Isten a kérdéseivel is tanít

Jób 38:1-51

1)Bevezetés

Mikor kérdeztél utoljára Istentől valamit? Sok kérdéssel fordulunk Istenhez. Ez jó. Ne legyünk kérdés nélküliek, mert az azt jelenti, hogy azt hisszük, mindent tudunk és nincs szükségünk Isten segítségére.

Mikor éltél át olyat, hogy azt tudtad, hogy most mondott neked valamit Isten? Kért tőled, utasított valamire, parancsot adott, küldetésre indított. Előfordulhatnak ilyen alkalmak.

Mikor kérdezett tőled utoljára Isten? Ez már nehezebb kérdés. Valljuk meg, nem gyakori, hogy ezzel találjuk szembe magunkat. Nemcsak olyan helyzetre gondolok, amikor egy igehirdető azt mondja, hogy most ezt kérdezi tőled az Úr. Bár belátom, hogy ez a leggyakoribb előfordulási lehetőség. Ha ezt tekintjük Isten kérdező szituációjának, akkor úgy fordítom a kérdést, hogy mikor hatott ez rád igazán személyes kérdésként?

Volt-e ezen kívül olyan, amikor Isten kérdésével szembesültél?

A mai ige egy ilyen eseményt tár elénk. Isten kérdezi Jóbot. Elgondolkodhatunk azon, mit jelent az, amikor Isten kérdez.

2)Miért kérdezi Isten Jóbot?

Induljunk azzal, hogy nézzük meg, közvetlenül Jób életében mi teremtette meg azt a helyzetet, hogy Isten kérdez tőle!

Van egy személy, Jób, aki mindennapi élő kapcsolatban van Istennel. Isten ismeri őt és elismeri. Azt is mondhatnánk, hogy értékes mintának tekinti, aki örömet okoz neki.

Isten megengedi a Sátánnak, hogy próbára tegye. Elveszíti a vagyonát, családját és az egészsége tekintetében is nagy krízisbe jut. Ebben az állapotában jön három barát, (majd csatlakozik egy negyedik is) akik látogatás címén vallatást végeznek, és kioktatást hajtanak végre. Ebben a párbeszéd sorozatban Jób megfogalmaz elég kemény mondatokat is. Ezek a megnyilvánulások is képezhetik annak alapját, hogy Isten egyszer csak megszólal és kérdéseket tesz fel Jóbnak.

Azt látom, hogy Isten azért kérdez, hogy tanítson. Kérdéseivel akar segíteni a bajban lévő gyermekének, szolgájának, hogy tisztábban lássa helyzetét és helyét Isten előtt.

*Első megállapításunk lehet, hogy amikor Isten kérdez, nem információt keres, nem a tájékozódásban fordul hozzánk, hogy segítsünk. Amikor Isten kérdez, akkor is tanítani akar minket.

Gondolom, ezt mindenki belátja. Annak ellenére igaz ez, hogy Isten azt mondja, hogy én kérdezlek, te taníts engem. Ez a szituációs szerep elhelyezés is tanulság. Egy Istenben hívő ember ilyen ajánlatra egyből azt mondja, hogy ez csak fordítva lehetséges. Ezáltal már maga az Isten módszere is tanít.

*Elképzeled, hogy Isten beül az iskolapadba és téged kér, hogy különórát tarts neki és tanítsd Őt?

*Azért hadd jegyezzem meg, találkoztam már olyan emberekkel, hívő és nem hívő egyaránt volt közöttük, aki olyan megnyilvánulásokkal volt, mint aki azt sugározza, hogy tőle még Isten is csak kérdezhet, mert tőle senki nem tudja jobban a dolgokat. Nagyon vigyázzunk az ilyen elbizakodottsággal!

