi, hogy maradhat-e ugyanúgy az istentisztelet folyamata, mint előző nap, vagy változtassunk-e valamin. Az igehirdető más szempontból ragadta meg a kérdést. A következő képen reagált. „Azt nem tudom, történt-e valami, de nagyon szeretném, ha történne változás.” Nagyon megragadott ez a mondat. Egy komoly kérdést szült bennem ez a rövid párbeszéd. Van-e értelme egy istentiszteletnek, egy igehirdetésnek, ha nem történik közben, utána semmilyen változás?

A mai történetünkben, a zsinagógai eseményeknek határozott következményei vannak. Lássuk ezek tanulságait ma!

2)Úgy tanított, mint akinek hatalma van

A zsinagógai gyakorlat szerint akik részt vettek egy alkalmon, azokat felkérhették tanításra. Erre egy konkrét példa itt olvasható:

Luk 4:16 Elment Názáretbe is, ahol felnövekedett. Szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felállt olvasni.

Ez történhetett Kapernaumban is. Jézus tehát tanított, aminek mély hatása volt a hallgatóságra. Álmélkodtak a tanításán, majd amikor a tanítás nyomán egy megszállott ember megszabadult a tisztátalan lélektől, megdöbbentek, hogy milyen hatalommal parancsol.

Mit jelenthetett a zsinagógában ott lévő embereknek a hatalommal történő tanítás? Miből érezték a hatalmat? Milyen hatást gyakorolt ez rájuk?

Szólhat-e ma úgy egy igehirdető, hogy abból érezhető a Krisztus által adatott hatalom? Ha van ilyen, hogyan hat ez a hallgatóságra?

Megpróbálok választ keresni ezekre a kérdésekre.

Nem úgy, mint az írástudók

Az evangélium úgy állapítja meg a hatalommal teljes tanítás tényét, hogy egyben hasonlít is korábbi tanításokhoz. Az írástudók tanítása, amit korábban hallottak, nem bírt olyan hatalommal, amivel most Jézust hallották beszélni.

Mindössze ennyi információ alapján nehéz megmondani, miben nyilvánulhatott meg a hatalom hatása a Jézus tanításában. Az evangéliumok teljességéből tudok néhány feltételezést megfogalmazni, amit érezhettek a kapernaumi zsinagógai alkalom résztvevői.

• Jézus nem elméleti oktatást tartott. A tanításai tele voltak élettel, példákkal.
• Jézus tanításai általában kérdéseket ébresztettek, további gondolkodásra kényszerítettek.
• Jézus nem beszélt mellé. Ugyanakkor soha nem célozgatott, hanem az érintetteket megszólította. Akikhez és akiről szóltak a tanításai, példázatai, meg is értették, hogy nekik és róluk van szó. A fogadtatás eltérő volt. Erről kicsit később még szólok.
• A hatalommal teljes megszólalás jellemzője lehetett, hogy nem emberi erőszakossággal, hanem alázatosan és szelíden mondta a kemény üzeneteket is.
• A tanításaiban nem volt részrehajló, személyválogató. Isten igazságát képviselte.
• Nem akart elvárásokat kielégíteni, egyedül az Atya akaratát követte.
• Minden tanítása egyszerre lehetett kemény és szeretettől áthatott.
• Úgy látom, hogy Jézus tanításai egyszerre hatottak az értelemre és az érzelemre is. Ezek egyensúlya is képviselte a hatalommal teljes megszólalást.

Biztosan lehetne még sorolni a jellemzőket. Az biztos, hogy ahogy az Úr Jézus tanított az magával ragadta, hatalmába kerítette a hallgatóságot. Talán innen is megközelíthető így a kérdés. Abban élték át a hatalommal történő tanítást, hogy teljesen hatalmába kerítette hallgatókat.

