Jakab 3:13-18
1)Bevezetés
A Jakab levelének tanulmányozásánál egy fontos fogalommal kapcsolatos üzenethez érünk. A bölcsességről lesz ma szó.
A bölcs, bölcsesség kifejezés közel négyszázszor fordul elő a Bibliában. Nem véletlenül a Példabeszédek és a Prédikátor könyve foglalkozik a legtöbbet vele. A kettőben együtt 151-szer fordul elő a kifejezés. Ezután a Jób könyvében (29) olvashatunk róla a legtöbbször, és a Korintusi első levélben. (24)
Jakab már egyszer érintette a témát, amikor a kísértéssel kapcsolatban ajánlotta, hogy a bölcsesség kérhető, ami egy lehetőség megállni a kísértések idején, kísértéses helyzetekben.
Már ebből az alkalmazásból is látszik, hogy a bölcsesség nem egy értelmi képesség, vagy értelmi megnyilvánulás, hanem attól sokkal több.
2)Ki tenné fel a kezét?
Jakab a tanítását egy mesteri módszerrel vezeti be. Kérdés formájában szólítja meg a levél olvasóit. Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Nem tudom, hogyan hatott ez az olvasókra.
*Most ki tenné fel a kezét a kérdésre? Ki jelezné azt, hogy én bölcs vagyok?
Nem butaság ez a kérdés. Mi emberek nagyon könnyen bölcsnek tartjuk magunkat. Ezt tudva figyelmeztet az ige minket ezzel kapcsolatban:
Péld 3:7 Ne tartsd bölcsnek magadat; féld az URat, és kerüld a rosszat!
Ahogy sok más jellemzőre igaz, így erre is, hogy nem akkor feledkezünk meg a hiányosságunkról, amikor ez a téma, hanem az élet folyamatában. Egy beszélgetésben, egy tanácsolási helyzetben, amikor valaki segíteni akar nekünk, egy figyelmeztetési szituációban, amikor szembesítenek hibáinkkal, akkor a reakcióink azt mutatják, mintha mi elég bölcsek lennénk és ezekre nincs szükségünk. Nem kell mások tanácsa, nem kérjük a figyelmeztetést. Ami még keményebb, olykor Isten vezetésével szemben is tudunk így megnyilvánulni.
Gondoljunk arra, hogy egy komoly vezetési kérdésnél azzal érvelnek sokan, hogy azért kaptunk értelmet, hogy el tudjunk dönteni kérdéseket magunktól. Ilyenkor könnyen lehet, hogy már magunk által kreált bölcsességben vagyunk. Az Isten vezetése gyakran logikátlan emberi nézőpontból.
Péld 3:5 Bízz az ÚRban teljes szívedből, és ne a magad értelmére támaszkodj!
Sajnos a bölcsesség címszava alatt inkább a mi értelmünkre támaszkodunk és egy magunk által kreált logikát követve hozunk döntéseket.
*Úgy érzem, ma több, Isten által közölt vezetés feneklik meg és hiúsul meg az emberi bölcsesség túlzott felértékelése miatt.
Tehát ki a bölcs közöttünk?
Ha van ilyen – és lehet, mert igenis kaptunk bölcsességet Istentől – arra kell figyelni, hogy az igazi, a felülről való bölcsesség miben látszik meg.
3)A bölcsesség jele a szelíd magatartás
A legelső jellemző – és egyben egy általános tulajdonság is ebben a kérdésben – hogy aki bölcs, az szelíd magatartással tesz erről bizonyságot.
Ahhoz, hogy a bölcsesség lényegét értsük, a szelídséget is érteni kell.
Mi a szelídség? Olyan magatartás, amiben nincs durvaság, vadság. Olyan életvitel, amiben az, akinek lenne hatalma, ereje bizonyos helyzetben mások fölé kerekedni, de nem teszi. Lemond erről a lehetőségéről, féken tarja az erő, hatalom által adta lehetőségekben magát. A szelídség így is leírható: a megfékezett erő. Ahogy egy megszelídített oroszlán képes lenne széttépni az idomárt, de nem teszi, mert megtanult uralkodni az erején.