Tudás és elbizakodottság

Itt egy kicsit hadd álljak meg, hogy fontos ismeretekre felhívjam a figyelmet. Mindannyian végigjárjuk a fejlődés, a tanulás folyamatát. Ebben változásokon megyünk át. Ezt a következő jellemzi a megszerzett ismeret, vagy kompetencia (1. illetékesség, hatáskör, jogosultság; 2. szakértelem, hozzáértés, alkalmasság), valamint a magabiztosság vonatkozásában.

Ha valaki elkezd ismereteket gyűjteni egy területen, gyorsan és határozottan nő a magabiztossága abban a témában. Ha tovább halad és újabb tudással gyarapodik, érdekes módon kezd a magabiztossága eloszlani olyannyira, hogy saját magát meglepi, mekkora bizonytalanság támad benne az adott témában. Ha kitartó és rászánja az időt és erőt arra, hogy tovább bővítse tudását, újra emelkedhet a magabiztosság.

A folyamatot három részre lehet osztani. A kis tudással, alacsony kompetenciával rendelkező, de hatalmas magabiztossággal rendelkező személyek a kezdő szakaszt mutatják. A növekvő tudással, ugyanakkor csökkenő magabiztossággal rendelkezők a tapasztalt személyek. Akik pedig még nagyobb tudással bírnak és már újra emelkedő a magabiztosságuk is, ők a szakértők az aktuális témában.

Hadd szemléltesse ezt egy ábra is!

Két tanulságot hadd vonjak le ezekből.

  • Attól, hogy valamit kezdünk elsajátítani és ezzel egy időben roppant magabiztosnak érezzük magunkat, lássuk be, hogy még kezdők vagyunk, tehát nem árt még tanulni. Ha ezt nem tesszük, a magabiztosságunk lehet, hogy magasan marad, de a tudásunk sajnos alacsonyan.
  • Ha valaki az ismeretei bővülése folyamatában átéli a bizonytalanságokat, nem kell pszichiáterhez szaladni, feltételezve, hogy valami személyiségzavar állt be nála. Fel kell ismerni, hogy egyszerűen a tudás növekedés velejáróját éli meg. Ez a tapasztalt állapot felé vezető út.

Ezt hadd egészítsem ki még egy bátorítással. A fejlődés, a műveltségben való előrehaladás természetes velejárója, hogy az ember sokat fog gondolkodni, akár kétségekkel is kínlódva. Egy pszichológus arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az ember művelt, a következő kis tanulságos párbeszédet adta válaszul:

*Mi szeretnél lenni? Kevés ismerettel rendelkező magabiztos kezdő, nagyobb tudással, de kisebb magabiztossággal bíró tapasztalt, vagy netán átlagon felüli tudást megszerzett, magabiztosságban is növekvő szakértő? Ne állj meg az első szakasznál!

*Hiszem, hogy Isten Jóbtól azért kérdez, hogy előbbre mozdítsa ebben a folyamatban.

Közösségként is fontos jól megélni a fejlődés folyamatát.

  • Kezeljük türelemmel a kisebb ismerettel bíró és nagyon magabiztos testvéreket.
  • Attól, hogy valakinek alacsonyabb a magabiztossága, még lehet tapasztalt egy témában.

3)Isten soha nem véletlenül kérdez

A továbbiakban néhány Bibliai példán keresztül hadd mutassak rá arra, hogy mekkora jelentősége van annak, ha Isten kérdez.

Ahogy a bevezetőben említettem, gyakoribb az, amikor az ember kérdezi Istent. Ennek okán a Szentírásban is több olyan rész van, amiben azt olvashatjuk, hogy emberi részről hangoztak el kérdések Isten felé.

Ezzel együtt van jó néhány olyan esemény, történet is, amikor maga Isten, vagy ha az újszövetséget nézzük, Jézus Krisztus tesz fel nagyon fontos kérdéseket az embernek.

Látni fogjuk, hogy a kérdések nem azért hangoznak el, mert Isten szeretné eloszlatni a tudatlanságát. Inkább valamire nagyon fel akarja hívni a figyelmet.

