Senkit ne gátoljunk a Jézushoz közeledésben!

Márk 10,13–16

1)Bevezetés

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nagyon el tud szomorítani, ha valakiben akár szóval, gesztussal, tettel, figyelmetlenséggel rossz érzést keltek, szomorúságot okozok, vagy haragot ébresztek.

Sajnos nagyon sokan érzéketlenek abban a tekintetben, hogy okoznak-e másoknak szomorúságot, bánatot, esetleg bosszantják a maguk körül élőket. Pedig érdemes odafigyelni arra, mit okoznak tetteink, szavaink, akár nézésünk, gesztusaink.

Szerintem mindig érdemes figyelni arra, akiben miattunk ilyen érzések, reakciók születnek. Van egy személy, akivel kapcsolatban pedig nagyon is figyelni kell arra, ha elszomorítom, megbántom, vagy ha miattam haragra gerjed. Ez a személy Jézus.

Nem gyakori nála ez az érzés, ezért is súlyos helyzet, ha ez bekövetkezik. Így jártak a tanítványok is a mai történetünkben. Jézus megharagudott rájuk. Lássuk miért! Mit rontottak el? Mit tanulhattak ebből? Milyen üzenete van nekünk?

2)A tanítvány is hibázhat

Az előttünk álló eseményekben Jézus nem azokra haragudott, akik szemben álltak vele, mint mondjuk a farizeusok, akik gyakran provokálták, de nem akartak válaszolni az Úr kérdéseire. Épp azokra haragszik meg, akiket kiválasztott, akiket tanít, akik követik őt, akikre szolgálatokat bíz, akiknek megígéri a Szentlelket és azt meg is kapják majd.

Lehet ilyen? Még a tanítványok is fel tudják bosszantani a Mestert? Hát igen.

*Soha ne bízzuk el magunkat mi sem. Attól, mert Jézus megragadott, újjászül, elhívott, megbízott minket, az nem azt jelenti, hogy nem kell figyelni a gondolkodásunkra, viselkedésünkre, mert mi már annyira jól csinálunk mindent ösztönösen, hogy azoknak Jézus ujjongva tud örülni. Nem így van. Ha nem vagyunk megfontoltak, mi is haragra tudjuk indítani az Urat.

*Örülsz te annak, ha haragszik rád Jézus? Ugye nem? Bár lehet, hogy azt is kimondanád, hogy „Honnan tudom, mikor haragszik rám”? Igen, ez jogos kérdés. Mert nem néz rád összevont szemöldökkel, nem fordul el tőled, ha beszélsz vele. Nem kiabál veled, hogy értésedre adja, hogy haragszik. Ettől még lehet igaz, hogy haragszik rád, rám az Úr, mert valamit nem jól csináltunk.

Ma különös érzékenység kell ahhoz, hogy észrevegyük ezt a haragot. Nem könnyű észlelni, mi az, aminek nem örül Jézus. Egy személyen könnyen észrevesszük, ha szomorú, ha haragszik, ha megbántódott, de Jézust nem látjuk, így a szemünk nem segít felismerni az érzelmeit.

Én úgy látom, a Szentírás segít megtanulni, mi lobbantja haragra az Urat. A Biblia segítségével egyre jobban meg kell Őt ismerni, hogy tudjuk, mi vált ki belőle ilyen érzéseket.

Bár Isten késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, ez nem azt jelenti, hogy vissza lehet ezzel élni és el lehet kerülni a jogos haragot. Bármennyire is kellemetlen, Isten és Jézus haragja valóságos.

Néhány példa arra, ami Istent haragra indítja:

1. Bálványimádás, 5Móz 4:25-26, 5Móz 6:14-15, Bír 2:12
2. Elégedetlenség, zúgolódás. Ahogy Izrael a pusztában: 5Móz 9:7, 2Móz 14:11, 2Móz 16:2, 2Móz 17:2, 4Móz 11:4, Zsoltár 78,
3. A nyugalomnap megszentségtelenítése: Neh 13:18,
4. A kijelentett akaratával való szembeszegülés. Konkrétan a babiloni uralom előli menekülés annak ellenére, hogy Isten ezt nem engedi meg. Jer 42:18
5. Nincs helytállás, szolgálatkészség. Ez 22:30-31,
6. Az ellenálló hitetlenség miatt:

• Róm 1:18 Mert Isten haragja a mennyből megnyilvánul az emberek minden hitetlensége és hamissága ellen, akik az igazságot hamissággal feltartóztatják,

7. A megátalkodottság és konokság is ezt idézi elő:

• Róm 2:5 De te konokságod és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a harag napjára, amikor Isten igazságos ítélete nyilvánvaló lesz,

8. Aki állampolgárként gonoszul él:

• Róm 13:3-4 Mert a hatóságok nem a jó, hanem a rossz cselekedetek büntetésére vannak. Akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicsérni fog téged, mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt teszed, félj, mert nem ok nélkül viseli a fegyvert, mert Isten szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki gonoszt cselekszik.

