Jakab 1:19-27
1)Bevezetés
Csodálatos eszköz a Biblia. Olvasva versenként is nagy igazságokat találunk benne, de ha összefüggésében tanulmányozzuk, még több mély üzenet bontakozik ki előttünk. Ez a mai ige is ezt igazolja. Több, önmagában is helytálló és fontos igazság látszik benne, de még többet kapunk, ha az összefüggéseket is felismerjük.
2)Gyors hallás, késedelmes szólás és harag
Egy fontos alapelvet olvashatunk. Általában emberként, de hívő emberként még inkább gyorsnak kell lenni a hallásra, és lassúnak a szólásra és haragra. Ezt minden körülmények között gyakorolni kell.
Ha az összefüggéseket nézzük, ez az igehallgatás és ige megtartás vonatkozásában kell konkrétan megtartani.
A kérdésről általában
A kapcsolatainkban alapelvvé kell tenni, hogy tudjunk hallgatni és nagyon megfontoltan megszólalni, ugyanakkor meg kell tanulni uralkodni az érzéseken, melyek egy beszélgetésben keletkeznek bennünk.
A hallgatás kihívásai:
Koncentrálás hiánya, válaszolási kényszer
A mai ember nehezen tud figyelni passzívan, hogy információt gyűjtsön. Állandó kényszert éreznek sokan arra, hogy mindig véleményt kell mondani, értékelni kell a hallottakat. Nem tudják megélni úgy a helyzeteket, hogy csak figyelni tudjanak.
Mintha nem az lenne a cél, hogy megértsem a másikat, hanem az a törekvés, hogy milyen hamar tudok valamit mondani arra, amit közöl velem. Mikor tudok kiegészíteni, helyesbíteni, korrigálni. Mikor tudom végre bizonyítani, hogy jobb a látásom.
Sajnos ezek mögött komoly lelki hiányosságok húzódnak meg. Rejtetten magában hordozza a verseny szellemiséget és nélkülözi az alázatot.
*Egy jó példa erre, amikor valaki nehéz élethelyzetben van, például gyászban. Sokan akarnak ilyenkor hasznos tanácsokat adni. A gyászoló számára ilyenkor többet ér – több bizonyságtétel alapján állítva – egy egyszerű ölelés és együtt sírás a nehéz helyzetben.
Feltételezések
Egy másik probléma, hogy a szavak mögött másodlagos jelentést feltételezünk. Mit akar ezzel mondani? Mire céloz? Mit akar a mondottakkal elérni? Ennek két oka lehet, hogy így állunk a beszélgetéshez. Az illetőről korábban kiderült, hogy nem közvetlenül mondja meg a véleményét, csak utalásokat tesz és várja, hogy rájöjjenek a célzásokra. A másik ok bennem lehet. Alapvetően én vagyok ilyen és ezt a gyakorlatot kivetítem másokra, így azt gondolom, hogy a beszélgető partnerem is mást gondol, mint amit mond.
Megfontolt válaszok
Hatalmas kihívás egy beszélgetésben megfontoltan reagálni. Úgy érzem, ezt is tanulni kell. Komoly odafigyeléssel és gyakorlással fejlődni lehet és kell is ebben.
Nagyon sok olyan helyzet van, amikor nem lenne szabad azonnal válaszolni, reagálni. Csendben kell maradni és át kell gondolni a véleményünket. Fontos arra figyelni, amit az Ige kér, hogy csak azt mondjuk, ami hasznos a szükséges építésre. (Efézus 4:29)
Meg kell tanulni azt, hogy minden megszólalásunk a beszélgetőtársunk érdekeit tudja előtérbe helyezni. Ez már-már elérhetetlen szint. De ami miatt kell erre törekedni, hogy ez Krisztus jellemének egy vonása. Úgy látom, Ő mindig szem előtt tartotta ezt és gyakorolta is. Ilyen kérdéseket kell gyorsan végigfuttatni: Hogy mondjam, hogy ne bántsam meg? Kell-e most erre reagálnom? Mit mondjak, hogy meg tudjam nyugtatni?
A kontrollált érzelmek
Nemcsak a beszéd fékezésére kell odafigyelni, hanem az érzelmekére is. Ez egy időben zajló folyamat. Ez minden beszélgetés része.