A kérdésekkel Isten szembesíteni akarja az embert. Szembesíteni önmagával, tetteivel, pillanatnyi állapotával. Nem csupán egy érzéketlen leleplezést akar végrehajtani, hanem segítséget akar nyújtani ahhoz, hogy tisztábban lássák a maguk helyzetét és jobban megismerjék a kérdező Istent. (A 29 példából 10-et emelek ki.)

​*Ádámtól:

1Móz 3:9-11 Az ÚR Isten pedig hívta az embert, és azt mondta neki: Hol vagy? Ő így felelt: Szavadat hallottam a kertben, és megijedtem, mivel mezítelen vagyok, és elrejtőztem. Isten azt kérdezte: Ki mondta neked, hogy mezítelen vagy? Vagy talán ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?

​Évától:

1Móz 3:13 Ekkor az ÚR Isten azt kérdezte az asszonytól: Mit cselekedtél? Az asszony ezt felelte: A kígyó ámított el engem, azért ettem.

​*Kaintól:

1Móz 4:9-10 Akkor az ÚR megkérdezte Kaint: Hol van Ábel, a testvéred? Ő pedig ezt felelte: Nem tudom. Avagy őrizője vagyok én a testvéremnek? De az ÚR így szólt: Mit cselekedtél? Testvéred vére kiált hozzám a földről.

​*Mózestől:

2Móz 4:11 De az ÚR azt mondta neki: Ki adott szájat az embernek? Vajon ki tesz némává vagy süketté vagy látóvá, vagy vakká? Nemde én, az ÚR?

​*Dávidtól

2Sám 12:9 Miért vetetted meg az ÚR beszédét, hogy olyan dolgot cselekedjél, amely utálatos őelőtte? A hettita Úriást fegyverrel vágattad le, és feleségét feleségül vetted magadnak, őt magát pedig Ammón fiainak a fegyverével ölted meg.

​Illéstől:

1Kir 19:9 Itt bement egy barlangba, és ott elaludt. Egyszer csak így szólt hozzá az ÚR szava: Mit csinálsz itt, Illés?

​Jeremiástól:

Jer 1:11-14 Majd azt mondta nekem az ÚR: Mit látsz, Jeremiás? Azt feleltem: Mandulavesszőt látok. Erre azt mondta nekem az ÚR: Jól láttad, mert gondom van igémre, hogy beteljesítsem azt. Másodszor is szólt hozzám az ÚR szava, és azt kérdezte: Mit látsz? Azt feleltem: Fortyogó fazekat látok, amelynek szája észak felől van. Erre azt mondta nekem az ÚR: Észak felől támad a veszedelem e föld minden lakosára.

​Ezékieltől:

Ez 37:3 Azt kérdezte tőlem: Embernek fia! Vajon megelevenednek-e ezek a csontok? Így feleltem: Ó, URam, Istenem, te tudod!

​Ámóstól:

Ámós 7:8 Azt kérdezte tőlem az ÚR: Mit látsz, Ámósz? Én pedig azt mondtam: Mérőzsinórt. Erre azt mondta az ÚR: Íme, mérőzsinórral mérek népem, Izráel körében, és többé nem bocsátok meg neki!

Ámós 8:2 És azt kérdezte: Mit látsz, Ámósz? Azt válaszoltam: Egy kosár érett gyümölcsöt. Ekkor azt mondta nekem az ÚR: Eljött a vég népemre, Izráelre, többé nem bocsátok meg neki.

​Jónástól:

Jón 4:9 Akkor Isten azt kérdezte Jónástól: Vajon méltán haragszol-e a ricinusbokor miatt? Ő azt mondta: Méltán haragszom, mindhalálig!

​Zakariástól:

Angyalon keresztül:

Zak 4:1-3 Majd visszatért az angyal, aki beszélt velem, és felköltött engem, mint amikor valakit álmából költenek fel. Azt kérdezte tőlem: Mit látsz? Azt mondtam: Íme, egy színarany mécsestartót látok, melynek a tetején az olajtartó, rajta pedig hét mécses van, és hét-hét cső tartozik a tetején lévő mécsesekhez, mellette pedig két olajfa áll. Egyik az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig a bal oldalán.