Ma nem lehet Jézus a gyülekezetek közvetlen igehirdetője, tanítója. Ő némelyeket kiválaszt erre a feladatra. Így ma nekünk, az igehirdetőknek kell úgy szólni, hogy azt ne írástudók módjára tegyük, hanem hatalommal, ahogy Jézus is tette.

Ez a kérdés nagyon sokat foglalkoztat. Hogyan lehet ma hatalommal prédikálni? A fent felsorolt példák alkalmazása segíthet abban, hogy közelíteni tudjunk a Jézus személyében is megvalósuló hatalommal teljes igehirdetéshez.

​Ami a mai igehirdetők helyzetét több tény is nehezíti:

Az alábbi nehézségek, jellemzők az emberi állapotunkból adódnak.

• A mi ismeretünk töredékes. Mind igei szempontból, mind a hallgatóságra nézve igaz ez. Így mi részismeretek birtokában kell, hogy hirdessünk igazságokat.
• A mai igehirdetőknek lelki értelemben túl kell magukon prédikálni. Ez alatt azt értem, hogy nem csupán azt a lelki szintet kell hirdetni, amit ők elértek, hanem a tökéletest. Ez olykor teher. Így kerülhetik a nehéz témákat, az életében gyengébb területeket, vagy
• Nehéz objektívnek maradni. Ha egy minket nem ismerő vendég igehirdető mond komoly tanítást, amiben magunkra ismerünk, azt a Lélek munkájának tulajdonítjuk. Ha olyan személy beszél, aki ismer minket, akkor ott a célozgatás vádja születik meg a hallgatókban.
• Sajnos olykor tényleg beleesik az igehirdető abba a hibába, hogy célozgat. A szószék védelmében mond utaló gondolatokat és várja, hogy az érintett majd magára veszi és változni fog. Sajnos ennek elég gyenge a hatásfoka.
• Igehirdetéseinkben érvényesül a jellemünk, személyiségtípusunk. Ezt nem tudjuk levetkőzni és nem is kell. Isten így akar és tud használni minket. Ez van, akinek pozitív, van, akinek elviselhetetlen. Általában a hasonló típusú egyének elfogadóbbak egymással.
• Mi igehirdetők hétköznapi kapcsolatban is állunk a hallgatóságunkkal. Jézus úgynevezett vándortanítóként hirdette Isten igéjét. A mai igehirdetők prédikációjának olykor folytatódnia kell a hétköznapi beszélgetésekben.
• Ha több igehirdető szolgál egy gyülekezetben ott fennáll a veszély, hogy a szószék az igehirdetők közötti hitvita terepévé válik. Onnan küldik a nézeteiket a többiek felé.
• Az igehirdetőkben élhet az a gondolat, hogy nekünk kell megváltoztatni a gyülekezetet. Nem. Ez Isten munkája, amihez felhasználja a szolgálatunkat. Ezért nem azt kell mondani, amit én akarok, hanem azt kell hirdetni, amit Isten bíz ránk. Az igehirdetés nem a „most jól megmondom a magamét” szituáció.

Mindezek után is el kell mondani, hogy nincs más módszer. Isten így látta jónak, hogy a gyülekezetekben némelyek tanítsanak, hirdessenek igét.

Így az a legjobb, hogy imádkozunk ezért a helyzetért.

Az igehirdetők azért, hogy minél inkább Isten akaratát hirdessék.

A hallgatóknak ugyanezért kell imádkozni azzal a kiegészítéssel, hogy legyenek készek elfogadni a hirdetett igét. Hogy tudjanak elvonatkoztatni a személytől, aki hirdeti. Ne a szimpátia határozza meg az üzenet hatékonyságát.

Álmélkodtak rajta

Az, hogy Jézus hatalommal tanít, nem jelenti azt, hogy ez mindenkire egyforma hatást gyakorol, hogy mindenki egyformán fogadja.

Abban teljesen biztosak lehetünk, hogy az Úr Jézus mindig hatalommal hirdette az üzenetet. Mégsem volt mindenhol népszerű, nem volt kedves a fogadtatása.