*Legutóbb az orvosi rendelőben szemtanúja voltam egy helyzetnek, amikor egy idős nő megkérte a várakozókat, hogy engedjék meg, hogy bemenjen a rendelőbe, mert csak egy lapot kell leadnia. A többi várakozó beteg gondolkodás nélkül, nem ki indulattal reagált a kérésre. Mondanom sem kell, hogy türelmetlenül letorkolták, hogy mindeni csak erre vár.
Nem véletlenül kapcsolja össze a bibliai tanács a kommunikációt és a harag kontrollálását:
Ef 4:25-27 Azért vessétek el a hazugságot, mondjon mindenki igazat a felebarátjának, mert egymásnak tagjai vagyunk. Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek, a nap le ne menjen haragotokkal, és az ördögnek se adjatok helyet.
*Kérjük a segítséget Istentől, hogy tudjunk figyelni az érzelmeinkre, indulatainkra, ami mások hallgatása közben ébred bennünk!
Isten igazságának érvényesülése
Mivel indokolja ezt az elvárást az Ige? Azzal, hogy Isten igazságának érvényesítésére kell törekedni. Ezt pedig az ember haragja egyáltalán nem segíti elő. Az ember haragja nem olyan, mint Isten haragja. Isten haragja az ő szentségéből fakad, mi azonban nem vagyunk szentek olyan mértékben, ahogy Isten szent. Ezért a mi haragunkba erősen bezavar a bűn, a bűnös természet, a régi én ereje.
Hiábavalóvá váló kegyesség, istentisztelet
Még egy indok, amiért fontos erre a magatartásra figyelni. A hívő ember kegyességét, mindennapi istentiszteletét hiábavalóvá teszi az, ha nem tudja fékezni a nyelvét, nem tud uralkodni a beszédén.
Ez egy titokzatosnak mondható állítás. Én legalábbis nem tudom az összefüggést megmagyarázni. Hogyan hathat a kegyes, istenfélő életre, annak értékére, ha valaki nem fékezi a nyelvét. De elhiszem, hogy így van. Ezért fontosnak tartom, hogy erre odafigyeljek.
*Gondold át az életedet! Miben vagy erősebb? Hallgatásban vagy a beszédben. Ha valakivel beszélgetsz, kinek a beszéde tölt ki több időt? Mennyire tudsz hallgatni és figyelni? Mindezt tedd úgy, hogy tudod, maga a hitéleted értékelése kerül mérlegre, amikor ezt vizsgálod.
3)Az Ige hallgatása és megtartása
Az általánosnak tűnő beszédbeli üzenethez kapcsolva írja Jakab, hogy a beoltott Igét szelíden kell fogadni. Úgy látom, hogy a két gondolat összetartozik. Az igehallgatásra is komolyan vonatkoztatható a szabály, hogy gyorsan hallgatni, és megfontoltan szólni és uralkodni az indulatokon.
Mondhatná valaki, hogy igehallgatás közben csendben van az ember, nem beszél. Látszólag igaz. Ha őszintén magunkba nézünk, el kell ismerni, hogy sok érzés és gondolat születik egy igehirdetés hallgatása közben. Ezekre nagyon figyelni kell. Hova tovább még olyan is előfordult már, hogy egy gyülekezetből valaki felszólt az igehirdetőnek, amikor számára nem tetsző dolgokról beszélt, hogy most már hagyja abba. Vajon teljesült a gyors hallás és késedelmes szólás gyakorlata?
Sajnos van olyan helyzet, amikor valaki a hallott üzenet után imádságként mond el egy vitaszöveget, ellenvéleményt, ezzel önmagát is becsapva, hogy akkor imádkozott.
De azt is megemlíthetjük, hogy érvényesül-e a gyors hallás és késedelmes szólás, ha valaki alig várja, hogy haza érjen és vegye a telefont, hogy némelyekkel kielemezzék a hallott igehirdetést? Nem a tanulságok levonásáért, vagy a megvalósításban való összefogásért, hanem az ellenvélemény megfogalmazásáért.
Az Ige szelíd fogadása
Jakab azt javasolja, hogy a vetett, beoltott Igét, (mindkét kifejezés lehetséges fordítása az eredetinek) szelídséggel kell fogadni. Azaz higgadt jóindulattal, barátságosan.
