Akarod követni Jézust?

Lukács 9:23-27

1)Bevezetés

Nagyszerű dolog közösséghez tartozni. Hatalmas érték Isten gyermekeként a gyülekezetben lenni. Ennek egyik indoka, hogy nagyon sok segítséget tudunk egymás felé érvényesíteni, teljesítve ezzel Isten kérését: egymás terhét hordozzátok. Ehhez elengedhetetlen a terhek megosztása és a megosztott terhek felvétele, hogy segítsünk egymásnak.

Ez az összefogás, kölcsönös segítség adás nyújt támaszt több területen. Az élet, a hit megélése során keletkező nehézségek megoldásához, a harcok megvívásához ad erőforrást.

Fontos, tehát, hogy osszuk meg terheinket, hordozzuk egymás terhét, és a közös harccal mutassunk Krisztusra.

Viszont van valami, amiben teljesen magunkra maradunk, illetve egyedül kell dönteni, tetteket kivitelezni. Ez a Jézus követése és annak az induló lépései. Gondolkodjunk ma erről!

2)Mindenkihez szól, de nem mindenkinek

Miután Jézus a tanítványaival arról beszélgetett, hogy kinek mondják őt az emberek és kinek tartják ők a követett Mestert, elmondta nekik, hogy mi vár rá. Szenvedéssel, megvetéssel, megöletéssel kell szembe néznie, de a feltámadás lesz mindennek a vége. Amint ezeket megbeszélték, mindenkihez intézett egy felszólítást.

Mindenkihez szól, de a „ha” feltételességet jelző szócska arra utal, hogy nem szól mindenkinek. Ha valaki én utánam akar jönni – kezdi a közlését. Ha jól belegondolunk, Jézus azokat szólítja meg, akik már eldöntötték, hogy Jézus után mennek, vagy most, a tanácsait meghallgatva fognak arra jutni, hogy Jézus követőjévé válnak. Akiket ez nem érdekel, nekik nem érdekes, nem fontos a most elhangzó tanítása.

Olyan ez, mint sok élethelyzet, amikor kínálnak nekünk valamit. Ha valaki hitelt akar felvenni, figyelje a bankok ajánlatait. Ha valaki autót akar vásárolni, figyelje a kereskedők hirdetéseit. Ha valaki munkát akar vállalni vagy váltani, az álláshirdetések között böngésszen. Akiket ezek nem érintenek, közömbösen továbblépnek a megjelenő ajánlatokon.

*Nagy kérdés, mit érzel most, amikor Jézus azt mondja: Ha valaki utánam akar jönni? Mint követő, újra felerősödik az elhatározás, hogy továbbra is menni akarsz Jézus után? Ha még nem követed, felébredt a vágy, hogy elindulj Jézus után? Remélem, senki nincs itt, aki érdektelenül áll a kérdéshez. Mindenesetre, senki ne induljon haza, gondolván, hogy ma itt nem fog számára hasznos információt hallani. Aki még az előző kérdések által állított kategóriák egyikébe sem tudja magát besorolni, akkor se zárja be a fülét, mert a részletekben még kaphat kíváncsiságot felkeltő információkat.

Ha akar…

Tehát feltételes Jézus megszólítása. Ugyanis minden tanácsa egy döntés megszületéséhez kötött. Akarod-e követni Jézust vagy nem? Ez mindenkinek saját döntése alapján indul csak el az életében, sőt a sorozatos döntések alapján maradhat fenn a Jézust követő állapotunk.

Hatalmas kérdés tehát, hogy mit akarunk. Az életünkben a haladás, Krisztus követés, a szolgálatában való helytállás, a cél felé való futás attól függ, akarjuk-e ezt. Ha nincs erre irányuló akarat, akkor könnyen eltéríthetők leszünk. Az életben adódó akadályok, problémák, hatások akadályozni fognak. Nem feltétlenül azért, mert olyan nagy akadályok, hanem mert nincs elég erős akaratunk.

Ki meri bevallani, hogy az esetek többségében, amikor azt mondjuk valamire, amit lelki vonatkozásban megtehetnénk, de elmarad, hogy nem tudtuk megtenni, a mögött valójában az van, hogy nem is akartuk. Nem tudtam elmenni konferenciára, nem tudok elmenni szolgálatra, nem tudom meglátogatni a testvéremet, stb. Honnan lehet tudni, hogy nem tudtam, vagy nem akartam? Nekem van egy-két módszerem. Ha valamiből kimaradok, pedig nagyon akartam ott lenni, akkor szomorú vagyok, hogy nem vagyok ott. Ilyenkor az adott időpontban azon jár az eszem, hogy most akik résztvevői a szolgálatnak, mit élhetnek meg. Ha semmi ilyen negatív érzés nem születik meg a távollét alatt, vagy eszembe sem jut, a program, akkor valójában nem akartam ott lenni. Egy másik tesztelő belső folyamat arra, hogy akarok valamit, de nem tudom, ilyenkor azonnal értesítem azokat, akik várnak, hogy ott legyek és alig várom az újabb lehetőséget, amikor végre én is részt vehetek.

