Szorongattatásban – Két lehetőség között vívódva

Filippi 1:21-26

1)Bevezetés

Minden választás vívódást is jelent önmagában. Persze, ha a két lehetőség közül az egyik nagyon rossz, nem nehéz a jót választani. Akkor jelent kemény harcot a választás, ha hasonló jó, egyformán hasznos lehetőségek közül kell választani.

Ha a választás kényszerhelyzetet is jelent, mert muszáj dönteni, akkor a belső küzdelmünk egy szorongattatott helyzetet jelent nekünk. Ha lehetne, kikerülnénk a döntés helyzetét, de ez sokszor nem lehetséges.

Egy ilyen szorongattatásként megélt választásról írt Pál a mai szakaszunkban. Ne csak a vívódás tekintetében tanuljunk ebből, hanem a tartalmi vonatkozásban is.

2)Szorongattatásaink

Az emberek életében komoly téma a szorongás. A lélek-gyógyászat gyakorlatában sok feladatot adó kérdés ez. Rengeteg formája, típusa van a szorongásnak, amit igyekeznek megoldani, mert káros hatása van az egyénre.

Én most nem a szorongásról szeretnék szólni, ami egy belső folyamat, hanem külső szorongattatásról. Pál is ilyenről ír. Igaz, hogy egy belső feszültséget jelent neki, de külső okai vannak. Pál nem szorong, mert fél a bezártságtól, azaz klausztrofóbiája van. Pál a szolgálat és a halál közötti lehetőségek választásának kényszerében van.

*Elgondolkodtam, hogy vannak-e az életünkben ilyen szorongattatásaink? Kell-e nekünk ilyenről gondolkodni, ezekkel foglalkozni?

Inkább szorongásaink vannak az egészség miatt, az anyagi kérdések miatt, a kapcsolataink változásai miatt. Amiatt, mert a környezetünk, vagy a körülményeink ránk akarnak valamit kényszeríteni, olyan helyzet nem nagyon van. Emiatt lehet, nem is nagyon ismerjük a szorongattatás állapotát.

Pedig úgy látom, hogy nekünk, de a minket követő generációnak biztosan fel kell készülnie a szorongattatott helyzetekre, a szorongattatás állapotára. Miből gondolom ezt? Jézus felszólító figyelmeztetéseiből.

Több összefüggésben is beszélt ilyesmiről.

Előzetesen annyit, hogy nem a „szorongattatás” kifejezését fogjuk hallani, látni, mert a görög kifejezés egy összetett tartalommal bíró szó, amit gyakran nyomorúságnak is fordítanak.

G2347 ἡ θλῖψις, -εως (hé thlipszisz, -eósz)

1) nyomás, szorítás

2) szorongattatás, nyomorgatás, gyötrés, megpróbáltatás, nyomorúság, háborúság, szenvedés, üldözés

3) gyötrődés, szorongás

(Ógörög 2.)

G2347 θλι̑ψις (thlipszisz)

1) nyomás, szorítás

2) szorongattatás, gyötrés, megpróbáltatás, gyötrődés, szorongás

(Ógörög)

Az utolsó vacsorán általában figyelmeztet erre:

János 16:33 Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én legyőztem a világot.

Az utolsó idők figyelmeztetései között is említi ezeket.

Máté 24:8-10 Mindez pedig a vajúdás kínjainak kezdete. Akkor majd nyomorúságra adnak és megölnek titeket, és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. Akkor sokan meginognak, elárulják és meggyűlölik egymást.

Máté 24:21 Mert akkor olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.

Később Lukács számol be ilyen helyzetről, ami István kivégzése után támadt Jeruzsálemben.

Apcs 11:19 Azok tehát, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az igét, csak a zsidóknak.

Pál személyes felismerése volt a harmadik missziói útja végén.

Apcs 20:22-23 És most íme én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én reám. Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én reám fogság és nyomorúság következik.

Amiről Jézus beszélt, azt hamar átélte az őt követő csoport. Üldözték őket, komoly elnyomás ellenére kellett helytállniuk.

Ezek nem általában az élet nehézségei miatt kialakult körülmények voltak, hanem olyanok, ami azért adódott, mert hittek Krisztusban.

