A régi törvény újraértelmezése: Ne ölj!

Máté 5:21-26

1)Bevezető

Jézus betölti a törvényt. Ennek egyik értelme, hogy a korábban adott parancsokat értelmezéssel teszi egyértelműbbé, és pontosítja, mélyíti annak gyakorlati lényegét.

Ezt láthatjuk a „Ne ölj!” parancs vonatkozásában is.

2)A régiek és mi

Megmondatott a régieknek, én pedig azt mondom nektek – kezdi Jézus a tanítást. Lássuk meg, hogy nem időkre helyezi a hangsúlyt és nem csupán a szabályokra, hanem a parancsot hallgatókra. Nem így fogalmaz, hogy megmondatott régen, vagy megmondatott a régi szabályban.

Már ezzel a megszólítással is érzékelteti, hogy a parancsolatok is az Istennel való kapcsolatról szólnak. Van egy kijelentő személy és van annak hallgatója, és jó esetben megtartója.

Jézus arra is felhívja a figyelmet, hogy vannak a régiek és vagytok ti. Régi nemzedék, új nemzedék. Régebbi generáció és az új generáció. Akik várták a Messiást és akik hallgathatják a Messiást.

Mi is az újhoz tartozunk. Új szövetség részesei vagyunk. Új értelmezést nyertünk. Új kapcsolatban élhetünk Istennel. Felölthettük az új embert, aminek folyamatos újulása van, (Kolossé 3:10)

*Mennyire érvényesül bennünk, rajtunk az, hogy mi nem a régiek vagyunk, hanem az újak, akik Jézus szerint értjük és alkalmazzuk a törvényt?

*Mennyire figyelünk arra, hogy mi úgy vagyunk új ember, hogy folyamatosan újulni kell, miközben egyre régebbiek vagyunk, hisz egyre régebb óta vagyunk hitben. Látszik-e a fejlődés, a növekedés, vagy eljutottunk egy szintre és már nem tudunk, nem akarunk tanulni, fejlődni, változni?

3)A gyilkos méltó az ítéletre

Ha megfigyeljük, Jézus már a régi szabály idézeténél is bővítést alkalmaz. A parancshoz hozzá teszi, hogy aki öl, méltó az ítéletre. Nem önkényes kiegészítés ez, hanem a törvény magyarázatának kiegészítéseit tömöríti itt így össze. (2Móz 21:12, 3Móz 24:17)

Az emberi élet kiontása jogos ítéletet von maga után. Jézus a törvény értelmezését erre a szempontra építi. Aki öl, az joggal várhatja az ítéletet.

Az első magyarázott törvény rámutat, hogy miért is mélyíti az Úr a parancsok értelmezését. Azért teszi, mert egyszer lesz egy számonkérés, lesz egy ítélet, ahol mindenki megáll és számot ad az életéről.

2Kor 5:10 Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki aszerint, amit e testben cselekedett, megkapja akár a jót, akár a gonoszt.

*Azért vedd komolyan a Jézus által már betöltött törvényt, mert az ítélet nem marad el. Bár kegyelem alatt élő emberek lehetünk, de a megkegyelmezett állapotnak tükröződni kell az életünkön.

De ki számít gyilkosnak? Kinek kell tartani az ítélettől? Csak annak, aki fizikailag kioltja egy másik személy életét?

A harag is gyilkosság

Az Úr rávilágít, hogy aki haragszik, az méltó az ítéletre. Nem mondja ki szó szerint, hogy öl, a haraggal élő ember, de mint a gyilkos, úgy a haragvó ember is méltó az ítéletre. Tehát a haraggal élő ember Isten szemében gyilkosnak számít.

Aki haragot tart valakivel, az úgy viszonyul az illető személyhez, mintha nem is élne. Nem akar tudni róla, kerüli a társaságát, ha találkozik vele, nem köszön. Van, aki szavakban is kifejezi, hogy meg tudnám ölni, annyira haragszom rá. Ezek a viselkedések, ezek a megnyilvánulások bizonyítják, hogy a haraggal élő ember valóban olyan, mint a gyilkos.

Jézus szempontjai szerint ki van rosszabb helyzetben, akire haragszanak, vagy aki haragszik? Aki haragszik, mert ő várhatja az ítéletet.

*Van-e harag valakivel szemben benned? Érzed-e a súlyát ennek? Meg tudsz-e bocsátani, hogy felszabadulj az ítélet alól? Amíg nem bocsátasz meg, valóban méltó vagy az ítéletre, hisz aki nem tud megbocsátani embertársának, annak életében kétséges az Isten megbocsátása is.

Máté 6:14 Mert ha megbocsátjátok az emberek vétkeit, nektek is megbocsát a ti mennyei Atyátok.

4)Ítéletre méltó szavak

Jézus Krisztus tovább bontogatja a kérdést és rámutat, hogy az emberek elleni sérelemnek van egy másik formája is. Ez pedig a szavak, a beszéd szintjén van.

Ha valaki negatív minősítő szavakat mond másokra, ugyanúgy méltó az ítéletre, mint a gyilkos.