*Nagyon nagy kérdés tehát, mit is akarok valójában. Vizsgáljuk, meg, mire irányul az akaratunk!

Jézus ezzel a felvetésével meghív a szabad életre. Ráeszméltet, hogy szabad döntést hozhatsz, hogy elindulsz-e Jézus után, vagy nem. És ez így az igazi. Nem azért kell Jézus követőjévé válni, mert ezt akarják a szüleid, mert ezt követeli meg az életkorod, mert ezt várja el a gyülekezet. Nem! Azért indulhatsz el, mert Jézus hív és te vágyat érzel arra, hogy Vele tarts.

Hova hív Jézus?

Nem egyszerűen csak vele való időtöltésre invitál. Azt ajánlja, hogy menjünk vele oda, ahova Ő tart és járjuk vele az oda vezető utat. Tehát menjünk vele az Atya dicsőségébe, a mennyei állapotba és járjuk ehhez végig a küldetés útját, a szolgálat útját.

3)Tagadja meg magát!

Tehát, ha megvan az elhatározás, akarat, jöhet az útmutatás. Jézus azzal folytatja, hogy a követő tagadja meg magát. Mit jelent ez?

Egyik értelmezés, hogy az ember ne a kívánságai vágyai szerint irányított ember legyen. Ne ezek adják az indítékot a döntéseihez, tetteihez.

Ennek bemutatásához jó példa Káin. Amikor szívében, gondolataiban már elindult valami rossz, akkor Isten kérdezett tőle, rávilágított dolgokra és olyan tanácsot adott, ami az önmegtagadás példája is lehet.

1Móz 4:6- Erre az ÚR így szólt Kainhoz: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejedet? Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyakozik. De te uralkodjál rajta!

Egy másik példa is bizonyos értelemben ide sorolható. A gazdag ifjúnak nevezett személy esete tanít minket. Azzal a kérdéssel megy Jézushoz, hogy mit tegyen, hogy elnyerje az örök életet. Jézus a parancsolatokra utal, hogy azokat teljesítse. Elmondása szerint ezeket gyerek kora óta betartotta. Ezután következett az alábbi tanács:

Luk 18:22 Jézus ezeket hallva azt mondta neki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, kövess engem!

Úgy is mondhatnánk: Tagadd meg magad és kövess engem. Neked az önmegtagadás a vagyonodról való lemondást jelenti, mivel a vagyon az életed központi eleme lett.

Az önmegtagadás a kapcsolatainkban is értelmezhető. Lelki, hitbeli kérdéseknél is előjöhet. Pál hosszan fejtegeti, hogy nagy különbségek lehetnek hívők között, de ezeket nem élheti meg senki önző módon, csak saját javait szem előtt tartva. Vannak helyzetek, amikor le kell mondani a lelki szabadságról, hogy másokat ne botránkoztassunk meg. Ehhez is önmegtagadás kell.

Róm 14:21 Jó nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem [tenni], amiben a te atyádfia megütközik vagy megbotránkozik, vagy erőtelen.

Ha Jézust követed, nem lehetsz közömbös azokkal szemben, akik gyengébbek a hitben. Ahhoz, hogy őket meg ne botránkoztasd, meg kell tagadnod magadat és lemondani a szabadságodról, hogy a gyengébb testvéred meg ne ütközzön azon, amit ő még nem tud szabadon megtenni.

Sok példát, igét lehetne még hozni. Megpróbálom inkább összegezni, mit is jelent a mindennapokban az önmegtagadás Jézus követésében. Ha elindulunk Jézus után, kifejezzük, hogy Jézus az Úr. Tehát tetteinket az Ő akarata, vezetése határozza meg. Adhat Ő olyan parancsot, amit nem szívesen hajtunk végre, amihez időnként nincs kedvünk, ami lemondással, áldozattal jár? De még mennyire. Ha működik az önmegtagadás, akkor könnyű lesz engedelmeskedni. Ha nem valósul meg az önmegtagadás, folyamatos görcsös harcban leszünk, az engedelmesség vonatkozásában.

Jézus példáiban hadd mutassam még az önmegtagadás gyakorlatát!

• Nikodésmus felkereshette Jézust éjszaka is
• Az út terhétől elfáradva ült le Jákób kútjánál Samáriában, mégis kihasználta a lehetőséget, hogy beszéljen a kúthoz vízért érkező asszonnyal.
• Megtagadta magát, amikor sok helyre hívták és elment, hogy segítsen. (Hogy az ilyen helyzetek nem voltak magától értetődően természetesek, hanem kellett az önmegtagadás, talán az a mondata világít rá, hogy „… meddig szenvedlek még titeket?” Máté 17, Márk 9)
• Megtagadta magát, amikor a farizeusok a sok provokatív, csapdahelyzetet jelentő kérdéseivel állt szembe.
• Megtagadta magát, amikor a főpapok vádjait hallgatja, vagy Pilátus előtt áll a kihallgatáson. Nem kérte ki magának a helyzetet, nem viszonozta az Őt érő támadásokat.
• Megtagadta magát, amikor a Gecsemánéban a katonák megkötözték és elvitték.