A történelem során úgy alakult, hogy most Európában viszonylag szorongatás és nyomorúság mentesen élhetnek a keresztények. Viszont ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy ez mindig így lesz. Mivel Jézus konkrétan beszélt erről, bátran elkönyvelhetjük, hogy érkezik majd ez az állapot. Ahogy korábban már szóltam erről, ez a mostani helyzet annak az állapotnak egy ártatlan előfutára.

Ha az Úr azt mondta, hogy ezeknek meg kell lenni, mielőtt visszajön, akkor sajnos jönnek olyan fordulatok, melyek ezt lehetővé teszik. Jönnek gazdasági, politikai, kulturális, és vallási változások, melyek előidézik majd azt a körülményt, amikor a keresztyéneket üldözni fogják. Magát a folyamatot nem látom, levezetni nem tudom. Ettől függetlenül meg fog történni.

Most, amikor minden országban a politikai vezetéstől várják a megoldást, a vészhelyzet kezelését, a gazdasági károk enyhítését, könnyen kialakul bennünk az a képzet, hogy modern társadalomban a hatalom nem engedheti meg, hogy nyomorgassák, szorongassák a Krisztust követő hívőket. Ne ringassuk ebben magunkat. Inkább készüljünk.

Mindez nem azt jelenti, hogy Jézus direkt teremt üldözési helyzetet, hanem mivel tudja ezt előre, jelezte nekünk. Olyan ez, mint ahogy Péternek is mondta mi fog történni nagypéntek hajnalán. Nem Jézus rendezte úgy az eseményeket, hogy Péter tagadjon, de mivel tudta, előre mondta. Vagy amikor azt mondta neki, hogy kikért a Sátán, hogy megrostáljon benneteket. Akkor nem Ő rostált, de engedte és mivel tudtával történik, elmondta. Vagy ahogy jelezte neki, hogy eljön az idő, amikor oda viszik, ahová nem akarja, akkor is felkészítő előrejelzést adott arról, mi vár rá.

Tudom, vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a Krisztusban hívők már nem lesznek ezen a világon, amikor ez a nyomorúság elérkezik. Emiatt nem is foglalkoznak különösen a kérdéssel és magukat nyugtatva élik tovább életüket.

Erre az elvre csak néhány kérdésem van az igére építve.

Máté 24:21-22 Mert akkor olyan nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha. És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg, de a választottakért megrövidíttetnek azok a napok.

Ha a nagy nyomorúság idején már a Krisztust követők nem lesznek a világon, akkor miért értük rövidíttetik meg az az időszak?

Vagy miért ezután mondja Jézus a következőket?

Máté 24:29-31 Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.

Lehetne még tovább elemezni ilyen igéket, de elég ennyi. Csak azt akartam megmutatni, hogy nehogy téves könnyelműségbe ringassuk magunkat, hogy nem kell félni a szorongattatás megpróbáltatásától.

3)Az élet és halál kérdése

Az általános gondolatok után lássuk, hogy Pál milyen konkrétumra nézve mondja, hogy szorongattatásban van!

Ha le akarjuk egyszerűsíteni, azt mondhatjuk, hogy azon vívódik, hogy életet vagy halált válasszon. Ja, ha ilyen egyszerű, akkor a döntés is könnyű. Hát az életet jobb választani.

Igen, ez az emberi logika. Pál mégis, mintha szíve szerint a halált választaná. Hogy lehet ez?

Lehet választási kérdés az élet vagy a halál?

Mindenképpen. Speciális helyzetben. Általában nem, mert az bűnös állapothoz vezet. Ha csak úgy gondolkodik valaki azon, hogy jobb lenne a halál, mert nehéz az élet, és netalán ezért tesz is valamit, akkor az öngyilkosság miatt nehéz helyzetbe kerülhet.

Viszont, ha az élet-halál választása olyan szituációban áll elő, hogy megmenthetem az életemet, ha megtagadom Krisztust, ugyanakkor meghalok ha továbbra is Őt választom, akkor van lehetőségem dönteni. Ráadásul a döntési lehetőségek közül az a jobb, ha a halált választom, mert akkor megmaradok Jézus mellett, ha az életet választom Krisztus megtagadásával, akkor elvesztem az üdvösséget. Ide is kapcsolható Jézus fontos gondolata és kérdése:

Máté 16:25-26 Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, a lelkében pedig kárt vall?