• Názáretben szakadékba akarták taszítani a tanítása miatt (Lukács 4:14-30)
• Amikor arról beszélt, hogy ő az élet kenyere, sokan otthagyták Őt, mert nem bírták hallgatni a beszédét. (János 6:22-66)
• Amikor a farizeusoknak beszélt, megértették a személyes érintettséget és úgy reagáltak, hogy meg akarták fogni. (Máté 21:33-46)
• A samáriai asszony először meglepődött, hogy mindent tud róla, aztán ezt elfogadva, felismerte benne a Krisztust. (János 4)

Kapernaumban álmélkodtak, megdöbbentek. Csodálkozást váltott ki belőlük a hallott tanítás és a látott szabadítás. Ez egy ártatlan reakció. Ebből nem lett gyilkos indulat, mint Názáretben, ahol szakadékba akarták taszítani, de nem következett be életváltozás sem, ahogy a samáriai nő megtért.

*Testvérem! Hogyan hat rád a tanítás, amit hallasz? Engeded-e működni egészen azt az erőt, amit Isten akar képviselni abban? Megvan-e benned az igény arra, hogy a tanítások formáljanak? Vagy megelégszel értelmi, illetve érzelmi élményekkel, melyek múló hatást jelentenek? Nem kell félni a változásoktól. Hidd el, hogy az már nem az igehirdető munkája, hanem Isten lelkéé. Ha valami megérint és elkezd foglalkoztatni, azt ne az igehirdetőnek tulajdonítsd, hanem Istennek.

3)Volt ott egy megszállott ember

Az eseményeknek fokozza a jelentőségét, hogy a zsinagógában volt egy tisztátalan lélektől megszállt ember is. Vele, rajta hajt végre Jézus egy csodát. Ebben a körülményben is van sok üzenet.

Hogy kerülhet egy megszállott a zsinagógába?

Természetes az, hogy egy megszállott ember ott van a zsinagógában? Ha olyan jellegű megszállottságra gondolunk, mint amilyennel Gadara vidékén találkozott Jézus (Máté 8:28-34), hogy a megszállott ember fizikailag ön- és közveszélyes volt, akkor az a válasz, hogy nem engedték volna be soha a zsinagógába.

Viszont lehetett ennek enyhébb fokozata, állapota is. Olyan mértékű megszállottság, ami társadalmi jelenlét tekintetében nem tűnt fel. Csak akkor mutatkozott meg az állapot, amikor az isteni hatalommal került szembe.

Ilyen enyhébb típusú tisztátalan lélekkel való leuraltság lehetett a következő esetekben.

​Júdás

Luk 22:3-4 Bement pedig a Sátán Júdásba, akit Iskáriótesnek hívnak, és a tizenkettőhöz tartozott, és elment, megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség vezetőivel, hogyan adja őt a kezükbe.

Ettől az állapottól függetlenül még jelen tudott lenni az apostoli körben, ott volt az utolsó páska vacsora egy részén. Nem lett ettől őrjöngő őrült, csak egy elferdült gondolkodású, nyereségvággyal átitatott számító ember.

​Filippibeli szolgáló lány

Apcs 16:16 Történt pedig, hogy amikor imádkozásra mentünk, egy szolgálóleányka jött elénk, akiben jövendőmondás lelke volt, és aki urainak nagy hasznot hozott jövendőmondásával.

Ez a lány sem lett kirekesztve a közösségből, sőt komoly megbecsülésben lehetett, mert hasznot hozott a gazdáinak. Járt kelt a városban és így találkozott Pálékkal. Hízelgő bizonyságtételt produkált, amit csak az érzékeny Pál ismert fel, hogy ez nem Isten lelke által van, hanem gonosz lélek műveli.