4)Vegye fel a keresztjét naponta

Lássuk az újabb tanácsát Jézusnak! Ez is elengedhetetlennek tűnő vállalás, ha Jézus után akarunk menni. Ezt más összefüggésben is említi, ráadásul nem felszólításként, hanem olyan állításban, ami a tanítványság elengedhetetlen részeként mutat rá.

Egyik ilyen részlet:

Máté 10:37- 38 Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám. És aki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.

A nagy kérdés, hogy mi a keresztünk, amit fel kell venni? Úgy látom, hogy ennek értelmezésében sok félreértés van köztudatban. Azt figyeltem meg, hogy gyakran mondják az élet terheire, hogy ez a keresztje az embernek. Helyes ezt a Jézus követésében fontos keresztnek nevezni?

Az igaz, hogy sok életkörülmény hasonló terhet jelent, mint egy kereszt cipelése és sok fájdalommal jár, ahogy a kereszt hordozás is. De gondoljunk bele, ha a Jézus idejében, a Római Birodalom egyik provinciájában valaki kimondja a kereszt kifejezést, mi jut eszükbe az embereknek? Egy brutális, kegyetlen kivégző eszköz, és maga a kivégzés gyötrelmei. Nem valamilyen testi betegség, nem a kibírhatatlan főnök a munkahelyen, nem a nehéz családi körülmény, nem a gazdasági válság okozta éhezés, vagy ehhez hasonló.

A pontosabb megértéshez gondoljuk át, Jézusnak mit jelentett a kereszt! A küldetésének lényege, a szolgálatának a végső értelme. Neki a kereszt a megváltásnak, azaz az emberiség megmentésének az eszköze volt, amit nem magáért vállalt fel, hanem értünk. A kereszt annak a csúcspontja, amiben megvalósult a kijelentett jövő, miszerint sokat kell szenvedni, vezetőktől megvettetni, emberek által megöletni. A kereszt a szolgálat okozta teher és küzdelem. A kereszt mindaz, amit Jézus nem magáért tett, hanem az emberek megmentéséért.

A betegségek, megpróbáltatások leggyakrabban magunkért vívott harcok. Aki ezt hordozza, azt nem a Jézust követő tanítványi szerep miatt teszi. Attól nem válik Jézus tanítványává, mert hordozza az ilyen terheket. A kereszt épp abból adódik, hogy Jézus tanítványává lettem.

• Ha kiközösítenek azért, mert hívő vagy, az a kereszted.
• Ha csúfolnak, mert minden vasárnap imaházba jársz, az a kereszted.
• Ha bolondnak mondanak, mert a jövedelmed nagy részét Istennek adod, akkor az a kereszted.
• Ha kinevetnek és lenézően viselkednek veled, mert megálltál 10 percet beszélgetni egy hajléktalannal, akkor ez a kereszted.
• Ha kihasználnak a Krisztusban nyert jószívűségedért, az a kereszted.
• Ha a szorgalmas munkádra igényt tartanak, de a véleményedet nem mondhatod el a munkahelyeden, az a kereszted.
• Ha valakire hetente több órát kell szánni, mert segíteni kell a hit útján való előrehaladásban, az a kereszted.
• Minden olyan nehézség, teher, amit az Úrban való hit miatt vállalsz és élsz meg, és enélkül a hit nélkül nem is lenne részed benne, az a kereszted. Olyan terhek, amit egy döntéssel meg is szüntethetnél. A magad megtagadása helyett Jézust tagadod meg, azonnal lekerül a válladról a kereszted.

Ezt, ha Jézus után akarsz menni, saját keresztként naponta fel kell venni. Azaz minden napnak úgy kell neki indulni, hogy számítasz az ilyen élethelyzetekre és nem elmenekülni akarsz előle, hanem kitartva helytállni benne.

Az önmegtagadás és a kereszt hordozása kéz a kézben jár. Ha megtagadod megad, tudod viselni a keresztet. Ha ez nem megy, a kereszthordozás sem fog sikerülni. Önmegtagadás nélkül a fenti példákban nem csendes kereszthordozó leszel, felháborodott védekező, önmagát nagyra tartó, felsőbbrendű személy. Olyan, aki csatákat akar megnyerni az emberekkel szemben, mert úgy érzi, ezzel ér el nyereségeket. Pedig ezzel nem megnyeri az életét, hanem éppen elveszíti. Mit használ, ha minden ilyen élethelyzetet, a benne felmerülő csatát megnyered, de közben épp a Jézussal való kapcsolatodat veszíted el?

Mi a cél az életben? A saját üdvösségem és az, hogy mások üdvösségében közreműködjünk. Ennek érdekében kövesd Jézust úgy, hogy minden nap megtagadod magad és minden nap felveszed a kereszted!

Hírdetés