A nyugalomnap Jézus szerint

Márk 2:23-28

1)Bevezetés

Ma a mindentudás korszakában élünk. Ez azt jelenti, hogy mindenki ért mindenhez – legalábbis ezt képzelik sokan. Ennek számos tünete is van. Az egyik, hogy mindenki kioktat mindenkit, hogy hogyan kellene élni. Ez akár addig is elmehet, hogy még Istennek is megmondják, hogyan kell uralkodni, erejét és hatalmát megmutatni a világban.

Úgy látszik, ez a lelkület régen is megvolt az emberben. A mai történet ebből ad ízelítőt.

2)Jézus szombaton is úton volt

Jézus gyakran került konfliktusba a kor vallási vezetőivel. Ezek nagy része a nyugalomnap miatt történt. Az évszázadok alatt kialakult szombati szokások, szabályok, törvények követelményeit Jézus nem tartotta be úgy, ahogy azt elképzelték annak őrei.

Jézus egyik küldetése is lehetett, hogy a nyugalomnappal kapcsolatos felfogást és gyakorlatot rendbe tegye. Ez a történet sok mindent mutat ebből a szolgálatából.

A véleményének kifejezésére lehetőséget biztosító helyzet abból adódott, hogy a nyugalomnapon úton volt. Ez maga nem szúrt szemet a farizeusoknak, mert biztos nem lépte túl a szombatnapi járóföld mértékét. Ha így lett volna, biztosan ezt is számonkérik rajta, rajtuk. Vagy ez eltörpülő kérdés volt a megkritizált kalásztépés mellett?

Abban a korban a szombat megtehető távolságnak is szabálya volt. Ez a mai mértékegység szerint kb. 1 kilométer lehetett. Ennek ismeretében mondjuk nehéz elképzelni, hogy Jézus mindössze ennyit tett meg. Ha tehát mégis túllépte volna, ezt nem tudták bizonyítani. Lehet, azért, mert a kritikus csoport egy település határában „érte tetten” Jézust az apostolokkal.

Nem ezeket szeretném elemezgetni, hanem arra a fontos részletre rámutatni, hogy Jézus a nyugalom napján is úton volt. Ebből nyerhetünk üzenetet.

Jézus hova tarthatott, és miért?

Aki ismeri az evangéliumot és azon keresztül Jézus szokásait, könnyen válaszolhat erre a kérdésre. Jézus bizonyára azért volt úton, mert újabb szolgálati helyre igyekezett. Vagy azért, hogy ott is hirdesse Isten országát, vagy azért, mert ott is egy csodával tehetett bizonyságot Isten hatalmáról. Vagy épp egy elveszett emberrel történő találkozás érdekében vett célba egy újabb várost, vagy falut. Azt nem mondhatjuk, hogy korábbi állomáshelyükről egy olyan településre igyekeztek, ahol volt zsinagóga, hogy ott töltsék a nyugalomnap néhány óráját, mert kortörténeti információk szerint minden lakott településnek volt zsinagógája.

Ezek szerint Jézus a nyugalom napján is ment, hogy a szolgálatát betöltse, hogy az emberekért vállalt küldetését végezze. Érdekes, hogy ezt nem kérték számon rajta. Azért nem vádolták meg, hogy még ilyen napon is kész volt útra kelni az emberekért.

Jézusnak a szombat a szolgálat szempontjából nem különbözött a többi naptól.

*Vegyük észre ezekből a részletekből a hozzánk szóló kérdéseket!

Készek vagyunk-e a nyugalom napján is útra kelni, hogy a küldetésünket betöltsük? És ezalatt ne csak arra gondoljunk, hogy elmegyünk egy másik gyülekezet hálaadó napjára, esetleg más istentiszteletére, mert meghívtak minket.

Jellemző-e a hét hat napjára is ez a törekvés? Ha igen, akkor sem kell arra a következtetésre jutni, hogy ezt vasárnap abba kell hagyni. Jézus sem tette.

Sajnos azt látom, hogy a hétköznapok 8, 10, 12 órás munkavégzéssel telnek, melyben végtelenül kimerülünk, és örülünk, ha jut idő némi pihenésre. Ebben az állapotban nem nagyon jut eszünkbe, hogy még valakiért kellene szolgálatot végezni, fel kellene kelni és elmenni akár hosszú útra is.

