Lukács 4:14-30
1)Bevezetés
Szerette-e Jézus a názáreti embereket, a názáreti gyülekezetet, akik a zsinagógába jártak? Ez a kérdés fontos a mai ige igazi értelmezéséhez, hatásához.
2)A felkent szolga megérkezett
Lukács írása szerint Jézus a pusztai kísértése után Galileában kezdett szolgálni, ahol Názáretet is felkereste, ahol felnevelkedett. A zsinagógába ment a nyugalomnapon, ahol megragadta a lehetőséget, hogy felolvasson és tanítson.
Ez az esemény van most előttünk.
Jézus tudatosan keresett ki egy szakaszt Ézsaiás könyvéből, hogy azt felolvassa és az alapján szóljon a hallgatósághoz. Nem volt neki vezérfonala, ami alapján meg kell keresni a kijelölt igét.
*Mi milyen igéket fogadunk szívesen? Az Áhítat szerinti igéket, vagy a tudatosan kiválasztott igéket? Melyiknek adunk helyet, hogy azáltal tanítson Isten minket.
Én belátom, hogy mindkét formának van Istentől rendelt helye. Isten által rendelt üzenet van az Áhítat által megadott szakasznak is, de az igehirdető által kiválasztott igének is lehet mély aktualitása.
Mi állhat a mögött, hogy Jézus maga kereste ki a felolvasásra szánt részt? Erre volt szüksége akkor és ott a názáreti lakosságnak, gyülekezetnek.
*El tudjuk fogadni, hogy a mindenkori igére, üzenetre szükségünk van?
3)Beteljesedő ige
Akkor, ott a názáreti gyülekezet nemcsak ismeret gyarapító tanítást élt át, hanem beteljesedő ige részese lett. Amit Jézus felolvasott, annak átélői lehettek.
Mi is a lényege a felolvasott szakasznak? A kegyelem idejének eljövetele, vagy a Messiás kegyelemmel teljes eljövetelét írja le. Názáret lakossága tehát a kegyelem eljövetelét, a Messiás által érkező kegyelmet tapasztalta meg.
Az ige hatása
Mi történik, amikor megjelenik a kegyelem? Mi történt ott, amikor megjelent nekik a Megváltó kegyelme?
Először éreztek egy csodálkozást. A Károli fordítás így írja: „elálmélkodának kedves beszédein”. Utána pedig az okozott kérdést nekik, hogy kicsoda hirdeti ezt. „Hát nem a József fia ez?”
Érzelmek, kérdések születnek. Ez kikerülhetetlen, amikor az emberhez közel kerül a kegyelem üzenete.
Jézus látja a szívet
Az esemény itt nem állt meg. Jézus érzékelte a szívben, gondolatokban zajló folyamatokat. Értette, mi zajlik épp az emberekben. Erre irányul a következő kijelentése.
*Soha ne feledjük el, hogy az igehirdetés közben született érzéseinket, gondolatainkat, kérdéseinket, reakcióinkat mind látja az Úr. Tud mindenről, ami az ige hallgatása közben zajlik bennünk.
Azon az igehirdetésen az volt a különleges, hogy ezt Jézus ki is mondta.
*Milyen lenne, ha vasárnaponként az igehirdetők kijelentenék, ki mire gondol, ki mit érez akkor éppen? Milyen érzések, indulatok jelennének meg?
A felszínre hozott igazság
Mit hozott felszínre Jézus? Arra mutatott rá, hogy a názáreti emberek elvárásokat, igényeket támasztottak Jézussal szemben. „… amit hallottunk, hogy megtörtént Kapernaumban, tedd meg itt is!” Tehát rávilágít arra Jézus, hogy az a gyülekezet nem egyszerűen elfogadja a Messiás feléjük irányuló tetteit, hanem igényeket fogalmaznak meg felé.
*Helyes így megállni a kegyelem Ura előtt? Jó lelkület követelni tőle azt, ahogy máshol, mások életében cselekedett, úgy járjon el közöttünk is? Nem jobb inkább azt kérni, hogy cselekedjen velünk úgy, ahogy az konkrétan nekünk a legjobb?
Ilyen hozzáállást Jézus máshol is leleplezett.
Máté 11:16-19 De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és így kiáltoznak a többieknek: Fuvoláztunk nektek, és ti nem táncoltatok, siratót énekeltünk, és ti nem sírtatok. Mert eljött János, aki se nem eszik, se nem iszik, és azt mondják: Ördög van benne. Eljött az Emberfia, aki eszik, iszik, és ezt mondják: Íme, a nagyétkű és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! A bölcsességet tettei igazolják.
A nép irányítani szerette volna Keresztelő Jánost is és Jézust is. Mivel ez nem történt meg, kifogásokat emeltek, az üzenet hirdetőiben a hibát keresték. A fuvolára nem táncoltak, pedig azt szerették volna, a sirató énekre nem sírással reagáltak, pedig ez volt az igényük. Jánosnál az volt a baj, hogy nem eszik és iszik rendes ételt, italt, Jézusnál meg az, hogy ezekkel szabadon él.
Hogy jellemezhetők az ilyen emberek? Nekik semmi sem jó. Vannak elvárásaik, de azt senki nem tudja teljesíteni.
Tehát Jézus, amikor a kegyelmet elhozza, akkor szeretne rámutatni, hogy mi zajlik bennünk, milyen érzések vannak a szívben, milyen gondolatok az elmében.
