A fazekas ért a dolgához

Ézsaiás 29:9-16

• Bevezető gondolatok arról, hogy Isten alkotásai vagyunk.
  • A létünk Tőle indul ki, Ő határozza meg a rendeltetésünket. Mindet a havi téma, a megújulás fényében.
  • Hogy viszonyulok az alkotóhoz?
  • Mennyire vagyunk elégedettek magunkkal, mennyire szeretjük önmagunkat? Ez az egyik parancsolat kiinduló pontja.
  • Tudomásul vesszük-e, hogy az alkotás a bűneset, illetve Jézus óta kétlépcsős? Megalkot minket fizikailag, utána szeretne újjáteremteni lelkileg. Végül majd jön a teljes mértékben új teremtés az Ő napján.
  • Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!

• Milyen az, amikor Isten újra a kezébe vesz és elkezd gyúrni minket? Mit érdemes ezzel kapcsolatban megérteni, alkalmazni?
  • Bibliai példák először:
    • Általános elv szerintem, hogy akkor, amikor olyan hatások érnek, amiben elkezdünk újra átgondolni dolgokat, újra magunkban nézünk, önvizsgálatot tartunk. Amikor valahogy kialakul az a gondolat, hogy átértékeljük az életünket. Az alaphelyzet ugyanis az, hogy megfeledkezünk a fejlődés szükségességéről. Amikor az igaz ránk, hogy azt gondoljuk jól ismerjük magunkat, közben nem teljesül, hogy úgy ismernénk magunkat, ahogy Isten ismer minket.
    • Pál apostol. Tövist kapott a testébe. A kijelentések nagysága miatt el ne bízza magát és megértse, hogy az emberi gyengeség állapota az Isten erejének a kiindulópontja.
    • Péter apostol. Amikor Jézus a feltámadása után háromszor megkérdezi tőle, szeretsz-e engem. Vagy amikor Pál kénytelen megdorgálni, mert kettős, képmutató magatartást tanúsított pogányokkal való kapcsolatában. Át kellett gondolnia, hogy is áll az Úr követésében.
  • Személyes életünkben:
    • Váratlan élethelyetek, nehezebb körülmények. Olyanok, amiben azért imádkozunk, hogy azok változzanak meg, és rá kell jönni, hogy ezek olyan körülmények, ami által Isten minket akar megváltoztatni. (Uzonyi Barnabás a hálaadón)
    • Úgy érzem, most többünket Isten a kezébe vett, hogy gyúrjon bennünket. Több olyan kapcsolati szituáció alakult ki, hogy véleményeket, kritikát kaptunk a munkával, szolgálattal kapcsolatban. Lehet ezzel célja Istennek? Mindenképpen. El szeretne gondolkodtatni azon, hogy elég körültekintően végezzük-e a munkánkat.
      • Van egy nagy igazság: Sokszor a minket szemlélő emberek objektívebb képet tudnak alkotni a jellemzésünkre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha valaki mond rólunk valamit, az 100%-ban igaz. De azt sem állíthatjuk, hogy egyáltalán nincs igaza. Nyugodtan könyvelhetjük, hogy van igazság abban, amit kapunk.
    • Mit akarhat Isten ezzel a gyúrással? Jobbá tenni. Olyan területeken is dolgozni bennünk, ahol eddig még nem tudott, vagy nem ért el elég eredményt.
    • Mi kell ehhez részünkről? Alázat, átgondolás, felismerések, beismerések, döntések, lépések a változás felé. Mi nem helyes ilyenkor? Megsértődve azt mondani, hogy akkor én nem csinálok semmit.
      • Mert kik kapnak véleményt, kritikát? Akik csinálnak valamit, akik dolgoznak. De ilyenkor nem az a baj, hogy végzik a munkát, így nem jó arra a következtetésre jutni, hogy nem csinálom.
      • Fontos tény: Ha valaki mélyen megsértődve meghátrál a kritikánál, akkor burkoltan azt fejezi ki, hogy engem nem illethet kritika, mert én mindent tökéletesen csinálok. Az is egy rejtett jelzés, hogy nem akarok változni. Vagy engeditek, hogy így dolgozzak, vagy inkább nem csinálok semmit. Van ilyen, hogy valaki mindenben tökéletes? A kritikánál inkább azt kellene mondani: Te is észrevetted, hogy tökéletlen vagyok? Segíts, hogy formálódjak!
      • Gondoljuk át abból a nézőpontból is, hogy Isten mit akar? Azt hogy dolgozzunk, szolgáljunk, vagy azt, hogy ne? Kinek lehet érdeke, hogy ne szolgáljunk? A Sátánnak. Ha tehát egy Istentől jött gyúrás közben az a reakciónk, hogy akkor kiszállok, az nem a helyes hozzáállás. Ilyenkor a sértett énünknek és azon keresztül az Ördögnek engedünk.
      • Jusson eszünkbe minden ilyen helyzetben József, akit a testvérei gyűlöltek, kritizáltak, számonkértek, eladtak emberkereskedőknek. A hosszú évek eltelte utáni találkozáskor azt vallotta: Ti rosszat gondoltatok ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani. A pillanatnyilag rossz, Isten kezében jóra fordul. Elsősorban magunkra nézve, majd másokra nézve is.
    • Gyúrás az is, amikor velünk, vagy szeretteinkkel történik valami. Amikor nehéz élethelyzeteket élünk át. Most ilyen testvéreink is vannak.

