Az Atya gyönyörködik Jézusban

Máté 3:13-17

1)Bevezetés

Miért gyönyörködött az Atya Jézusban? Miért akkor gyönyörködött benne? Van ebben jelentősége annak, ami történt, vagy egyszerűen a személyében gyönyörködött, mint egy elfogult nagyszülő az unokájában, akit minden más gyereknél szebbnek és jobbnak lát?

Mutat-e valami mást ránk nézve ez az Isteni megnyilvánulás?

2)Jézus beállt a sorba

Amikor Keresztelő János nyilvánosan megjelent, elkezdte hirdetni Isten országát és hívta az embereket, hogy lépjenek be oda. Ennek az lett a hatása, hogy sokan jöttek is és teljesítették a belépés feltételét.

Máté 3:1-2 Ebben az időben jelent meg Keresztelő János, és prédikált Júdea pusztájában. Ezt mondta: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.

Máté 3:5-6 Tódult hozzá Jeruzsálem, az egész Júdea és a Jordán egész környéke, és miután megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán vizében.

Azok, akik megértették az üzenetet és el is fogadták annak felszólító tartalmát, engedelmeskedtek és sorba álltak, hogy János keresztelje meg őket. Ennek a folyamatnak volt egy fontos részlete. Előtte meg kellett vallani bűneiket. A megvallással együtt érvényesült a bűnbánatuk, arra pedig a hű és igaz Istennek a bocsánata is. Ilyen lelkülettel érkeztek a Jordánhoz, Keresztelő János elé.

Az első ok, amiért gyönyörködhetett Isten a Fiában, hogy beállt a sorba. Mondhatnák a kritikusok, hogy emiatt inkább haragudnia kellett volna Istennek, mert beállt a bűnösök közé. Ez csak akkor lett volna jogos, ha bűnösként állt volna be a sorba, de ez rá nem volt igaz.

Jézus úgy állt be a sorba, hogy maga nem volt bűnös. A sorba állással azt fejezi ki, hogy „hasonlóvá lett az emberekhez és szolgai formát vett fel”. (Filippi 2) A sorba állása nem itt kezdődött, hanem születésével. Belépett a halandó emberek sorába, a törvény alatt lévők sorába, a betegségeket, fájdalmakat ismerő emberek közé. Azzal, hogy megvárta a 30. életévét a nyilvános szolgálattal, beállt a zsidó szabályok alkalmazóinak sorába. (Harminc éven alul nem lehetett senki tanító.)

Jézus nem kért külön elbírálást, nem követelt megkülönböztetett bánásmódot Istentől. Nem kérte ki magának a rá szabott út nehézségét. Nem kezdett önálló ötletelésbe, hogy végezze a munkáját. Engedelmeskedett Isten akaratának.

A sorba állásával kifejezte azt is, hogy közénk jött, értünk jött. Meg akarta mutatni, hogy amennyire lehet, hozzánk hasonló akart lenni.

*A mai bemerítkező is beállt a sorba. Abba a sorba, amibe egykor Megváltója is beállt.

*Te beálltál már ebbe a sorba? Megértetted Isten hívását a mennyek országába, és teljesítetted a belépés feltételeit?

Nem tiltakozott az Atyánál, hogy engem nyolc napos koromban körülmetéltek, egy hónapos koromban bemutattak a jeruzsálemi templomban a papnak. Nem hivatkozott arra, hogy tizenkét éves korától feljárt a zarándok ünnepeken Jeruzsálembe, hogy teljesítse az előírásokat. Ezek nem voltak számára kifogások arra nézve, hogy elmenjen és megkeresztelje őt János.

Valójában nem is ezekre kellett volna hivatkoznia, ha kérni akarta volna a felmentést a bemerítés, a keresztség alól, hanem arra, hogy nincs bűne. Mondhatta volna, hogy ezek mind bűneik megvallására és bűnük bocsánatára kérik és kapják a keresztséget, nekem erre nincs szükségem.