9. Számos bűn, amit megtűrünk:

• Kol 3:5-6 Öldököljétek meg azért földi tagjaitokat: a paráznaságot, tisztátalanságot, bűnös szenvedélyt, gonosz kívánságot és a telhetetlenséget, amely bálványimádás. Ezek miatt jön el az Isten haragja.

Ezen kívül még jó néhány apró élethelyzetről találunk a Bibliában leírást, amikor Isten kénytelen volt haragudni az emberekre.

A lényeg tehát az, ha nem figyelünk oda magunkra és bizonyos élethelyzetekben ösztönösen cselekszünk, bizony akár haragra is indíthatjuk az Urat.

3)Jézus azért haragszik, mert a tanítványai akadállyá váltak

Miért is haragszik Jézus ebben a történetben a tanítványokra? Mert megdorgálták azokat, akik gyerekeket vittek Jézushoz. Jószándékú szülők hozzák a gyermekeiket Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét, áldja meg őket. Szerették volna, hogy a gyerekek is érezzék meg az Úr közelségének állapotát.

Tehát őszinte keresőket dorgálnak meg a tanítványok.

Biztosan volt valami a háttérben, ami erre indította őket. Gondolom, nem tudatosan csináltak olyat, amivel Jézus nem ért egyet. Nem direkt akarták bosszantani a Mesterüket.

Mi indíthatta őket? Végiggondoltam, mi játszhatott szerepet

• A hagyomány, a szokás, törvény? A gyerekeket a templomba kellett vinni bemutatni. A papok elé kellett menni velük. Nem Jézust kell ilyenek miatt zavarni – gondolhatták. A bemutatás után tizenkét éves korukig nem is volt szokás templomba vinni őket. A zsinagógában ugyan tanulhattak, de az más, mint Jézushoz vinni.
• A jó szándék? Nem akarták, hogy Jézust személyesen, vagy a tanítását, egyéb szolgálatát megzavarják a gyerekek jelenlétével.
• Eddig ilyet senki nem csinált? Lehet, hogy ez volt az első helyzet. Mivel nem volt rá eddig példa, nem tudták mi a jó. Mivel eddig nem volt, ne egyen ezután sem – lehetett a gondolataikban.
• Talán őket zavarta a gyerekek közeledése? Lehet, hogy nekik okozott kellemetlenséget, hogy gyerekeket hoztak, mert elvonták a figyelmüket Jézusról.

Tudom, ezek feltételezések. Úgy jöttek ezek, hogy átgondoltam, ha én tettem volna ilyet, mi indíthatott volna ilyenre. És pont ez a folyamat, ahogy jöttek a gondolatok mutatnak rá, hogy könnyen születhet meg bennünk olyan ötlet, abból pedig tett, amit az adott helyzetben és időpontban a legjobbnak tartunk és kiderül, hogy Jézusnak viszont nem tetszik, Ő haragszik emiatt.

A felsorolásból hadd szülessenek kérdések!

• Nem gerjed haragra ma is az Úr, ha megfontolás nélkül fontosabbnak tartjuk a szokások és hagyományok érvényesülését, mint az őszinte keresők érdekeit?
• Nem indítjuk haragra Urunkat, ha azzal alapozzuk csak meg tetteinket, hogy én csupán jót akartam, de nem gondolom át, hogy cselekszem a jóakarattal? Azért dorgálom a keresőt, mert jót akarok?
• Nem bántjuk meg Jézus azzal, ha egy kereső szokatlan kezdeményezését elfojtjuk, mert eddig ilyet még senki nem csinált? Nem szül haragot az Úrban, ha mindig csak azt tartjuk kivitelezhetőnek, ami korábban jól bevált?
• Nem vált ki Jézusból indulatot, ha azért utasítunk rendre keresőket, mert megzavarják a mi jól kialakult, féltve őrzött kényelmünket, amiben zavartalanul tudunk figyelni? És mert az fel sem merül bennünk, hogy erről mit gondol Jézus. Nekünk csak az számít, mi hogy érezzük magunkat, a mi igényeink hogyan elégíttetnek ki?

*Nagyon vigyázzunk tehát. Jézus minket azért hívott és küldött el, hogy hívjuk az embereket, hogy segítsük őket az Úrhoz, hogy a keresők eligazítói legyünk, a bizonytalanok segítői, a bátortalanok biztatói, ne pedig akadályok.