Jézus két szitokszót említ az értelmezésében. Aki ezeket más emberre használja, az méltó az ítéletre.

Miért? Miért sorolható ez az ítéletre méltó magatartásba?

Egyrészt, mert a szavak mögött negatív, haragos érzelmek húzódhatnak meg, vagy valamilyen fölényesség, büszkeség, melynél fogva az egyén méltónak tartja magát arra, hogy mások felett ítéletet mondjon.

Aki pedig ítélkezik, maga is ítélet alatt van. Ezért is szól a figyelmeztetés: Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!

Aki bármilyen negatív minősítést használ embertársára, azzal ítéletet hozott felette.

*Szoktál véleményt alkotni emberekről? Milyen minősítések születnek benned? Mit mondasz ki emberekről – sokszor a hátuk mögött, másokkal beszélgetve? Nem ítéletes dolgot teszel olykor a szavaiddal? Vigyázz a szavaidra! Minden más személyre kimondott minősítés ellened fordulhat.

5)Az áldozat feltétele: békesség

A másokat minősítő életmód nem ártalmatlan hétköznapi tett. Az Istennel való kapcsolatra is kihat. Ezért viszi tovább Jézus a témát az áldozati tevékenység felé.

Ha valaki áldozatot visz, azaz Isten elé járul és közben jut eszébe, hogy valakinek panasza van, arra nézve az a helyes hozzáállás, ha felkeresi és rendezi vele a rendezni valóit.

Nagyon komoly tanács ez Jézustól.

Nem a panaszost küldi rendezni, hanem akire panasz van. Mert talán az illető, már elmondta a gondolatait, de nem akart a másik tudomást venni róla. Vagy mástól hallotta a panaszt, és még nem ment el megbeszélni.

Jézus azt kéri, hogy ha tudomást szerzünk arról, hogy valakinek panasza van, azon gondolkodjon el és akarja azt tisztázni. Kemény kérés ez.

Ha valakitől panaszt kapunk a gyakori reakció nem az elgondolkodás és a rendezés. Ilyeneket gondolunk vagy mondunk:

• Nem jól látod a helyzetet, legyél kicsit figyelmesebb. – tehát visszadobjuk a labdát.

• Mit képzel ez az ember? Hogy mondhat véleményt rólam?

• Már megint azt hiszi, hogy okosabb nálam, már megint azt mutatja, hogy mindenkitől többet tud.

Inkább a védekezés, annak is a támadó változata jön reflexből. Jézus mást ajánl. Tisztázó beszélgetést, és rendezési szándékot.

Ha ez nincs meg, hiába akarjuk magunkat odaszánni Istennek kedves áldozatnak. Nem ér semmit. Hiábavaló lesz az istentisztelet.

Egy kis megjegyzést érdemes beszúrni.

Hogy éljük meg, ha valaki ellen panaszunk van? Az illetőnek mondjuk, vagy másoknak? Az érintettel akarjuk rendezni, vagy hintjük a panaszt és várjuk, hogy mikor jut el ahhoz, akire panaszom van? Az a helyes, ha az érintettel beszéljük meg a kérdéseinket.

Milyen legyen minden beszélgetés szándéka, iránya? Békülésre törekvő. Nem vitát erősítő, haragot mélyítő, igazságért harcoló, hanem békére igyekvő.

6)Az ellenség jóakarójává lenni

Jézus már itt is érinti az ellenséggel való kapcsolat kérdését, amit majd később újra magyaráz.

Valószínű, azért kapcsolta ide, mert a harag, a panasz, a kritikus megjegyzések ellenségeket formálnak belőlünk. A rossz érzések, az ítélkező magatartás, az egymásra mondott és el nem rendezett panaszok ellenségekké tesznek minket.

Ezt nem szabad megengedni magunknak. Ha mégis felismerjük, hogy valakiben ellenséget látok, vagy én érzek ellenséges érzéseket, azzal hamar ki kell békülni. Alkalmazni kell a fontos szabályt:

Róm 12:18 Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek.

Az ellenség az lehet, akivel valamiben vitám van. A szó jelenthet peres felet, akivel tisztázandó ügyem van. Vagy neki van követelése felém, vagy nekem irányába. Úgy is mondhatjuk, hogy tartozást kell rendezni.

Mi a mi első számú tartozásunk egymás felé? A szeretet. Azzal tartozunk, hogy egymást szeressük.

Addig kell ezt tenni, míg úton vagyunk. Ha véget ér az út, a békülés lehetősége is megszűnik.

7)Összegezve

• Mi nem a régiek vagyunk, hanem az újak. Új szövetségben, új kapcsolatban Istennel.

• A betöltött és így megismert törvény még komolyabban von ítéletre minket.

• Aki öl, aki haragszik, aki ítélő megjegyzéseket tesz másokra, az méltó az ítéletre.

• A harag és rendezetlen kapcsolat hiábavalóvá teszi istentiszteletünket. Törekedjünk a békülésre!

• Ne engedjük meg az Ellenségnek, hogy minket egymással szembe fordítva ellenséggé tegyen.

Hírdetés