Emiatt a nyugalomnap igazi pihenési időtöltéssé válik sokak életében. Valóságosan ki kell pihenni a hétköznapok nyomasztó fáradtságait. Ha felvetődik a lehetőség, netán a kérés, hogy útra kell kelni valakiért, ezt udvariasan elutasítjuk. Még akkor is, ha ez csak ritka lehetőség.

Mondom ezeket úgy, hogy tudom, Isten rendelte a hetedik napot a pihenésre. De ebben a napban a Vele való kapcsolat és az Őt kereső magatartásnak is meg kell valósulnia. Ez pedig nem biztos, hogy egy semmittevő nappal megtörténhet.

Az ünneplés is cél a nyugalomnapon. Ünnepeljük a mi Teremtő Istenünket és a Megváltó Jézusunkat. Tekintsük ünnepnek a nyugalomnapot, ahova szívesen megyünk, nem pedig vonakodunk tőle!

*Gondoljuk át tehát, hogy mennyire érvényesül a hétköznapokon és a vasárnapi napon a szolgálat!

3)A tanítványok kalászt téptek és ették

Az igazi probléma azon a szombaton az volt, hogy a tanítványok, miközben egy gabonaföldön mentek át tépkedni kezdték a kalászokat és kifejtve a magokat a kalászból, ették azt. (Igaz ezt Márk nem írja le részletesen, de a többi evangéliumból látjuk ezt a kiegészítést.)

Ez a szombati szabályok szerint már a sabbat megtörését jelentette, tehát bűnt követtek el.

A szombat a tiltások napja lett

Ez a ki s momentum is rámutat arra, hogy mivé vált a zsidók felfogásában a nyugalom nap. Nem más mint a tiltások napja. Az embereknek leginkább az jutott eszébe, mit nem szabad szombaton. Látni kell, hogy évszázadok alatt hogyan deformálódott a nyugalomnap értelmezése Jézus érkezéséig. Ebben megvan a figyelmeztetés is, hogy vajon a Jézus óta eltelt évszázadokban hogyan változott a nyugalomnap értelmezése és gyakorlata.

A Misna (A Misna a szóbeli hagyomány törvényeinek gyűjteménye, mely ismétlés, tanítás, tanulás által szállt nemzedékről nemzedékre.¹) 39 tevékenységet sorol fel, amit a nyugalom napján tilos volt végezni.² Ebben több pontot is érint a tanítványok szombati kalász szedése és a magok elfogyasztása.

*Nekünk mit jelent a nyugalomnap? Mi jut eszünkbe, ha a vasárnapra gondolunk, vagy közeledik ez a nap a héten? Ne váljon a vasárnap a tiltások napjává! De arra is figyeljünk, hogy ne váljon ez a nap a megmagyarázhatatlan kötelességek napjává sem. Lehet, hogy nem az jut eszünkbe mit nem szabad megtenni, hanem az, hogy mit várnak el tőlem ezen a napon. És sajnos ezek sok esetben külsőséges hagyományteljesítések.

Elismerem, nagyon nehéz téma a nyugalomnap kérdése. Nem akarok félreértéseket táplálni. Nem akarom, hogy azt gondoljuk, nincs szükség tiltások figyelembe vételére, de azt sem, hogy nincsenek szükséges kötelességek ezen a napon. Azt viszont szeretném képviselni, hogy alakuljon ki az a hozzáállás ehhez a naphoz, hogy ne ezek – mármint a tiltás és kötelezettség – terhe nyomassza a nyugalomnapokat.

Nem szeretem azt a megközelítést sem, hogy az ember élje ki a nyugalomnapon a természetes igényeit, vágyait, figyelmen kívül hagyva bármilyen tiltást, vagy kötelességet. Ebből adódhat, hogy a vasárnapok a könnyed kikapcsolódás, a már-már értelmetlen semmittevés napjává válnak. Ez nem jó és nem hasznos.

Miért tépték a kalászokat a tanítványok?

Térjünk vissza a kalásztépés kérdéséhez! Nagyon precízek és érzékenyek ezek a farizeusok. Kifinomultak az érzékeik arra, hogy észrevegyék az ünnep és a törvény megrontását. Lehet, hogy épp emiatt az érzékenység miatt vesztették el azt a képességüket, hogy más szükségeket is meglássanak.

Mi lehet az oka annak, hogy egy felnőtt férfiakból álló csoport út közben gabona kalászokat kezd tépni és a kimorzsolt szemeket megeszik? Vajon agrárszakemberként azért végezték, hogy elemezzék a szemek minőségét? Nem. Nagyon egyszerűen éhesek lehettek.