Zak 5:1-2 Azután ismét fölemeltem szememet, és íme, egy repülő irattekercset láttam. Megkérdezte tőlem: Mit látsz? Én azt mondtam: Egy repülő irattekercset látok, a hossza húsz könyök, a szélessége pedig tíz könyök.

​A népet kérdezi Malakiás könyvében:

Mal 1:6-9 A fiú tiszteli atyját, a szolga is az urát. Ha pedig én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én ÚR vagyok, hol az irántam való félelem? Azt mondja a Seregek URa nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet, és azt kérditek: Mivel vetettük meg nevedet? Tisztátalan kenyeret hoztok oltáromra, és azt kérditek: Mivel tettük tisztátalanná? Azzal, hogy azt mondjátok, az ÚR asztala semmibe vehető. Hogyha vakot hoztok áldozatul: nem bűn-e az? Vagy ha sántát hoztok és betegest: nem bűn-e az? De vidd csak azt a fejedelmednek: vajon kedvesen fogad-e, vagy rád tekint-e? – ezt mondja a Seregek URa. Most azért esedezzetek Isten színe előtt, hogy könyörüljön meg rajtunk! Kedvesen fogadhatja-e kezetekből az ilyen ajándékokat? – kérdezi a Seregek Ura.

Jézus kérdései

​*Júdástól:

Luk 22:48 Jézus pedig azt mondta neki: Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?

​*Apostoloktól:

Máté 16:13-15 Amikor pedig Jézus Cézárea Filippi környékére ment, megkérdezte tanítványait: Az Emberfiát kinek tartják az emberek? Ők pedig azt felelték: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. És ti kinek tartotok engem? – kérdezte őket.

​Gyógyulást váró vakoktól

Máté 9:28-29 Amikor bement a házba, odamentek hozzá a vakok, Jézus pedig azt kérdezte tőlük: Hiszitek-e, hogy én ezt meg tudom tenni? Azok azt mondták neki: Igen, Uram. Akkor megérintette szemüket, és így szólt: Legyen a ti hitetek szerint.

​Tanítványoktól a kenyérszaporítás előtt

Máté 15:34 Jézus azt kérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Azt válaszolták: Hét; és néhány halunk.

​Újabb vakoktól

Máté 20:32-33 Jézus megállt, megszólította őket, és azt kérdezte: Mit akartok, hogy cselekedjem veletek? Azt, Uram – felelték –, hogy megnyíljék a szemünk.

​A számonkérő főpapoktól és vénektől

Máté 21:24 Jézus pedig így válaszolt: Én is kérdezek egy dolgot tőletek, amire ha megfeleltek, akkor én is megmondom nektek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket. János keresztsége honnan volt: a mennyből-e vagy emberektől? Azok pedig így tanakodtak magukban: Ha azt mondjuk, hogy a mennyből, azt mondja majd nekünk: akkor miért nem hittetek neki?

​A provokáló farizeusoktól és Heródes pártiaktól

Máté 22:20 Ekkor azt kérdezte tőlük: Kié ez a kép és a felirat?

​Farizeusoktól

Máté 22:41-45 Most, hogy a farizeusok így összegyűltek, megkérdezte tőlük Jézus: Hogyan vélekedtek Krisztusról, kinek a fia? Azt mondták neki: Dávidé. Ismét kérdezte őket: De hát hogyan hívhatja őt Dávid a Lélek által urának, amikor azt mondja, hogy szólt az Úr az én Uramnak: ülj jobbom felől, míg ellenségeidet lábad alá nem vetem. Ha tehát Dávid Urának hívja őt, hogyan lehet neki fia?

​A Jézusra leselkedő kritikusoktól

Márk 3:4 Azoktól pedig ezt kérdezte: Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni? Életet menteni vagy kioltani? De azok hallgattak.