*Még nem hallottuk a bemerítkező bizonyságtételét, így nem tudjuk, játszódott-e le benne ilyen tiltakozási hullám. Akadályozták-e a bemerítkezési törekvésében a gyerekkorában kapott rituálék, gyerekkorban elvégzett tettek, a korábban megélt vallási gyakorlatok. Azt viszont tudom, hogy sokakat ilyen indokok tartanak távol attól, hogy beálljanak abba a sorba, amibe Jézus is beállt és nem keresett ellene semmi kifogást.

*Van benned, kedves hallgató kifogás keresés, hogy miért nem kell neked hitvallással egybekötött keresztség? Igazán csak egy dologra hivatkozhatnál, de az rád nem érvényes. Akkor lehetne kikerülni a hitvalló keresztséget, ha nem vagy bűnös.

Érdemes kihangsúlyozni ezek után, hogy a keresztségben nem az életkor számít, nem a víz mennyisége a fontos. Sokan ezen folytatnak kemény vitákat. Vannak egyébként köztes példák is. Vannak felnőtt hitvallók, akiket leöntéssel keresztelnek, és vannak csecsemők, akiket teljes alámerítéssel keresztelnek. A keresztségben az a lényeg, hogy a bűnbánatra, bűnvallásra és az erre elnyert kegyelem átélésére fakadó hitvallást követően történjen meg.

3)Így illik betölteni az igazságot

Van még egy részlet, ami miatt gyönyörködött Isten a Fiában. Erre az a párbeszéd mutat rá, ami közte és János között lezajlott.

János felismerte, hogy Jézusnak valójában nincs szüksége erre a lépésre, amit most készül megtenni. Azt is belátta, hogy ezt inkább neki kellene kérni Jézustól. Amikor ezt elmondja, Jézus érdekes válasszal éri el, hogy János engedjen neki.

„Az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.” De mit jelent mindez? Miért bírt ez meggyőző hatással Jánosban? Hogy váltotta ki ez is az Atya gyönyörködő reakcióját?

Jézus később azt mondta egy tanításában, hogy ő azért jött, hogy teljesen betöltse a törvényt, Isten parancsait.

Máté 5:17 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt vagy a prófétákat. Nem eltörölni, hanem betölteni jöttem.

Jézus semmiben nem állt ellen annak a szabálynak, parancsnak, amit Isten adott. Nem kritizálta meg, nem titulálta elavult rendszernek. Betöltötte, azaz megtartotta és tartalommal töltötte meg.

Ugyanakkor az igazság betöltése a jövőre is utal. Jézus azt is jelezte, hogy ez a pillanatnyi tett is része annak az igazságnak, ami az emberekre nézve a megigazulás lehetőségét adja meg. Ha nem teljesül hiánytalanul Isten igazsága, nem érvényesülhet a kegyelem sem.

Róma 10:3-4 Mert azzal, hogy Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának. Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására.

Jézus azzal, hogy tökéletesen betöltötte és személyében igazi tartalommal megtöltötte a törvényt, önmaga lett az igazság, a megigazulás lehetősége.

Isten azért gyönyörködött a Fiúban, mert azzal a tettével is bizonyította, hogy annyira komolyan veszi az elveszett bűnös emberek megigazulását, hogy ebben a részletben is hibátlanul akarja betölteni az igazságot.

Ez nekünk nem példa, mert mi ezt nem tudjuk követni, de egy nagy lehetőség. Bennünk – erre a részletre nézve – úgy gyönyörködhet Isten, ha Krisztus követésében fogadjuk el a megigazulás lehetőségét, mint ahogy nincs is más.

4)Összegzés

• Jézus Isten elismerő szavait kapta, amikor engedelmeskedett olyan tettben, ami ellen számos kifogása lehetett volna.

• Fontos a Fiúnak, hogy az Atya gyönyörködjön benne.

• Nekünk is szabad arra törekedni, hogy gyönyörködjön bennünk. Ez pedig abban érhető el, hogy a nekünk adott útmutatást úgy kezeljük, mint egy illendőségi elvárást. Ha úgy fogjuk fel az élet lényegét, hogy illik nekünk is betölteni minden igazságot engedelmesen. Így a keresztség gyakorlatát is.

Hírdetés