• Az ige kemény üzenete
  • Vakság, tántorgás, álom. Olyan állapotot leíró jellemzők ezek, amikor az ember elveszíti az érzékelési képességét, ennél fogva az értékelési lehetőségeket.
  • Miért adhat Isten ilyen helyzetet? Mert az ember azt hitte, hogy mindent jól lát, mindent tökéletesen ért. Ebből Isten úgy tudta kimozdítani őket, hogy megfosztotta ezektől a népét.
    • Sajnos az ember érzékei a bűn miatt hibásan működnek, torzulással veszik a jelzéseket.
    • Zsid 5:13-14 Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédeiben, mivelhogy kiskorú: Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.
    • Ef 4:17-19 Ezt mondom, és bizonyságot teszek az Úrban, hogy többé ne járjatok úgy, ahogy a pogányok járnak elméjük hiábavalóságában. Értelmükre sötétség borult, és tudatlanságukban elidegenedtek az Isten szerinti élettől, amely szívük keménysége miatt van bennük, akiknek az erkölcsi érzékük eltompult, bujálkodásra adták magukat, és nyereségvágyból mindenféle tisztátalan dolgot elkövetnek.
  • Ez mit jelenthet a gyakorlatban? Nehéz megmondani. A leíró képek – nem tudják a bepecsételt írást elolvasni, vagy nekik nincs képességük az olvasásra – azt jelzik, hogy a rendelkezésre álló kijelentést nem képesek értelmezni.
  • Isten legyen irgalmas nekünk, hogy ne értsük, vagy félreértsük az Igét!

• Ez a nép csak szájával tisztel engem, de szíve távol van. Az istenfélelem csak betanított emberi parancsolat.
  • Jézus is idézte ezt a szakaszt.
    • Máté 15-ben. A indította el a kijelentést, hogy Jézus számonkérték, miért nem mos kezet. Egy példát is mondott. Ebben arra mutatott rá, hogy a nép inkább elvárta az erőn felüli adományt, mint a szülők iránti gondoskodást. Ezzel megvetik Isten parancsát és emberi parancsokat helyeznek előtérbe. Márk úgy fogalmaz, hogy félre teszitek Isten parancsát, hogy a magatok rendelését tartsátok meg.
  • Betanított emberi parancsolat
    • Félelmetes leleplezés. Lehet az istenfélelmet betanított, betanult emberi parancsként megélni.
    • Kik a legveszélyeztetettebbek ebben? Valójában ez mindenkit fenyeget. Mégis van egy fokozottan kritikus csoport, akire fenyegetően hat. A hívő szülők gyerekei. Akik állandó elvárásrendszer nyomása alatt élnek és megtanulják az illendő hozzáállást, de nem születtek újjá. A cél nem az, hogy betanítsuk nekik az istenfélelmet, mint egy cirkuszi állatnak, hanem az, hogy megtérjenek. Ehhez kell nekünk segítséget nyújtani.
      • Mit ér nekik üdvösség szempontjából, ha betanult istenfélelmük van? Semmit. Kettős hazugságot követünk el. Magunkat is becsapjuk, hogy milyen jó gyerekeket neveltünk. Másrészt őket is, hogy ez elég is.
      • Kedves meg nem tért fiatalok! Nagy érték az, amit megtanultok. De ezek alapján még nincs üdvösségetek.
    • Minden hívő eljuthat ebbe az állapotba. A megtérés után megtanul néhány magatartásformát és utána azokat gyakorolja, ismétli. Olyanok, akikről az újszövetség így szól: Náluk megvan a kegyesség látszata, de erejét megtagadják.
      • A kegyesség látszata vasárnapokon, illetve mások előtt bizonyos mértékig érzékelhető.
      • De…
        • Nem aktívak a szolgálatokban
        • Nem áldozatkészek az életben
        • Nem fáradoznak az elveszettekért
        • Nem másokat tartanak többre maguknál, hanem magukat mindenki másnál
        • Nem fogadják el, hogy tökéletlenek, így a feléjük érkező kritikát sem viselik el.
        • A szeretet ereje nem működik abban, hogy a szeretetük „hosszútűrő, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr”
        • Csak akkor szeretnek bármit is csinálni, amikor látják őket.

• Összegzés
  • Biztos vagyok abban, hogy az Úr meg akar újítani minket.
  • Ma azt kérdezi, hogy mi a véleményünk a Fazekasról. Elfogadjuk-e, hogy ért a dolgához, vagy mi is azt mondjuk, mint Isten egykori népe: Nem ért a dolgához!
  • Ha elfogadjuk, hogy ért a dolgához, el tudjuk-e fogadni egymást is, mint a személyiségemet, lelki fejlődésemet formáló eszközt?
  • El tudjuk-e fogadni, hogy nem elméleti tudás fog bennünket jobbá tenni, hanem a gyakorlati forgolódások, a szolgálatok és közben a megtapasztalások.

Hírdetés