​A tömegtől, amikor a vérfolyásos asszony meggyógyult

Márk 5:30 Jézus pedig azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, megfordult a sokaságban, és azt kérdezte: Ki érintette a ruhámat?

​Jézus visszakérdez a farizeusok kérdésére

Márk 10:2-3 A farizeusok pedig azért, hogy próbára tegyék, odamentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férjnek a feleségét elbocsátania. Mit parancsolt nektek Mózes? – kérdezett vissza.

​*A gazdag ifjútól

Márk 10:18 Jézus pedig azt mondta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten.

​*Emmausi tanítványoktól

Luk 24:17 Ő pedig azt kérdezte tőlük: Micsoda szavak ezek, amelyeket útközben egymással váltotok? Erre ők szomorú ábrázattal megálltak.

​*Az apostoloktól

Ján 6:67 Jézus meg is kérdezte a tizenkettőt: Vajon ti is el akartok menni?

​Mártáéktól Lázár sírjánál

Ján 11:34 Azt kérdezte: Hová helyeztétek őt? Azt mondták neki: Jöjj, Uram, és lásd meg!

​A katonáktól elfogatásakor

Ján 18:4-6 Mivel Jézus tudta mindazt, ami reá várt, eléjük ment, és azt kérdezte tőlük: Kit kerestek? Azok így válaszoltak: A názáreti Jézust. Ő így felelt: Én vagyok. Árulója, Júdás is ott állt velük együtt. Amikor azt mondta nekik, hogy „Én vagyok”, meghátráltak, és a földre estek.

​*Pétertől

Ján 21:15-17 Miután ettek, azt mondta Jézus Simon Péternek: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem ezeknél? Ő azt mondta: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek! Ő így szólt: Legeltesd az én bárányaimat! Majd másodszor is megkérdezte: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Ő pedig azt válaszolta: Igen, Uram, te tudod, hogy én szeretlek téged. Mire Jézus azt mondta neki: Őrizd az én juhaimat! Majd harmadszor is azt mondta neki: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Megszomorodott Péter, hogy harmadszor is azt kérdezte: Szeretsz-e engem? És azt mondta neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy én szeretlek téged. Jézus azt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat!

​*Saultól, a Damaszkuszi úton

Apcs 9:3-4 Útközben azonban, ahogy Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen fény sugározta körül az égből, és földre esve egy hangot hallott, amely ezt mondta neki: Saul, Saul, miért üldözöl engem?

Jól láthatók, hogy amikor Isten, vagy Jézus kérdezett, annak nyomós oka volt. A kérdésre nagy szüksége volt az egyénnek, vagy a csoportnak. Valamilyen tekintetben az Istennel való kapcsolatuk volt rossz állapotban, ezért kellett ébresztő kérdéseket feltenni nekik. Vagy a szándékaik megerősítését hivatott szolgálni a kérdés.

Isten és Jézus nagyon jól tudta, hogy az elgondolkodásra késztető kérdések sokat segíthetnek a tanulásban, a hitben és lelkiekben való növekedésben.

Természetesen akkor következik ez be, ha a megkérdezett komolyan veszi a kérdést és mélyen és őszintén válaszol rá. Nem taktikusan, érdekeket szem előtt tartva, hanem őszintén.

Amikor Isten kérdez, leginkább önismeretben történő fejlődésben szeretne nekünk segítséget nyújtani.

Mindezek után, végül két kérdés.

*Hogy szeretnéd folytatni az életed? Mindig csak te szeretnél kérdezni, vagy igényt tartasz arra, hogy Isten is kérdezzen tőled?

*Belátod-e, hogy sokkal komolyabb helyzet az, amikor Isten kérdez tőled, mint amikor te kérdezel Tőle? Elhiszed, hogy ezzel többet tanulhatsz, mint a te kérdéseidre kapott válaszokkal?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s