Azért szükséges ez a hozzáállás, mert így tudja elvégezni a maga munkáját. Ha nem szelíd nyitottsággal fogadja valaki az igét, nem tud benne munkálkodni, vagy csak fél munkát végez. Lehet, hogy érzelmeket felkorbácsol, hiányosságokra rámutat, bűnöket leleplez, de a szelídség hiánya miatt nem tud megtisztítani, átformálni már.
Az, hogy valaki részese egy igehirdetésnek, hallja az elhangzó üzenetet, az még nem biztos, hogy hatással is lesz rá. A hallottakat meg is kell hallani és érteni is kell.
Ján 8:43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert képtelenek vagytok meghallani a szavamat.
Az Ige szelíd fogadásának nehézségei
Nagyon komoly létjogosultsága van ennek a felszólításnak. Az Ige helyes fogadásának ugyanis több akadályozó tényezője, nehézsége van.
Szelektáló hallgatás, olvasás, értelmezés
Amikor valaki kezdő bibliaolvasó, minden új, mindent nyitottan fogad. Amint gyűlnek az ismeretei, kialakulnak nézetei, ezek az igehallgatás és olvasás akadályaivá is válnak. Hogyan? Úgy, hogy az ember hajlamos az igéből azokat a nézeteket, feltételezéseket kiolvasni, amelyek korábban kialakultak benne. Gyakran ezekre keres megerősítést és ha olyan igébe botlik, ami mást üzen, feszegeti a meglévő álláspontot, azon gyorsan továbblép. Ez az igehallgatásban is érvényesül. Ha nem értek egyet a hirdetett üzenettel, gyorsan túllépek rajta, vagy magamban elkezdek vele vitatkozni. Az is előállhat, hogy ilyenkor némelyek előveszik a saját Bibliájukat és azonnal a saját véleményüket erősítő igéket kezdik fellapozni. Ez kettős hibát is jelent. Nem fogadja szelíden az Igét, így az nem tud benne dolgozni, ráadásul a továbbiakban hirdetett üzenetről teljesen lemarad a hallgató.
Nem tudunk elvonatkoztatni a hirdető személytől
A másik probléma látszólag rajtunk kívül álló tényező. A hirdetett ige elfogadását az akadályozza, hogy ki hirdeti azt. Ha nem szimpatikus, valamiért nem hiteles számunkra, szinte képtelenek vagyunk oda figyelni. Egyáltalán nem tudjuk szelíden fogadni a hintett Igét.
Lehet ezen változtatni? Igen. Van a Bibliának erre nézve segítsége.
Egyik Jézus tanácsa.
Máté 23:1-3 Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz: Az írástudók és a farizeusok Mózes székébe ültek. Amit azért parancsolnak, mindazt megtartsátok és megtegyétek, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert amit mondanak, azt nem teszik meg.
Jézus határozottan leleplezi a farizeusok hitelességi hiányosságait. Náluk nem teljesül az, hogy amit hirdetnek aszerint is élnek. Mégis milyen hozzáállást javasol az általuk hirdetett parancsokra nézve? Azt, hogy megtartsuk és megtegyük. Ez csak úgy lehetséges, ha elvonatkoztatunk a hirdető személyétől és az üzenetre koncentrálunk.
Ez a hirdetőt nem mentesíti majd a komolyabb számonkéréstől, de ez nem a mi hatáskörünk. Nem mi ítéljük meg az ilyen igehirdetőt.
Pál apostol meglátása.
Fil 1:12-18 Szeretném, ha tudnátok, testvéreim, hogy amik velem történtek, inkább előmenetelére lettek az evangéliumnak, mert az egész testőrség előtt és mindenki más előtt is nyilvánvaló lett, hogy Krisztusért viselem a bilincseket, és így az Úrban való testvérek közül legtöbben fogságomban bízva, egyre nagyobb bátorsággal merik szólni Isten igéjét. Némelyek ugyan irigységből és versengésből is, de mások jó szándékból hirdetik Krisztust. Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére rendeltettem, mások pedig önérdekből, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert úgy vélik, hogy fogságom nyomorúságait ezzel növelik. De mit mondjak? Csak az számít, hogy bármi módon, akár színből, akár szívből, Krisztust hirdetik, és én ennek örülök, sőt örülni is fogok.
Pál is el tud vonatkoztatni az igehirdető indítékaitól és bízik Isten kegyelmében, hogy bármilyen indíték, szándék ellenére, ha Krisztust hirdetik, az hasznos lesz.