Ezt úgy is nevezhetjük, hogy szembesítés. Nem olyan szembesítés, mint egy bűnügyi eljárásban, hogy a tanút szembesítik a feltételezett elkövetővel, hanem úgy, hogy minket szembesít magunkkal. Ez a kegyelem kikerülhetetlen módszere.
Beteljesül az Írás
Nézzük, csak mi volt a felolvasott igében!
Evangéliumot, szabadságot, szemek megnyílását, megkínzottak szabadon bocsátását hirdeti. És ez most teljesedik – ezt mondta Jézus.
Nem tudták, hogy így teljesedik be a vakság megszűnése, a szabadság hirdetése a kegyelem munkája. Nehezen fogadták, hogy az első lépése ennek a szembesítés, azaz annak feltárása, ami a szívben van.
Miért ez a szükséges folyamat? Mert az ember önmagával szemben elvakult, mert a saját szívét ismeri a legkevésbé. Azért is, mert nem a külső elnyomástól kell megszabadítani az embereket, hanem a belső rabságoktól, ami kialakult bennük.
Jézus tehát akkor és ott elkezdte a szemüket felnyitni, a önteltségük rabságát megszüntetni.
*Átéltük már, hogy így teljesül az Ige? Elkezdi Isten láttatni magunkkal, hogy milyenek is vagyunk valójában?
A múlt és a jövő két történetben
Mindezek után Jézus két történetben értékeli a hitetlen élet eredményeit. Leírja milyen volt a múltban ez, de egyben jelzi, hogy ez ismétlődhet meg, ha meg nem térnek.
Elgondolkodtatja őket arról, hogy Illés és Elizeus próféta idejében miért nem a kiválasztott nép körében tett Isten csodát. Miért nem közöttük működött Isten hatalma? Mert nem hittek. Ez lesz Názáretben is.
A Máté 13:58-ban olvasható is a lehangoló megállapítás: „Nem is tett sok csodát hitetlenségük miatt.”
Az Ige rámutat, hogy mit hibáztak az elődeink, de egyben jelzi, hogy ez velünk is megtörténhet, ha nincs őszinte megtérésünk.
4)A hallgatóság reakciója
Mivel záródott a történet? Mit eredményezett a megjelent kegyelem, a hirdetett szabadulás?
Haraggal, tiltakozással, hárítással, elutasítással. Az igazság okozta fájdalmait csak tünetileg akarták kezelni, nem pedig a kiváltó okok megoldásával.
Sajnos ez is egy példa arra, hogy hogyan viselkedik természete szerint az ember. Kap egy szembesítő igazságot, egy leleplező állítást, egy diagnózist az állapotáról, és ezen nem feltétlenül elgondolkodik, hogy a feltárt tényeket értékelje, majd megoldja, hanem elhallgattatja az orvost.
Olyan mély indulatok születtek a názáreti zsinagóga hallgatóságában, hogy az Úr Felkentjét meg akarták ölni. Gyilkos harag született bennük. De sajnos nem a bűneikkel szemben, hanem a bűneikre rámutató Jézussal szemben.
*Vigyázzunk testvérek, mert ez a reakció magától születik bennünk. Ha valami leleplező, szembesítő igazságot kapunk, arra reflexből a hárítás, kimagyarázás, menekülés, elhallgattatás lesz a válasz. Ilyen az emberi természet. Kérjük, hogy inkább Isten Lelke szüljön reakciót.
De mit old meg ez? Csak látszat megoldást hoz. Mivel megszűnik a nyugtalanító leleplezés, valamelyest helyreáll a nyugalom. De mi történik a szívben? Semmi. Azaz semmi jó. Az elutasítással ugyanis a feltárt hiba, bűn elfogadása és védelme valósul meg. Ez pedig egy mélyülést, süllyedést hoz a lelki életünkben. Aki megvédi a bűneit, az teret is enged annak, hogy végezze csak tovább a lehúzó hatását.
Mit mondunk arra az emberre, aki összetöri a tükröt, mert meglátta benne azt, hogy hibák vannak az arcán? Mit gondolunk arról, aki összetöri a röntgen készüléket, mert megmutatta, hogy kóros elváltozás van a testében? Mit mondunk arról, aki leszúrja az orvosát, mert megállapított nála egy betegséget? Vagy mit gondolunk arról a személyről, aki nem akar vérvételre menni, mert a legutóbb is sok rossz eredményt kapott? Az ilyen embereket nem tudjuk helyes viselkedésűnek tartani.
Az a helyzet, hogy Istennel és az Igével szemben nagyon gyakran ez a reakció. Eltávolítás, vagy eltávolodás. Ha lehet eltávolítjuk a kellemetlen leleplezést okozó hatást, vagy eltávolodunk tőle. Ez utóbbit tették a zsidók, mikor Jézus arról beszélt, hogy a teste étel, a vére ital. (János 6)
Az a helyzet, hogy lehetősége van mindenkinek ilyen reakciókra. Viszont milyen eredményt fog ez hozni? Ha ez élete végéig tart valakinek, akkor ítéletet.
Összegzés
Miért mond igazat Jézus Názáretben? Mert nem szereti őket? Nem. Épp azért mondja el az igazat, és szembesít, mert szereti őket.
Én is szeretem a gyülekezetet.
Takács Zoltán igehirdetései 