*Láthatjuk, hogy nem tudatosan váltak a tanítványok akadállyá, de mégis ez lett belőle. Mi sem tudatosan állítjuk meg a keresőket, vagy akadályozzuk a célba érésben őket, hanem akaratlanul. Hogy ez ne következzen be, nagyon mélyen, komolyan és figyelmesen kell vizsgálni magunkat. Úgy is mondhatnám, hogy akár minden szavunkra, tettünkre, megnyilvánulásunkra nézve az adott helyzetben rendelkezésre álló néhány másodpercben gyors hatástanulmányt kellene végeznünk, hogy mit válthat ki az, amit mondani, tenni készülünk. Ez a megfontoltság. Figyelni a másikra, akivel közlünk valamit, és ebből önkontrollt gyakorolni magamon. Nagyon komolyan kell venni, hogy az embereknek vannak érzései és azt a környezet viselkedése is befolyásolja.

4)A nagy fordulat

Nem meglepő, ha Jézus jelenlétében az események hatalmas fordulatot vesznek. Így történik ez most is. A dorgáló tanítványok távol akarják tartani a gyermekeket és szüleiket, Jézus pedig épp őket állítja a középpontba, mindenki figyelmének a fókuszába. Nemcsak, hogy rájuk irányítja a figyelmet, hanem példaként is állítja őket mindenki elé.

Nem különös? Az eltiltani akart, a közeledésükben akadályozott személyek lesznek az értékesebbek Jézus szemében. Hát így lesznek elsőkből utolsók és utolsókból elsők. A magukat dorgálásra elragadó, rendcsináló, élen járó tanítványok hátrébb kerülnek és a visszatartott, nem kívánatosnak titulált gyermekek pedig első helyre ugranak. A tanítványok gondolhatták, hogy most tanítanak valamit ezeknek az új keresőknek, aztán kiderült, hogy nekik kell azoktól tanulni, ők a követendő példa.

*Nem lehet, hogy a kereső gyerekeket, vagy a hitbeli magzatként is értelmezhető felnőtt keresőket példaként kellene figyelnünk, hogyan viszonyulnak Jézushoz ahelyett, hogy kritikusan távol tartjuk őket a köreinktől őket?

*Nem lehet, hogy azok, akikre nézve azt mondta Jézus, hogy ilyeneké az Isten országa, formálhatnának minket ahelyett, hogy mi akarjuk mindenáron a mi képünkre formálni őket?

5)Mi akadályozhat még?

Végül néhány olyan példa hadd legyen még előttünk, melyek ugyancsak akadályozó, keresőket távol tartó, vagy akár visszafordító hatással is bírnak. Ezeket sajnos tapasztalatokból gyűjtöttem össze. A tanítványokhoz hasonló megfontolatlan magatartás következményeiként figyeltem meg az akadályozó hatását. Részben saját átéléseim, részben szemlélőként szerzett megfigyelésekből születtek.

Elvárások felállítása

Nagyon vissza tudja vetni a keresőket, ha mindjárt az indulásukat követően elvárások elé állítjuk őket. Ezek gyakran a gyors és gyökeres változásra irányuló kérésekként, akár követelésekként jelentkeznek.

Változzon a hajviseletük, öltözködésük, beszédük, szóhasználatuk, imaházban való viselkedésük. Tanulják meg minél előbb a liturgiai mozzanatok hibátlan végrehajtását, azaz mikor kell felállni, leülni, hogyan kell imádkozni, stb. Elvárás, hogy néhány hét alatt ismerjék a Bibliát, de legalábbis gyorsan találják meg benne a felolvasott igehelyet.

*Ha ilyen igényeket, elvárásokat ismerünk fel magunkban, jusson eszünkbe, hogy mi mennyi idő alatt jutottunk el ezekben a kérdésekben oda, ahol most vagyunk?

Bizony, az ilyen elvárások nem segítik, hanem akadályozzák a keresők közedését. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy mi csak jót akarunk. Ha igazán jót akarunk, tegyük azt, amit nemrég ajánlottam. Futtassuk le a gyors hatástanulmányt! Kérdezzük, meg magunktól, biztosan segítek ezzel a hozzáállással?

Ha ilyeneket teszünk, nem örömet okozunk Jézusnak, hanem haragra indulhat miattunk.