Emlékezzünk csak, hogy néhány verssel előbb beszélt arról Jakab, hogy a nyelv olyan erő, amit ember nem képes megszelídíteni. Ebből most két dolgot tanulhatunk:
-
A beszéd egy fontos terület, amiben a bölcsesség megmutatható. Azonban nem a kijelentések tartalmában, hanem a közlés szelídségében.
-
A szelídség – akár beszédben, akár másban értelmezzük – nem sajátítható el saját erőből, ehhez Isten segítsége kell, vagy Jézus példája és tanító szerepe. Ő mondta, hogy tanuljuk meg tőle, hogy Ő szelíd és alázatos szívű.
Nem az az ember bölcs, aki mindig, mindenhol fitogtatja tudását, képességeit, hanem aki minden élethelyzetben szelíd magatartással tud érvényesülni. Érdemes hozzá tenni, hogy ez nem gyengeséget, mulyaságot jelent, hanem olyan adottságot, ami alapján tudja az ember, hogy mikor kell, mikor érdemes megszólalni, bármit is tenni.
4)A felülről való bölcsesség
Jakab részletekbe bocsátkozva folytatja a bölcs élet jellemzését. A magyarázatában megfigyelhetjük, hogy a bölcsességet forrása szerint négy jellemzővel illeti. Van a felülről való és a földi, testi és ördögi bölcsesség. Ez valójában kétféle bölcsesség: felülről való és nem felülről való. A nem felülről való lehet földi, testi, vagy ördögi. Belekezdhetnénk ennek a háromnak a részletezésébe, de úgy érzem felesleges, mert nem akarunk megelégedni az ártalmatlannak tűnő földi, esetleg testi bölcsességgel, hanem a felülről való bölcsességet keressük, akarjuk. Az ördögit azért hagytam ki, mert gondolom, azzal senki nem akar azonosulni.
A nem felülről való bölcsesség
Ha van egyfajta bölcsessége az embernek, mert bizonyos tekintetben van tudása, van értelmes felfogása és megnyilvánulása, az még nem biztos, hogy jó bölcsesség. A helyes bölcsesség tesztelését Jakab egy érdekes szemponttal végzi.
Ha keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben – kezdi az érvelést, akkor nincs felülről való bölcsesség bennetek.
(keserű, G4089)
G4089 πικρός, ά, όν (pikrosz a on)
1) keserű, maró
2) keserves, gyötrelmes, bántó
G4089 πικρός (pikrosz)
1) hegyes, éles
2) keserű, csípős
3) gyötrelmes, keserves
___________________________________________________________
(irigység, G2205)
G2205 ὁ ζῆλος, -ου és τό ζῆλος, -ους (ho dzélosz ú to dzélosz úsz)
1) igyekezet, buzgalom, buzgóság, rajongás, hév
2) irigység
3) vetélkedés, versengés
4) féltékenység
Etimológia: G2204-ből, mások szerint G2212-ből
G2205 ζη̑λος (dzélosz)
1) igyekezet, buzgalom, rajongás, hév
2) lelkes utánzás
3) vetélkedés, versengés
4) irigység, féltékenység
Etimológia: esetleg a G2204-ből, mások szerint a G2212-ből
____________________________________________________________
(civódás, G2052)
G2052 ἡ ἐριθεία, -ας (hé eritheia asz)
1) viszály, irigység, vetélkedés, vetekedés
2) (hivatalért történő) versengés, törtetés, küzdelem, rivalizálás, korteskedés
G2052 ἐριθεία (eritheia)
– viszály, irigység, vetélkedés; (hivatalért történő) versengés
___________________________________________________________
A bölcsesség megélése legkönnyebben ezekbe a hibákba vihet minket. Vagy úgy is fogalmazhatnám, ha nem felülről való bölcsességem van, azzal ilyen formában élhetek.