Ha valaki megpróbáltatások között meg akarja tartani életét akár olyan áron is, hogy megtagadja Krisztust, lehet, hogy nyert néhány évet, de mindent elveszített valójában.

Pál apostol nemcsak keserű kényszerűségből és nehéz beletörődéssel választaná a halált, hanem azt mondja, hogy erre vágyik, ezt kívánja. Ha gazdasági szemlélettel közelíti meg a kérdést, akkor azt mondja, hogy a halál nagyobb nyereséget hoz neki, mint az életben maradás.

Meg lehet jegyezni, hogy az sem baj, ha valaki belefáradva az élet megpróbáltatásaiba, a kimerítő harcaiba vágyik az eljövendő világba. Ahogy vágyunk egy nehéz hét után a hétvégi pihenésre, vagy egy kemény évet követően egy-két hét szabadságra, úgy lehet vágyunk az örök nyugalomra. A korai keresztyének így tekintettek az örök életre.

Zsid 4:1 Mivel tehát még beteljesedésre vár az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, vigyázzunk, nehogy valaki közületek fogyatkozásban levőnek láttassék.

Zsid 4:10 Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, mint Isten is a magáétól.

Pál mégis vívódik, mert nagy nyereség lenne neki a célba érés, de azt is vállalja, ha maradni kell és folytatni a küzdelmet, a szolgálatot.

4)Kívánság és szükség harca

Pál kívánja a Jézussal való létet az örökkévalóságban, ugyanakkor szükségesnek véli a testben maradást és a szolgálatot azért, hogy szolgálni tudjon az emberek felé.

Hatalmas üzenet ez. A választási helyzeteinkben ezt a két szempontot kell mérlegre tenni. A kívánságot és a szükségességet. Ráadásul a szükséget nem is csak a saját szempontunkból kell vizsgálni, hanem más emberek, a közösségek szempontjából is.

Úgy érzem, gyakrabban irányít minket a kívánság mint a szükség. Még saját dolgaink vonatkozásában is igaz ez. A másokért történő munka vonatkozásában még inkább teljesülhet ez. Ha mások szükségletei jelennek meg előttem, egyből bevillannak a saját szükségleteim, amiket előbbre helyezek. Ez burkoltan kívánság teljesítés. Mivel nincs kedvem, nem kívánok másnak segíteni, ezért segítek magamnak. Ilyenkor az egyébként nem fontos szükségletek is fontossá válnak, csakhogy igazoljam magam, miért nem teszek jót mással.

Olyan elérhetetlennek tűnő lelki szint az, amin Pál apostol volt. A halált olyan nyereségnek tartja, ami mindennél többet ér, mert ezáltal fog Jézussal találkozni. Az élet küzdelmes szolgálatát pedig olyan szükségletnek, amire nézve háttérbe tudja szorítani a személyes kívánságát és tud abban reménykedni, hogy még marad és folytatódhat a szolgálat harca. És mivel e két lehetőség egyaránt Istentől jön, azért él át szorongattatást, mert nem tudja, melyiket válassza.

5)Összegzés

  • Van egy olyan életforma, ahol nemcsak az élet veszélyeztetése miatt lehet szorongattatást átélni. Ez a Krisztust követő élet. Aki ebben van, Isten dolgai miatt is szorongattató választási helyzeteket fog átélni.

  • Szorongattató kérdés lehet az élet halál választása. Ilyenkor ne csak a fizikai létezést lássuk magunk előtt, hanem az örök élet lehetőségét is. Főleg, ha hitünk megtartása kerül mérlegre a döntésben.

  • Adjunk esélyt arra, hogy komoly kérdéssé váljon az életünkben általában is a kívánság és a szükség közötti döntés.

  • A szolgálatra nézve is gyakoroljuk ezt. Azaz, ne csak azt nézzük, nekünk mire van szükségünk, hanem azt is, mi lehet hasznos másoknak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s