Türelmetlen sürgetés

Ezalatt olyan megnyilvánulásokat értek, amit bátorító céllal akarnak közölni, de nem úgy sikerül. Inkább egy türelmetlen, már-már számonkérő kérdés lesz belőle. Néhány példa:

• Mikor fogsz már te is az énekkarban énekelni?
• Mikor fogjuk már hallani az imádságodat az imaórán?
• Mikor fogsz már te is játszani az orgonán, hogy kísérhesd a gyülekezetet?
• Mikor fogsz te is bemerítkezni? Lassan itt az ideje.

Ezek nem bátorítanak senkit. Akadályozni fognak. Az ilyen kérdésekkel szembesülő keresők nem előre tesznek lépéseket, hanem rémülten hátrálni kezdenek. Ráadásul emiatt Jézus haragszik ránk, ha ezt tesszük.

Ezen kérdések mögött valós helyzetek vannak, nem kitaláltam őket.

Könnyelmű ígéretek

Sajnos személyes, sok gyötrődést okozó hiba volt az életemben, hogy egy keresőnek, aki komoly lépéseket tett és további segítségeket kért, konkrétumok nélkül ígértem meg, hogy majd beszélünk még. Mivel nem szögeztük le azonnal az újabb találkozás, beszélgetés időpontját, sajnos elmaradt. A helyzetet csak súlyosbította, hogy közben azt láthatta, hogy másokhoz bezzeg eljutottam. Utólag hiába akartam javítani, korrigálni, sajnos nem tudtam. Ebből kifolyólag sajnos az addig elért eredmények is összedőltek. A rendszeres megjelenései helyett teljes elzárkózás következett be.

Megtanultam, ha valaki segítséget kér, az első az legyen, hogy előveszem a naptárt, hogy időpontot beszéljünk meg. A „majd” az megfoghatatlan időpont.

Biztos vannak még akadályt jelentő hozzáállások, amiket észre kell venni és meg kell szüntetni. Nemcsak azért, mert ezzel a küldetésünk ellentétét hajtjuk végre, azaz nem közelebb segítjük a keresőt, ehelyett gátoljuk, hanem azért is, mert ilyen magatartással Jézus haragját váltjuk ki.

Nagyon komolyan, hatalmas bátorsággal fel kell tenni a kérdést, hogy ha gyermekünk nem jutott még hitre, nem játszott benne a család, vagy akár a gyülekezet akadályozó szerepet?

Értsük meg, Jézus örül a keresőknek, nekünk is örülni kell.

Jézus segíti a keresőket, nekünk is segíteni kell.

Ha valaki közeledik Jézushoz, Ő is közeledik ahhoz. Tegyünk így mi is!

6)További példák arra, hogy lehet akadályozni embereket az Istennel való kapcsolat kialakításában, megerősítésében

Máté 23:13 Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt; mert ti nem mentek be, s azokat sem hagyjátok bejutni, akik bemennének!

Luk 11:52 Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek a tudomány kulcsát, ti magatok nem mentetek be, és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok! 

Máté 23:2-7 Az írástudók és a farizeusok Mózes székébe ültek. Amit azért parancsolnak, mindazt megtartsátok és megtegyétek, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert amit mondanak, azt nem teszik meg. Nehéz és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, ők maguk azonban az ujjukkal sem akarják azokat mozdítani. Mindent csak azért tesznek, hogy lássák őket az emberek: mert megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait, és szeretik a lakomákon a főhelyet és a gyülekezetekben a díszhelyeket, a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így szólítják őket: Mester!

Róm 2:21-24 Ha tehát mást tanítasz, önmagadat nem tanítod? Aki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-e? Aki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodsz-e? Aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy-e? Aki a törvénnyel dicsekszel, a törvény megszegésével Istent gyalázod-e? Úgy, amint meg van írva: Miattatok káromolják Isten nevét a pogányok között.

Jakab 2:1-7 Testvéreim, amikor a dicsőséges Urunkba, Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók. Mert ha belép hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és ugyanakkor egy szegény is belép kopott ruhában, és ti arra figyeltek, aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: „Te ülj ide kényelmesen”, a szegényhez pedig így szóltok: „Te állj oda”, vagy „Ülj le ide a zsámolyomhoz”, nem kerültetek-e ellentmondásba önmagatokkal, és nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká? Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért? De ti megszégyenítettétek a szegényt. Vajon nem a gazdagok hatalmaskodnak-e rajtatok, nem ők hurcolnak-e titeket törvény elé? Nem ők káromolják-e azt a szép nevet, amelyről titeket elneveztek?

Máté 18:4-7 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélyére vessék. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert elkerülhetetlen, hogy botránkozások legyenek, de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik!

1Ján 2:10 Aki szereti a testvérét, az a világosságban marad, és nincs benne megbotránkoztató,

Hírdetés