A példák mutatják, hogy nem gyülekezeti mulasztás, ha jelen van éppen egy gonosz lélekkel megszállt, az által befolyásolt személy egy istentiszteleten, hisz nem mindig egyértelmű a megszállottság ténye. Sőt a filippibeli kislány esetében még azt is mondhatnánk, hogy egy pozitív viselkedésű egyénről van szó, hisz látszólag segít a misszióban. Az alapigénk példája meg azt mutatja be, hogy több ismerettel rendelkezik a gonosz lélek révén, mint egy „átlagos” résztvevő. Rajta kívül senki nem nevezte Jézust Isten szentjének, így akár lelkileg magasabb szinten állónak is minősülhetne.

A megszállottak közös jellemzője és ismertető jegye lehet az, hogy Jézusnak, és a hatalmának ellenszegülnek, akaratára tiltakozóan reagálnak. Ez akkor derül csak ki, ha Jézus közelébe kerülnek.

Missziós szempontból pozitív is lehet, ha egy közösség beenged a programjaira ilyet, és lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett találkozzon a Megváltóval, aki meg tudja őt szabadítani.

*Bárcsak megjelennének közöttünk az ilyen emberek is, mint keresők. És tudnánk segíteni nekik találkozni a hatalommal rendelkező Jézus Krisztussal.

*Ma az ilyen személyekkel szociális intézmények foglalkoznak leginkább. Úgy látom, hogy az egyházaknak is többet kellene tenni ez ügyben.

A találkozás drámai és botrányos

Hogy is derül ki, hogy milyen lélek van az emberben? Mikor lepleződik le az az egyén, akiben tisztátalan lélek lakozik? A Jézussal való találkozás felszínre hozza a rejtett tényeket.

Amíg nem találkozik Jézussal, lehet, hogy csak egy kicsit furcsán viselkedő egyénként könyveljük ez az ilyen személyeket. Amikor közelebb kerül Jézushoz, elkezd nyílt reakciókkal is megnyilvánulni. Ez történt Kapernaumban, Filippiben, de Gadarában is, ahol Jézussal találkozva váratlan és akár durva magatartást tanúsítanak az érintettek.

Az közös mindegyik esetben, hogy a produkált viselkedés nem általános. Mondhatnánk azt is, hogy botrányos. Hízelgő leleplezés Filippiben, tiltakozó ellenállás Kapernaumban és a gadaraiak földjén. Az ilyen résztvevők egy zsinagógában megzavarják a megszokott események folyamatát. Lehet, hogy épp ezért akarja a legtöbb közösség távol tartani magától az ilyen egyéneket.

Enélkül a személy nélkül itt, Kapernaumban csak egy álmélkodó közösség maradt volna Jézus távozása után, így viszont egy döbbenetes változást átélő, csodát tapasztaló, kérdésekkel foglalkozó gyülekezetté váltak.

*Mit várunk egy istentisztelettől? Kiket várunk az istentiszteleteinkre? Azt szeretnénk, hogy mindig egy nyugodt, elképzeléseink szerint alakuló, akár eseménymentes, idillikus program legyen?

*Megelégszünk azzal, hogy csak a szavainkkal értékeljük, hogy tetszett vagy nem, vagy akarjuk azt is, hogy a ránk gyakorolt hatása legyen az értékelése az istentiszteleteinknek?

4)Összegzés

• Jézus Krisztus azért jött a világba, hogy az elromlott életekre változást kínáljon.
• A tanítványait azért küldte el, hogy ezt hirdessék.
• Az egyház mai szerepe is az, hogy mindenkit hozzá segítsen ahhoz a változáshoz, amit Isten akar végezni. A megtéréshez, a megszentelődéshez.
• Az istentiszteleteknek is ez az egyik célja. Egyrészt a bent lévők tanítása, erősítése, felkészítése a szolgálatra, másrészt az elveszettek megmentésében való közreműködés. Ne érjük be kevesebbel. Ne magunkért, hanem az elveszettekért is legyenek az istentiszteleteink.

Hírdetés