A farizeusi hozzáállás már nem is jut addig, hogy ezt észrevegye, netán rákérdezzen a problémára, nem beszélve arról, hogy valami segítséget nyújtson nekik.

Milyen mély hitbeli állapot! Mérlegelni az embereket a szabályok betartása tekintetében és közben észre sem venni, hogy valamiben szükséget szenved az illető. Érzéketlen érzékenység. Így lehet ezt jellemezni. Érzéketlenség az ember iránt és nagy fokú érzékenység a törvények iránt, amit ráadásul ők maguk kreáltak.

*Adja Isten, hogy soha ne legyünk ilyenek. De még érzékeny érzékenyek sem. Azaz ne azért vegyük észre az emberek szükségeit, hogy azok kielégítése közben mindjárt a nyakukba akasszuk a szabályok terheit. Ne azért segítsek, hogy közbe elmondhassam, milyen elvárásoknak kell megfelelni.

Mit mond az Ige?

1Ján 3:17 Akinek megvan a megélhetése a világban, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, hogyan maradhat meg abban Isten szeretete?

4)Jézus válasza a kérdésre

A farizeusok a problémájukkal nem a tanítványokhoz mennek, hogy számonkérjék őket, hanem Jézust kérdezik meg, magyarázatot várva a tiltott tevékenység végzéséről.

Jézus hármas választ adott a kérdésre.

1. Dávid példájával mutat rá, hogy ehhez hasonló történt régen is.
2. Kijelenti, hogy a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.
3. Az Emberfia ura a szombatnak is.

A három válasz bővíthette a korabeli emberek tudását a nyugalomnapról és adhat nekünk is segítséget a helyes gyakorlathoz.

Dávid példáját említve rámutat Jézus arra, hogy Isten komolyan veszi az emberek szükségeit. Ezekben nyújtott segítségét nem függeszti fel szombaton. A válaszával is utal arra az érzéketlen magatartásra, amit a farizeusok produkálnak, és helyteleníti is azt.

Ez a felidézett történet arra is felhívja a figyelmet, hogy nem a kialakított szokásrendet kell csak figyelembe venni, hanem a Biblia történeteit, példáit kell alkalmazni a mai időkre, úgy, hogy felismerjük az összefüggéseket.

A második válaszával megvilágítja az Isten elképzelését a nyugalomnap vonatkozásában. Nem azért rendelte a Teremtő a nyugalom napját, hogy alkosson egy számonkérhető napot, ha nem tesz meg mindent a nappal kapcsolatos elvárások teljesítéséért. Azaz, nem azért teremtette az embert, hogy legyen valaki, aki számonkérhetően betartja a nyugalomnapot. Inkább azért hozta létre a hét napos ciklust egy pihenő nappal, hogy tegyen valamit az emberért. A nyugalomnap tehát az ember javát szolgáló ajándék Istentől.

A harmadik válaszával pedig személyes hatalmát akarta kifejezni. Jézus nemcsak a viharos tenger, az embereket megszálló gonosz lélek, a betegségek és a bűn felett bír hatalommal, hanem a szombatnak is ura. A szombat is alá van vetve Jézusnak. Ez azt jelenti, hogy a korábban említett bibliai példák értelmezésén túl maga Jézus lehet a tanácsadó abban, hogy mit szabad és mit szükséges a nyugalomnapon megtartani. Emellett azt is érthetjük alatta, hogy a szombat önmagában nem lehet nagyobb és fontosabb, mint Jézus. Az Úr Jézus nélkül a mi vasárnapunk nem ér semmit.

5)Összegzés

• A nyugalomnapot nem mi találtuk ki, hanem még az ember teremtése előtt elrendelte Isten.
• Ha nem mi hoztuk létre, nincs jogunk saját kedvünk szerint szabályozni, megtartási rendjét kialakítani.
• A nyugalom napját megtartó ember nem válhat érzéketlen, fölényes kritizálóvá azok felett, akik nem az elképzelése szerint tartják meg azt.
• Igaz, hogy a nyugalomnap az emberért adatott, de nem azért, hogy szimplán az emberről szóljon. A nyugalomnap központi szereplője is Isten kell, hogy legyen.

1https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/m-CA1F3/misna-CA300/

2https://zsido.com/fejezetek/misna-sabat-traktatusa-a-tiltott-munkak-39-fo-kategoriaja/

Hírdetés