Mit is jelent ez? Azt, hogy ha valaki valamit tud, és azt közölni akarja, könnyen lesz versengő, akaratát mások fölé kerekedő hatalommal akarja érvényesíteni. A tudást, az elképzelést, az ötletet ilyen indítékokkal tárja az ember elő és megsértődik, ha nem az ő akarata érvényesül. Könnyen lesz benne keserű irigység az ilyen helyzet miatt.
Ha magukat bölcsnek tartó emberek a bölcs gondolataikat akarják érvényesíteni, ott könnyen lesz civódás, viszálykodás. Ezekből pedig könnyen születik zűrzavar és gonosz tett.
*Nézz magadba! Felismered-e magadban ezeket a tulajdonságokat? Érzel-e irigységet, versengésre, viszályra késztető indulatokat? Ha igen, nem a felülről való bölcsesség működik benned.
A felülről való bölcsesség jellemzői
A bölcsesség tehát a megnyilvánulásokban mutatkozik meg. Jakab nemcsak a negatív ellenpéldákról írt, hanem a kívánatos pozitív képet is bemutatja.
Tiszta
(tiszta, G53)
G53 ἁγνός, ή, όν (hagnosz é on)
1) tiszta (erkölcsileg-szellemileg), szent
2) érintetlen, tisztességes (2Kor 11,2)
3) ártatlan (2Kor 7,11)
G53 ἁγνός (hagnosz)
– tiszta (erkölcsileg-szellemileg), szent, érintetlen, tisztességes
Etimológia: a G40-nel rokon
___________________________________________________________
Egy isteni tulajdonság az első a jellemzésben.
János ezt egy Istenhez közeledő ember céljaként írja le.
1Ján 3:3 És akiben megvan ez a reménység iránta, az mind megtisztítja magát, ahogyan ő is tiszta.
A felülről való bölcsesség jellemzője a tisztaság, de hatása is az emberre. Ez a bölcsesség tiszta, szent életet formál a birtokosában.
Békeszerető
(békeszerető, G1516)
G1516 εἰρηνικός, ή, όν (eirénikosz é on)
békés, békességes
Etimológia: G1515
G1516 εἰρηνικός (eirénikosz)
– békés, békességes
Etimológia: a G1515-ből
A fenti negatív kép ellen oldala. A felülről való bölcsesség nem az irigységet, a civódást munkálja, hanem a békességet keresi és építi. Ez is isteni tulajdonság, legalábbis Jézus a békességre igyekvőket Isten fiainak mondja:
Máté 5:9 Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiai.
Méltányos
(méltányos, G1933)
G1933 ἐπιεικής, ές (epieikész esz)
1) szelíd, jóindulatú, elnéző
2) méltányos, engedékeny
Etimológia: G1909 + G1503
G1933 ἐπιεικής (epieikész)
1) illő, megfelelő
2) szelíd, jóindulatú, elnéző, méltányos, engedékeny
Etimológia: G1909 + a G1503 származéka
____________________________________________________________
Egy újabb jelző, ami alátámasztja a korábbi gondolatokat. A bölcs ember tud és akar méltányos lenn, tud méltányolni másokat. Nem fél attól, hogy elnéző, jóindulatú legyen.
Engedékeny
(engedelmes, G2138)
G2138 εὐπειθής, ές (eupeithész esz)
1) engedékeny, engedelmes
2) lágy, hajlékony, alkalmazkodó
3) meggyőző
Etimológia: G2095 + G3982
G2138 εὐπειθής (eupeithész)
1) könnyen meggyőzhető, engedékeny, engedelmes
2) lágy, hajlékony
3) meggyőző, szavahihető
Etimológia: G2095 + a G3982 származéka
___________________________________________________________
Önmagában ez kerülendő is lehetne egy hívő ember életében, mert nem jó ha valaki könnyen meggyőzhető, ha alkalmazkodó. Mégis a felülről való bölcsesség jellemzője ez a tulajdonság is. Miért? Azt látom ebből, hogy nem a vitaképesség, vagy az erővel történő akaratérvényesítés képessége bizonyítja a bölcsességet, hanem az, ha valaki tud engedni egy közösség érdekében, egy kapcsolat megtartásáért.
Irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes
Nem részrehajló (kételkedő)
(kételkedő, G87)
G87 ἀδιάκριτος, ον (adiakritosz on)
pártatlan, elfogulatlan, tárgyilagos, objektív
Etimológia: G1 (fosztóképző) + G1252
G87 ἀδιάκριτος (adiakritosz)
1) pártatlan, elfogulatlan
2) nem habozó
Etimológia: G1 (fosztóképző) + G1252
___________________________________________________________
A bölcs ember törekszik arra, hogy ne érdekeket képviseljen, hanem elveket érvényesítsen. Nem nézi sem a maga, sem az előnyben részesítendő személy érdekeit, igyekszik objektív lenni.
Ez egy nehéz cél, ha valaki béketeremtő akar lenni. Az ilyen ember rövid távon támadások célpontja lesz. Egy vitás helyzetben, ahol civódást kell megállítani, a felek mindig azt várják, hogy a közvetítő személy melléjük álljon. Ha nem ezt teszi, ellenféllé, ellenséggé válik az érintettek szemében.
Mégis ez a bölcs magatartás. Nem azt nézni, hogy kinek kell az oldalára állni, hogy az nekem jobb legyen, hanem mi az az igazság, ami mellett ki kell állni.
*Voltam már olyan beszélgetésben, ahol az érintett személy feltette a kérdést a szavaim miatt, hogy most már én is ellene vagyok. Mivel nem adtam kapásból igazat, hanem kérdésekkel próbáltam a téma mélyére ásni, azt érezte, hogy már őt támadom.
Nem képmutató
(képmutató, G505)
G505 ἀνυπόκριτος, ον (anüpokritosz on)
1) nem képmutató, nem tettetett, nem színlelt
2) őszinte, nyílt
Etimológia: G1 (fosztóképző) + G5271
G505 ἀνυπόκριτος (anüpokritosz)
– nem tettetett, nem színlelt, képmutatás nélküli, őszinte
Etimológia: G1 (fosztóképző) + a G5271 származéka
___________________________________________________________
A bölcs ember tud, mer őszinte maradni minden helyzetben. Nem fél a megvetéstől, ami azért érhetné, mert kiáll örök érvényű elvek mellett. Nem forgatja úgy a véleményeit, hogy az éppen annak az embernek tetsszen, akivel beszél.
Az őszinteség is káros lehet a bölcs emberre nézve. Éppen ebben erősödik a bölcsességben, ha nem a pillanatnyi érdeket nézi, hanem a hosszú távú célokat.
5)A békesség teremtés summája
Újra azt érezhetnénk, hogy Jakab ugrál a témákban. Beszél a bölcsességről, majd a végén odateszi, hogy milyen fontos és jó a békesség teremtése.
Nem témaváltás ez, hanem egy jó összegzés.
Ha a nem felülről érkező bölcsesség irigységet és civódást szül, a felülről való pedig inkább erre törekszik, akkor ez egy jó biztatás arra nézve, hogy hasznos a felülről való bölcsesség megélése.
Aki ennek a bölcsességnek a birtokában békét teremt, az valójában elveti az igazság gyümölcsét. Elveti és Istenre bízza annak a termését.
A harcos emberek nem tudják elvetni az igazság gyümölcsét, ők azt zsákmányként hordozzák és mutogatják, mint ami a saját tulajdonuk. A bölcs emberek ezzel szemben Istentől jött kincsként vetik, tudva hogy a növekedést Isten adja ebben is.