Megformálta az Úristen az embert

1 Mózes 2:7-25

1)Bevezetés

Folytatódik a hitvallásunkra épülő üzenetek sorozata. Ma az ember teremtéséről és bűnbe eséséről lesz szó.

A teremtés története felcsigázza az embereket. Viszont úgy látom, nem a lényeg érdekli őket, hanem a kevésbé fontos részletek.

Sokakat az izgalmas részletek foglalkoztatnak.

• Hol volt, netán hol van az Éden kert?
• Miért van kétféle teremtés történet a Bibliában?
• Milyen lehetett a tiltott gyümölcs?

Ezekre a kérdésekre és ehhez hasonlókra nem fogok most kitérni.

Ettől fontosabb részletekből szeretnék üzenetet formálni.

2)Az ember Isten alkotása

A Biblia azt közli velünk, hogy mi, emberek Isten alkotásai vagyunk. Ez igaz akkor is, ha Ádám és Éva után minden egyes személy egy férfi és egy nő kapcsolatából születik meg. Dávid így fogalmazza meg ezt a meggyőződést:

Zsolt 139:13-15 Bizony te alkottad veséimet, te formáltál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy oly megrendítően csodálatos lettem. Csodálatosak a te cselekedeteid, és jól tudja ezt lelkem. Formám nem volt elrejtve előtted, amikor titokban formálódtam és alakultam, mintegy a föld mélyében.

*Tudsz-e ezzel azonosulni? Elfogadod-e, hogy az életed az egész világot teremtő hatalmas Isten alkotása? Hogy egy csodálatos és egyedi műve vagy a Mindenható Istennek? Nem a véletlen műve, nem az állatvilág kiemelkedő egyede, hanem Isten tudatosan formált teremtménye vagy, céllal, küldetéssel.

Ez önmagában is hatalmas igazság, de a folytatás szempontjából is nagy jelentősége van.

3)Az alkotó feladatot bíz az emberre

A megalkotott világban létrehozott Édenbe helyezte el Isten az embert. Ezzel nem egy vége láthatatlan nyaralás kezdődött el, hanem egy hatalmas megbízás. Művelnie és őriznie kellett a rábízott kertet. A munka nem a bűn következményeként kapott büntetés. A munka a Teremtőtől kapott különleges megbízatás itt a földön.

Ez nem csupán annyit jelent, hogy kiparcellázott neki egy kis háztáji területet, amit a saját megélhetésére művelnie kellett. Ez egy példája annak, hogy a Teremtő rábízta az alkotást az egyik teremtményére. Ráruházta a felelősséget.

Ma is fontos üzenete ennek a megbízatásnak, hogy az ember nemcsak fogyasztó ezen a világon, hanem felelős meghatalmazott is. Nem nézheti a saját érdekeit csupán, hanem szem előtt kell tartani az életterének a szempontjait is.

Még általánosabban gondolkodva erről a megbízásról azt is ki kell mondani, hogy az Alkotó utasítást, ha tetszik parancsot adott az embernek a földi életére nézve. Meghatározta a létének a célját és értelmét.

*Tudod-e ezt is magadra érvényesnek tartani? Ha Isten alkotása vagy, nem vagy tökéletesen a magad ura. Ha elfogadod, hogy egy végtelen bölcs hatalom életteret és életet adott neked, akkor Ő határozza meg a feladatodat, küldetésedet is. Egyáltalán benned van-e az a hozzáállás, hogy mint alkotás függsz az Alkotótól és felé vagy felelős mindenért?

Tudom, hogy nem gondolkodás nélküli katonákat, még inkább nem robotokat alkotott Isten, tehát mindenki eldöntheti mit kezd ezzel a helyzettel. Ma is döntés kérdése, hogy az ember teremtményként a Teremtő akaratát keresi-e és azt igyekszik-e teljesíteni. Döntés kérdése, hogy alárendeli-e magát az Istennek, vagy független életet akar élni, amiben saját maga ura kíván lenni.

Nemcsak tennivalót határoz meg, hanem tilt is a Teremtő. Ehhez is van joga. Ha van valami, amit nem enged meg, nem tart hasznosnak, akkor azt megtilthatja nekünk. Ez előtt is fejet kell hajtani, tudva, hogy nem ellenünk hozott parancs ez, hanem értünk meghozott tiltás.

Van még egy megragadható lényege annak, hogy az ember Isten alkotása. Arra gondolok, hogy egymásra is ezzel a meggyőződéssel kell nézni. Minden személy, aki ezen a világon megszületik, Isten egyedi, különleges alkotása, akinek az Alkotó ad célt, küldetés a világon.

Nemcsak magamban kell csodálni Isten egyediséget teremtő, megkülönböztető alkotó munkáját, hanem másokban is. Nem bosszankodnom kell azon, hogy miért nem ugyanúgy gondolkodik mindenki mint én, hanem gyönyörködni kell ebben a különbségben.

*Tudsz-e az emberekre ezzel a hozzáállással tekinteni? Meglátod-e bennük az Isten egyedi, szép alkotását? Akarod-e ezt látni bennük? Ez az igyekezeted segít-e feléjük fordulni? Akarsz-e erre a meggyőződésre építve kapcsolatot teremteni és ápolni velük?

Van egy komoly ige, ami irányt adhat ebben a gondolatban:

Jak 3:7-10 Mert mindenféle vadállat, madár, csúszómászó és tengeri lény megszelídíthető, és az ember meg is szelídítette, de a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg, fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel van tele. Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket. Ugyanabból a szájból jön ki áldás és átok. Testvéreim, nem kellene ezeknek így lenniük.

Az istenfélők hatalmas bűnére mutat rá ez a részlet. A hitetlen ugyanis nem eshet ebbe, hiszen ő nem áldja Istent. Tehát mi, hívők a beszédünkkel is bizonyíthatjuk, hogy az embertársunkat Isten teremtményeként fogadjuk el. Micsoda döbbenetes kettősség. Istentiszteleten áldjuk, magasztaljuk a Teremtőnket, utána pedig csípős nyelvvel tesszük a megjegyzésünket, okozzuk a fájdalmat az Isten képére formált testvérünknek, akit ráadásul ugyanaz a Krisztus váltott meg, mint minket.

4)Segítőtársak

Isten mindent tud. Mindent jól tud, jól értékel. Megállapítja, hogy az embernek nem jó egyedül. Ezért alkot hozzá illő segítőtársat.

Pedig az ember nem is volt egyedül. Kapcsolata volt a teremtőjével. Legalábbis így képzelem, hogy Isten nemcsak az asszony teremtése után kezdett kapcsolatot teremteni az emberrel, hanem már előtte is. Tehát volt neki „társa”, de Isten látta, hogy ez nem jó az embernek. Kell neki hozzáillő, olyan hús-vér alkotás, mint ő maga. Így hát megteremtette Évát is Isten.

Milyen viszonyba kapta az ember a társát? Maga mellé. Nem alárendelt szerepbe, hanem társként.

*Kedves férjek és feleségek! Tekintsetek egymásra mint társakra!

5)Összegzés

• Nem a véletlen műve vagy. Isten akarta, hogy létezz! Ő alkotott téged!
• Az embertársaidra nézve is fogadd el, hogy alkotás mindenki, mégpedig Isten elképzelése szerint létrehozott alkotás.
• Ha elfogadod, hogy Isten teremtménye vagy, keresned kell akaratát, rád vonatkozó tervét, parancsát!
• Isten alapvető terve, hogy segítőtársat akar adni, segítőtárssá akar tenni minket. Legyünk egymás segítői a házasságban!

Hírdetés