Mi legyen az igehirdető hozzáállása?
1Kor 9:26-27 Én pedig nem céltalanul futok, és nem úgy viaskodom, mint aki levegőt vagdos, hanem megsanyargatom a testemet, és szolgává teszem, hogy amíg másoknak prédikálok, én magam nehogy alkalmatlanná legyek.
Pál elismeri, hogy egy igehirdető aközben is alkalmatlanná válhat, miközben prédikál. Azaz, maga az igehirdetői beosztás, szerep még nem véd meg a tévedésektől, hibáktól. Ezért az igehirdető felelőssége – de nem magáért az igehirdetésért, hanem önmagáért – hogy odafigyeljen a hiteles, szolgai állapotára.
*Az igehirdetőkért ilyen értelemben is imádkozni kell, hogy miközben prédikálnak ne váljanak alkalmatlanná.
Hallgatás megtartás nélkül
Jakab azt közli, hogy aki hallgatja, de nem tartja meg, az magát csapja be. Nem az igehirdetőt, nem a lelkipásztort, nem a gyülekezetet, hanem önmagát. Aki nem igyekszik a hirdetett ige megtartására, az egy önámításban éli az életét. Ahogy ezt Jézus egy példázatban is bemutatja.
Máté 7:24-27 Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.
Jézus rámutat arra, hogy látszólag ugyanolyan ház, azaz ugyanolyan hívő élet épül a külső szemlélők előtt alappal és alap nélkül is. A biztonságot azonban a krízis fogja letesztelni. Egy betegség, egy gyász helyzet talán megmutatja, hogy áll-e stabilan az épület vagy nem.
Hétköznapi módon úgy fogalmaznék, hogy kegyes életvitel látszólag hibátlanul megtanulható és produkálható veszélytelen időszakban. A krízis azonban mindent próbára tesz.
Ezt látva nem véletlen, hogy az elöljárók hitének követését nem az élet alapján ajánlja az ige, hanem az életük végének megfigyelése alapján.
Zsid 13:7 Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották nektek az Isten beszédét, és figyelmezvén az ő életük végére, kövessétek hitüket.
Az önbecsapás másik oldala, hogy a meg nem tartott ige nem válik semlegessé, hanem ítélő bíróvá válik az életünkben.
Erről is Jézus beszélt.
Ján 12:47-50 Ha valaki hallja az én beszédemet, és nem tartja meg, én nem ítélem el, mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megmentsem. Aki megvet engem, és nem fogadja be az én beszédeimet, van annak ítélőbírája: az a beszéd, amelyet szóltam, az ítéli el majd az utolsó napon. Mert én nem magamtól szóltam, hanem az Atya, aki elküldött engem, ő parancsolta nekem, hogy mit mondjak, és mit szóljak. Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit mondok, tehát úgy mondom, ahogyan az Atya mondta nekem.
*Bárcsak ne lennénk önámító, önbecsapó igehallgatók, akik nem akarják megfogadni és megtartani, életvitelükké alakítani a hallott igét!
4)Tiszta istentisztelet
Végül ebben a szakaszban megjelenik még egy téma. A tiszta istentisztelet kérdése.
Ezt is nehéz a gondolatmenetbe illeszteni. Hogy jön össze a készséges hallgatás, a megfontolt beszéd, valamint a megtartással megpecsételt istentisztelet azzal, hogy a tiszta istentisztelet az árvák és özvegyek meglátogatása?
Újra azt láthatjuk, hogy ez önmagában is megállja a helyét, mert valóban elengedhetetlen a hívő életben ez a szociális érzékenység.
Én mégis kerestem az összefüggést a tanítás folyama között. Azt látom, hogy Jakab több oldalról világítja meg az istentisztelet értelmét, lényegét.
Szelíd befogadással hallgatott ige. Megfontolt beszéd, hogy az istentisztelet ne legyen hiábavalóvá. Tehát az istentisztelet a hétköznapokban a beszédben tanúsított önuralommal is megvalósul. Végül pedig a tisztaságra törekvés is az istentisztelet része, de nem valami bezárkózó, szerzetesi élettel, hanem aktív, embereket, szükségben lévőket felkereső lelkülettel és gyakorlattal.
*Az istentisztelet egész életünkben meg kell, hogy valósuljon.
Takács Zoltán igehirdetései 